Utálom a valóságot! Hogyan tudnék fantasy világban élni?
Csak simán unom a valóságot. Nem azért mert pocsék lenne, egész, egyszerűen meguntam. Van egy csomó jó dolog az életemben és nem panaszkodhatom szóval nem ez a baj... Csak, hogy nem történik semmi rendkívüli. Minden olyan üresnek érzek néha és amikor felnézek az égre azért könyörgök az Istenekhez, hogy történjen végre valami fenomenális. Pl. jelen jen meg egy sárkány az égen aki elől menekülnöm kell. Vagy csak lehulljon egy varázskönyv amiből megtanulhatom a mágiát. Mindig is nagy fantasy rajongó voltam, ez az egyetlen dolog ami lázba tud még mind a mai napig hozni. Mondjuk egy jó D&D vagy m.a.g.u.s party esetleg Káosz rpg. Vagy amikor Nemes István (John Caldwell) regényeit olvasgatom.
Próbáltam keresni célokat, meg értelmes dolgokat, és csinálom is őket, de ezeket is unom már. A tudománnyal is próbálkoztam: mennek is a differenciál egyenletek, parciális deriválás, meg a fizika. Érdekes is volt egy darabig, de aztán erre is ráuntam, sőt még rosszabbul éreztem magamat, mert ez nagy részt szembe áll a mágia egzisztenciájával... :(
Most új dolgokkal fogok próbálkozni pl. Káli harcművészet (kés, bot, kard, pusztakezes verekedés) , azért egy harcművészet csak közelebb áll a spiritualitáshoz ráadásul ez a fajta a fanatasyhez de van egy érzésem, hogy ezt is megfogom unni. Bár nem biztos... Régebben amikor űztem egyet akkor annyira nem volt unalmas az életem, izgalmas volt verekedni, főleg erősebbekkel, nagyobbakkal a ringebe, és, hogy fent állt a lehetősége kiüthetnek, megsérülhetek. Meg élveztem ha egy meglepetés technikával a háta mögé kerültem és földhöz csaptam egy erősebbet.
De akkor is kerülgettek ilyen gondolatok.
Úgy érzem semmi nem fog kielégíteni ebben a világban, csak ha igazi kalandba keverednék amiben van mágia, harcolnom kell és futnom az életemért és ténylegesen meghallhatok.
Bár csak a középkorba születtem volna! :( Bármikor cserélnék egy egyszerű, kis szemétláda, csóró fél-elf tolvajjal akinek vérdíj van a fején és mindenhonnan menekülnie kell! :XD
Mielőtt megjegyeznétek:
- Nem vagyok - sajnos- túl fiatal sem.
- Felnőttként szoktam viselkedni,gondolkodni általában...
- Nem kompenzálok semmit ezzel. egész egyszerűen ilyen vagyok. Evolúciós hiba, ha úgy tetszik.
- A legfontosabb NEM sajnáltatás miatt írtam ki a kérdést. Tényleg itt szeretném hagyni ezt a világot egy fantasy világért
- Ja, meg szűz sem vagyok, van barátnőm :D
Valami megoldás? Van valakinek egy dimenzió kapuja? :D
Esetleg valami mágikus rendbeli ismerőse?
Sajnos eddig amit próbálkoztam a mágiával és "működött" pl. testen kívüli élmények arra mind ráfoghattam volna, hogy hallucináció vagy egyszerűen bebeszélem magamnak.
https://www.youtube.com/watch?v=vWRY4LOo8ws
#10: Köszi a választ!
A vívást azt merre felé gyakorolgatod? Középkori hosszú kard vívás, vagy pedig rapírral, tőr karddal csináljátok?
(Már ha nem túl indiszkrét a kérdés)
Amúgy mi is (én, meg a barátnőm) szoktunk túrázgatni, a természetben. Annak tényleg meg van a magam varázsa.
"Ha belecsöppennél egy igazi fantasy világba, vagy pláne a középkorba vérdíjjal a fejeden kb 1 óráig se bírnád ki életben, és megfelelő erőnlét nélkül egy lovagi páncélzatot se tudnál hordani."
Attól még lehet varázsló, ők páncél nélkül varázsolnak !
,,Attól még lehet varázsló, ők páncél nélkül varázsolnak ! "
Ja, szóval olyan fantasy világ? Akkor visszavonom, lehet még lovag is mert magára vesz egy mithril páncélzatot, ami szuper könnyű. Kap még egy poleaxot is és mehet a várőrségbe. :D
Nézzünk szembe az igazsággal
Ha utálod a valóságot annyit tesz hogy utálod magadat
azaz menekülsz magad elől. Miért? Milyen érzést nem akarsz megélni?
"Ha utálod a valóságot annyit tesz hogy utálod magadat "
Tudod Kedves Válaszadó ezen én is sokat agyaltam, még pár évvel ezelőtt. Mélyen magamba is néztem. Rájöttem, hogy a fenti kijelentés így nem igaz! Vannak emberek akinek egész egyszerűen nem kielégítő a valóság.
Ellen példák (matekban bukik egy hipotézis ha van ellenpélda rá, vagy módosítani kell a hipotézist): egy etióp gyerek is utálja a valóságot, mert nem tud enni, de nem utálja önmagát. Vagy ha valaki utálja a valóságot a politikusok miatt, akkor sem biztos, hogy önmagát utálja. Nekem az az okom, hogy nem látok természetfeletti erőt (eleget), nem keveredek kalandokba!
"- Nem kompenzálok semmit ezzel. egész egyszerűen ilyen vagyok."
"Nekem az az okom, hogy nem látok természetfeletti erőt (eleget), nem keveredek kalandokba! "
Hiszen kaland az élet!
Olvass Csernust és mozdulj ki a kényelmi zónádból!
Változatlanul keresd meg hogy mitől félsz, mit nem akarsz megélni? Ja persze a politikusok... hogyne! :DDDDD
Gondolj bele: nem ebben, hanem fantasy világban élsz.
Amennyiben megtörténne, az lenne a "valóság" és a mostani a "fantasy"!
.
Vagy
- elfogadod a valóságot,
- vagy "ez van!" jelszóval beletörődsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!