Lehet kiválasztott vagyok? Mit akarhat tőlem a sors? Mit szeretnének az Istenek? 19/F

Indigó barátom! Kéne rólad egy másolat!

A rengeteg tudás mellé, amit felhalmoztál egy kis magyar nyelv és irodalom még igazán elférhetett volna.

Kérlek, nyilatkozz meg nekem, mik a fontos tárgyak?

(Tantárgyakra gondolok, nem a Szent Koronára, mert az is fontos tárgy. Vagy személy? Nem is tudom.)

Szia!

Majd ezen is túl leszel, aztán nevetve gondolsz vissza egykori öntelt álarcodra.

"Hamarosan kipusztítja az emberiség magát, ha nem cselekszünk"

Akkor szerezz be magadnak végre egy csajt!

Komoly mennyiségű fölös energiát érzek itt felhalmozva.

Kezdeném azzal, amit nekem válaszoltál meg:

"-Az én javaslatom az, hogy kezdd kicsiben. Ha már egy emberen segítettél, már nem dolgoztál hiába

Olyan sok baj van a világon, hogy már ilyen pici megváltásokkal nem lehetne elkerülni azt hogy az emberiség kipusztítsa magát. Nagy volumenekben kell már csak gondolkodni "

Szerinted a ház önmagától épül fel? Nem. Téglánként teszik le. Ha az alapok nincsenek rendben, akkor az alapokat kell a helyére tenni. Egyébként ajánlok figyelmedbe egy elméletet, amiről film is készült (a címe nem jut eszembe, ha valaki tudja, kérem, írja be!) A filmben a diákok azt kapják házi feladatnak, hogy találják ki, mivel tehetik jobbá a világot. Egy kisfiú azt találta ki, hogy ő segít három emberen, önzetlenül, úgy, hogy nem lenne kötelező segítenie. Akin segített, azt megkéri, hogy úgy hálálja meg a jótettet, hogy ő is segít három másik emberen, és ugyanezt adja nekik tovább. A másik három ember még három-három emberen segít majd, és így tovább. A számok egyre csak nőnek.

Persze, lehet, hogy elakad valahol a lánc, mert biztos lesz, aki nem segít. Ám ha olyan segítséget nyújtasz másnak, amire akkor és ott igazán szüksége van, akkor meg fogja érinteni őt ez az önzetlenség, és ezért fogja tovább adni. Ez esetben tehát nem nagyszabású világmegváltó tervekkel segíthetünk a világon, hanem apróságokkal. Sok kicsi, sokra megy. És ha egy embernek segítesz, csakis egy embernek, azzal már az ő világát is jobbá tetted. Sokan tanulnak meg újra hinni azért, mert amikor kihalt már minden reményük, akkor valaki a kezét nyújtotta feléjük, és segített, lámpássá vált a sötétségben.

Az egyéb válaszaidról:

"Másrészről még nemhogy egoista sem vagyok, de túlontúl szerény."

A szerény ember nem így beszél. :) Nézzük csak azt a szerénységedet:

- Meg akarod váltani a világot, de nem vagy hajlandó kicsiben kezdeni. Hány embernek segítettél már, akár apróságokban is? A válaszodból ítélve, amit nekem írtál, nem sokaknak, hisz nem azt írtad, hogy "azzal már nagyon régóta foglalkozom, de sajnos, nem érzem elégnek", hanem elkezdted hangoztatni, hogy csak nagy volumenekben vagy hajlandó gondolkozni.

- Ezt követően számon kérsz másokat, hogy segítettek-e az emberiségen, és okoztak-e üzemzavart egy gyárban, hogy leállítsák a gáz kibocsájtását 5 percre? Milyen alapon? Te már tettél ilyet?

Azt javaslom, tanulj még. Ne természettudományt vagy számítástechnikai ismereteket (hisz a számítógépet is gyárakban állítják elő), hanem önismeretet, szerénységet, alázatosságot. Kezdd magaddal a rendrakást, mert ha TE a helyedre kerülsz a világban, akkor tudsz csak másokat is a helyére tenni.

