Lehet kiválasztott vagyok? Mit akarhat tőlem a sors? Mit szeretnének az Istenek? 19/F

Kicsit tedd félre a számunkra, homályban tengődő pondrók számára minden bizonnyal érthetetlen, már-már fraktálisan komplex gondolataidat és elképzelhetetlenül átfogó lexikális tudásodat, és fordíts arra néhány hónapot az utolérhetetlen intellektusoddal, hogy megtanulj legalább hatodik osztályos általános iskoláshoz mérhető nyelvhelyességgel írni és fogalmazni.

Akkor esetleg majd visszatérhetünk a kérdésre.

Érdekes, hogy rájöttél a "sors" dologra. Visszagondolva, én se gondoltam volna, hogy ezt a sorsot választottam magamnak a másvilágon.

Azonban, bárhogy is döntesz, az már előre megvolt írva, mi csak azt hisszük hogy mi döntünk.

Szerintem nyalj sót, mint a kecskék.

[link]

Eckhart Tolle - A most hatalma

Ennek a könyvnek az elolvasására / meghallgatására (mp3) vagy kiválasztva.

Szerényen és alázatosan.

Ám előbb kérdezek én, és gondolkodj el a válaszokon. Mit SZERETNÉL tenni másokért? Mi az, amivel úgy érzed, segíthetnél másoknak? Mivel válthatnád meg a világot SZERINTED?

Az én javaslatom az, hogy kezdd kicsiben. Ha már egy emberen segítettél, már nem dolgoztál hiába. Ha minden ember csak egy emberen segítene, sokkal jobb lenne a világ. Nem kell keresztre feszíttetned magad ahhoz, hogy jót tegyél, mert nem Te vagy Krisztus. :)

Én azt gondolom, azzal érsz el a legtöbbet, ha azoknak segítesz, akiket a Sors az utadba sodor, elvégre ez a karma lényege, nem? Akinek a TE segítségedre van szüksége, azzal találkozni fogsz. Ha ezen út mellett döntesz, akkor azt JAVASLOM, éreztesd másokkal, hogy szívesen segítesz bárkinek és jó hallgatóság is vagy. Anélkül, hogy hangoztatnád, hogy mekkora a tudásod, éreztesd, sugalld, hogy tudsz válaszolni sokféle kérdésre, ám CSAK akkor, ha kérdeznek. Ha jól csinálod (és ehhez elég egy jó kisugárzás), sokan fogják a véleményedet kérni, olyankor szerényen és alázatosan, kedves támogatással próbáld meg felhívni a figyelmüket azokra a karmikus összefüggésekre, amiket te jól látsz. Ne mondd meg nekik a frankót, csak KÉRDEZZ, és a kérdéseidet tedd fel úgy, hogy annak megválaszolásával maguktól jöjjenek rá, hogy mi is a gond. Szükség esetén mesélj a hitedről, és hogy szerinted mit is takar az, hogy "karma", hogy működik a sors, vagy amiről épp úgy érzed, hogy a kérdeződ vevő az információra, és segít neki az, amiről beszélsz. Ha pedig kérik a tanácsod, de nem fogadják el, akkor inkább hallgass, hagyd, hogy maguktól jöjjenek rá arra, mit kell tenniük, és csak terelgesd őket. :) Egy jó segítő, jó tanító nem mondja meg a másiknak, hogy merre menjen, csak azt, hogy ha arra megy, akkor mi vár rá, és hogy esetleg tanácsosabb inkább erre menni, mert kevesebb az úton a mérges szömörce. Ám az elágazásnál állva csak annak add át az információt, aki megkérdezi, merre menjen, mert aki határozottan rongyol a szömörce felé, annak hiába mondod, hogy az nem lesz jó, csak lehurrog és bánt majd, hogy ne szólj bele a dolgába, és igaza van. Neki az a dolga, hogy a saját bőrén tanulja meg a leckét. ;)

Indigó gyerek... Valóban rendkívül felvilágosult lehet, aki ilyet leír, ehhez hasonlóban gondolkodik. És nem buktál meg nyelvtanból? Az már döfi.

Az a gond, hogy minél többet tájékozódik, érdeklődik, olvas az ember, annál kevésbé érzi azt, hogy tud. Először azt hiszi, hogy valamit már tud, aztán egy szempillantás alatt minden összedől, és kiderül, hogy semmit nem tudott.

Na persze, az ezotéria, asztrológia felmérhetetlen fontosságú tudományok. Nem is lehet mit kezdeni ennyi tudománnyal.

Legyen mindig nálad a mobilod. Ha kiválasztott vagy, majd úgyis hívni fognak.

/Amúgy kiskoromban én is gondoltam ilyenekre. Aztán szembesültem a valósággal. Legalábbis az egyikkel./