Összefügghet az amerikai civilizációk fiatal volta azzal, hogy a modern ember későn érte el Amerikát?

Nem fiatal az amerikai civilizáció, csak keveset tudunk róla.

Nem tudom, neked mi számít modernnek, de az biztos, hogy Amerika már 8-10 ezer évvel ezelőtt rendelkezett őslakossággal. Bizonyított tény, hogy az ősember több hullámba és több útvonalon érte el Amerikát.

Ahogy én tudom azért mert az amerikai kontinensek észak-déli irányúak, az eurázsiai meg kelet-nyugati irányú, tehát Eurázsiában jóval nagyobb nagyjából hasonló éghajlatú területek voltak egyben, ezért pl amikor háziasították a lovat az nyugat eu-tól Japánig leterjedt, ugyanígy a haszonnövények és a technikai tudás könnyen tudott terjedni kelet-nyugat irányban.

Az írás is jó példa, K- Ázsiában hatalmas területen használják a kínai eredetű jeleket, Ny-Ázsiában és Európában pedig az egyiptomi hieroglifákból kifejlődött írások vannak a latintól a cirillen és a görögön át az arab írásig, az egykor Közép Ázsiáig elterjedt használatú rovásírásokról nem is beszélve.

Nem, az amerikai civilizacio fejletlensege egyetlen egy tenyen alapszik: nem voltak haziasithato allataik, se konnyen nemesitheto mezogazdasagi termekeik.

Amerikaban elerheto allatok:

Pulyka (+ szarnyasok), kutya, del amerikaban a lama, illetve a mehek. Es ennyi. Ugye van a hires amerikai boleny: rendkivul eros allat, de kokorszaki eszkozokkel NEM lehetseges haziasitani. Egy boleny joforman egy negy labon jaro tank: modern eszkozokkel is kuzdelmes egy helyen tartani. Generaciokon at szelektalni, hogy egy nekunk hasznos allat legyen belole lehetetlen.

Ha belegondolsz: Europaban / Azsiaban elerheto allatok: juh, kecske, tehen, lo, sertes. Ezek az allatok mind viszonylag konnyen elkaphatoak, vagy eros hiearchiaban elnek, amiket az ember ki tud hasznalni. A lovak eseten betorod a vezert es a menes kovet teged onnantol - ugyanigy a tehenek, kecskek, juhok eseteben. A sertes bar eros, es nem konnyu elkapni, de nem annyira eros, hogy kokorszaki eszkozokkel ne lehessen karamba zarni, hiszen nem tud ugrani, nincs brutalis ereje se, cserebe konkretan barmit meg tud enni. Amerikaban ezek MIND hianyoznak. A vilagon tobb millio alatfaj van, es alig par olyan, ami alkalmas a haziasitasra. Europaban ezek megvoltak - Amerikaban nem.

Amerikaban levo allatokra (es tenyesztesukre) nem lehet gazdasagot epiteni. A mezogazdasag pusztan emberi izomerore epitve SOSEM eri el azt a szintet amit allatokkal lehet elerni. Egy ember vontatta eke sosem tori fel azokat a foldeket, amiket lovak/tehenek/okrok vontatta eke fel tud torni. (Ne feledjuk: a lovak azsiai allatok, NEM amerikaiak - ott nem voltak lovak ameddig az europai telepesek be nem vittek oket).

A haziasithato allatok hianya pedig az informacio es aru szallitast is lehetetlenne tette. Ha belegondolsz, a taviro feltalalasaig (ami az 1800-as evek) az informacio szallitasat joforman a lovas futarok jelentettek, akik nagysagrenddel gyorsabban kepesek voltak egyik helyrol a masikra jutni - ezt emberi erovel megkozeliteni se lehetseges. Ugyanugy az aruszallitas - lovak vontatta szeker tobb tonnat el tud szallitani, hajokat tud vontatni. Ugyanez emberi munkaval SOKKAL tobb eroforrast igenyel.

Ahhoz, hogy a civilizacio igazan fejlodesnek induljon, szukseges, hogy minel kevesebb embert kosson le a mindennapi megelhetes eloallitasa, es az idejet kutatasra, aznap eppen megehetetlen dolgokra forditsa. Ezek a kutatasok elengedhetetlenek a kereskedelemhez, ami tovabb gyorsitja az informacio atadasat es a fejlodest.

Amerikaban a maja es aztek civilizacio tudott "nagy" varosokat epiteni, de ezek is ritkasan voltak, es igazabol folyamatos haboruval tarottak fenn. Itt pedig a besarcolt elelem nem a kutatokat, hanem a katonakat tartotta el - ez megint erosen akadalyozta a fejlodest.

Az amerikai oslakosok egyszeruen sosem indultak volna el a varosiasodas iranyaba, ahogy az Europaban megtortent, mert mar maga az indulo allapot nem tette lehetove. Az amerikai civilizaciok fejletlensege ennyitol fuggot: hol voltak haziasithato allatok. Europa / Azsia adott kb 10-15 allatot ami valoban haziasithato, es ez megloditotta a fejlodest, lehetove tette a varosokat, az ipari fejlodest, az ipar meg tobb embert szabaditott fel, meg gyorsabb fejlodes - ezek Amerikabol mind hianyoznak.

Es igy van az, hogy kvazi 5 allat meglete vagy hianya meghatarozza az egesz civilizaciot. Ha a Foldon ezek az allatok nem lettek volna meg, akkor az emberiseg a mai napig az indianok kozel kokorszaki szintjen lenne - es sosem tudna onnan kitorni.