Ami pedig ezt az 5 percnyi gáznemkibocsájtást illeti... vicces :)

Szerinted min változtat az, ha egy gyár némi üzemzavar miatt 5 percig nem bocsájt ki gázt? Utána folytatja, és így fog ez tovább menni. Ha komolyabb eredményt akarsz, akkor az kellene, hogy leálljanak a gyárak, vagy környezetvédőbb gyártásra álljanak rá, és drasztikusan csökkentsék a gázkibocsájtást. Ez sokaknak nem tetszene, ugyanis a technológia bár létezik, de drága, a gyár pedig azért üzemel, mert pénzt hoz a kasszába. Az igazgatóság pedig inkább elmegy nyaralni Hawaii-ra sok-sok pénzből, minthogy azt az összeget arra fordítsa, hogy környezetkímélően termelje meg a drágán eladott holmijait. Miért? Mert őt jobban érdekli saját maga, és önnön szórakozása, mint az, hogyan teszi tönkre a bolygóját, és gyermekei, unokái jövőjét.

Hogy lehetne ezen változtatni?

A fejekben.

Ha az igazgatóság megérti, hogy a környezetszennyezés mennyire káros, és rossz dolog, és azzal, hogy ő maga áldozatot hoz és nem megy Hawaii-ra nyaralni, ehelyett felszereli a gyárát, és környezetkímélően termel, mennyi más emberen és állaton, növényen segít, mennyivel szebb lehet a jelenlegi környezete is, akkor majd meg fogják tenni ezeket a lépéseket, és nem 5 percig lesz kevesebb egy gyárban a szennyezett anyag kibocsájtása, hanem a legtöbb gyár már nem is lesz szennyező, vagy legfeljebb olyan mértékben, amit a Földünk kezelni tud. Ám az emberek önzőek, csak saját érdeküket nézik, pláne, ha sok pénzük van, mert akinek sok van, az majd még többet akar. Többet ér tehát az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatása, mint az, hogy üzemzavart okozol egy gyárban 5 percre.

Hogy lehet ezt megtenni? Úgy, ahogy a házat is felépíted: Téglánként.

Nem egyszerre kell minden ember gondolkodásmódját pikk-pakk megváltoztatni, hanem úgy, ahogy a filmben a kisfiú próbálta elterjeszteni a segítségnyújtást. Te elkezded, teszel valamit másokért, és igyekszel elérni, hogy ő is környezettudatosan gondolkodjon, és megértse, megtapasztalja, mennyire jó önzetlennek lenni, segíteni másokon, és szeretni felebarátait. Ezek az emberek pedig, ha ezt megtanulták és megtapasztalták, valószínűleg egyszer eljutnak arra a szintre, hogy ők is tovább akarják adni a tudásukat, érzéseiket, és megtanítsanak másokat arra, amire te tanítottad őket. Ha három tanítványodnak három-három tanítványa lesz, az már 12 ember, akik neked köszönhetik a változást az életükben, és ez még csak a "második szint". Ha viszont már 10 emberen segítesz, és ők is 10 emberen, az már 110, és még mindig csak a "második szint".

Ám ahhoz, hogy taníts, előbb neked is tanulnod kell. El kell érned egy olyan szintet, ahol nem a lexikális tudásod a sok, hanem a spirituális tudásod, ÉS ezen tudás szerint is élsz és tevékenykedsz, mert bizony, nem hiteles az, aki bort iszik, és vizet prédikál. Válj hitelessé mások előtt először, mert most még nem vagy az. Most még egy gyerek vagy, aki talán arról álmodik, hogy ő lesz Jézus Reinkarnációja (hidd el nekem, nem vagy az), és ezért majd mindenki körbeujjongja majd. Ez viszont az EGÓ, ami sosem lesz jó tanító. Nem kell kiirtani az EGÓ-t, csak tartsd kordában, és uralkodj rajta. Ha pedig a világot akarod megváltani, akkor úgy gondolkozz nagyban, hogy a részletekre koncentrálsz, mert minden azon múlik. Hibás téglákból és gerendákból a csodapalotád is összeomolhat, ám ha jó munkát végeztek a házadon, akkor az sokáig állni fog még, s hosszú távra nyújt neked otthont.

A változás pedig lassan jön, lassú víz partot mos. A hirtelen jövő, drasztikus változáshoz viszont Halálra van szükség. Valami (akár egy eszme) "meghal", hogy a helyén új születhessen. Az erdő is vagy lassan újul meg, ahogy a régi és öreg növények elhalnak, s újak veszik át helyüket, vagy hirtelen, amikor egy erdőtűz végigpusztít mindent, s akkor csak a hamu és a kiégett fatörzsek maradnak, majd lassan-lassan új élet növekszik a helyére. Esetleg mehetnek az emberek, és ültethetnek új fákat és növényeket, ám az sosem lesz olyan természetes, mint egy erdő, s még úgy is sokáig tart, míg a katasztrófa nyomai eltűnnek. Valóban katasztrófával akarnád megváltani a világot? Én maradnék a lassú, "egyenkénti" változtatásnál.