Létezik spiritualitás a valóságban?

Köszönöm a válasz, Winsxs.

A tiedhez hasonló, pozitív szándékú válaszokat vártam alapvetően. Mindig is racionális voltam, nem ezért nincsenek észleléseim. Inkább a kor előrehaladta, a különféle testi nyűgök amik energiát vonnak el, a gondolatok szerte ágazása, a tudat "tisztátalansága" és az egyéni korlátok okozzák. Éber állapotban soha nem is volt semmi különösebb észlelésem, akaratlagosan viszont előre tudtam álmodni azt, ami kellőképpen érdekelt. Maximális racionalizmussal álltam ehhez a kérdéshez is, bár minden logikus magyarázatot ki tudtam zárni a jelenséggel kapcsolatban. Vizsgálni viszont némiképp tudtam, nem elvakult hittel tekintettem a kérdésre, az mindössze korlátokat ad az embernek. Teljesen mindegy, miben hiszel vakon, Budhában, Istenben, az aztrális világban tudom is én, mindössze a gondolataidat húzod be vele egy csőbe. Biztosan van egyetemes igazság, de gyanúm szerint annak maximum a töredékével van tisztában élő ember, hiába igyekszik rengeteg ágazat rád húzni a maga igazát, hirdetve annak kizárólagos valóságosságát. Nyitott vagyok sok mindenre, de amíg nem bizonyosodott be egy teória valóságossága, addig nem fogok vakon hinni benne, és rááldozni az életem. Téves feltételezés, hogy 60 év meditálás után lehetséges csak bármi kézzelfoghatót felmutatni, biztos vagyok benne, hogy lehet rá más lényegesen gyorsabb módot találni.

Ismert, hogy az agy működése elektromos és kémiai reakciókhoz köthető. Az elektromos tevékenység az általa generált elektromos mező által mérhető, a kémiai pedig a véred analizálásával. Különféle reagens anyagokkal látható az agyad érhálózatába annak útja, de én korántsem mondanám azt, hogy ezek a humánus kutatási módszerek mindent lefednek, és alátámasztanak, mivel nem lehetnek maradéktalanul pontosak. Kevésbé humánus kísérletek által lehetne ugyan talán előrelépéseket elérni, de azok nem kimondottan etikusak. Mindazonáltal ha az emberkísérletek lehetségesek lennének, akkor sem hiszem, hogy maradéktalanul ki lehetne jelenteni, hogy az agy működését és az ahhoz szükséges energiákat és reakciókat teljes mértékben ismerjük. És sejt szinten még úgy sem lehetne sok mindent kimutatni. Ha egy picikét belegondolsz abba, hogy olyan alapvető létfunkciót, mint az emlékezés sem tudnak hitelesen megmagyarázni, mert csak egymásnak ellentmondó teóriák léteznek rá, de még csak az alvás tényleges szerepét sem, amivel pedig az ember kb az életének a felét-harmadát tölti, addig merész dolog azt kijelenteni, hogy biztosan ismerjük az agy működésének elveit. A fizikai ismeretek sem hiszem hogy abszolút teljesek, pár ezer év alatt fel lett fedezve a kinetikus energia, a termikus, az elektromos, és ennyi volna kb ami a világ működését szolgálja? Nem vagyok egy kvantumfizikus, de a kvantumfizika szerepét kizárhatjuk mint résztvevő jelenséget az agy működésében, pusztán elektromos impulzusokon alapszik? Melyik kvantumfizikus vizsgálta ezt? Melyik agy, vagy idegsebész? Teljes egész-e a kvantumfizika elmélete, vagy lehetnek még nyitott kérdések, amik talán az agyműködés elméletére is visszahathatnak?

Nincs bennem elég önhittség ahhoz, hogy egyértelműen ki merném jelenteni, hogy bárminek a működésével is teljes mértékben tisztában vagyok, legfőképpen az élettel kapcsolatban nem, és azért néha kicsit rácsodálkozok, amikor bármilyen nagy szaktekintély viszont hasonló kijelentést tesz. Ismert ugyan néhány dolog működésének bizonyos alapfeltételei, de amíg valamit nem hogy reprodukálni, de sem megváltoztatni, sem sérülés esetén javítani nem tudod, addig nem hiszem, hogy ismered. Nem rád értem, általánosan. Na de mindegy, jelentéktelen, tudatlan porszemecske vagyok a végtelen univerzumban, és legalább tisztában is vagyok vele. Minden elismerésem azoké, akik nálam jelentősebb, nagyobb porszemek.

Semmiképp nem kötözködésnek szántam a mondandómat, csak nem tudok azonosulni azzal a nézőponttal, hogy a tudományunk olyan fejlettségi szinten áll, hogy ilyen szintű kijelentéseket tegyünk az agy ismeretével kapcsolatban.

Vassy igen ígéretes olvasnivalókkal szolgálhat, mindenképpen elolvasom az elérhető munkásságait, köszönöm szépen még egyszer, hogy felhívtad rá a figyelmem.

Winsxs...ha maradéktalanul racionális gondolkodással rendelkeznék, akkor nem hiszem, hogy itt beszélgetnénk. Mindenkinek van racionális és nem racionális gondolatvilága, az agyféltekék dominanciájának függvényében. Legalábbis erre vezetik vissza leggyakrabban. Te döntöd el, hogy milyen szituációban mire van szükséged, nem vagy az agyad rabszolgája. Már, ha alap dolgokkal tisztában vagy. A tudományt sem akarom ráhúzni a spiritualitásra, inkább fordítva szeretném. A példádat, a gravitációt, pontosan úgy mint a mágnesességet is csak a legjobban azt leíró elméletként alkalmazzuk, ami alapján akkora pontossággal számítani tudunk vele, amekkora a jelenlegi felhasználási módjukhoz szükséges. De egy számításokhoz elegendő elmélet, nem egyenlő a mechanizmus ismeretével.