Van-e itt nyitott gondolkodásmóddal rendelkező, mágia iránt érdeklődő személy(ek), aki egyedül járja az útját, viszont attólmég szeretne néha gondolatokat/tapasztalatokat cserélni?

Kár. Utálok gyöngyöt fűzni.

Fűzzenek gyöngyöt a lányok. A fiúk meg a lányokat. Én maradok a kevésbé színes, de elborultabb barkácsolásnál. Vagy ha nem is elborultabb, de határozottan férfiasabb.

Voltam egyszer valami kézműves táborban. Kiscsaj gyöngyöt fűzött. A bőrébe. Felfűzött egy adagot damilra, azt tűvel áthúzta a tenyérbőrén, és a következő szakaszra is fűzött gyöngyöket, majd annak a végét is átfűzte. 2-3 ilyen gyöngysor lógott a tenyerén. Kicsit mint az indiai nőknek az orrkarika, és fülbevaló között az aranylánc. A városban nem csak én vagyok fura...

És ezt olyan 10 évesen. Később se lett kevésbé elvetemült. Jó fej, egyik kenutúrán is ott volt, aztán ökörködtünk csoportosan.

Rosszul érzékeled. A személyisége teljesen az a típus, akivel felszínes, haveri szinten el tudtam szórakozni, beszélgetni. De sem a személyisége, sem a külső tulajdonságai nem vonzottak. Az egyik barátomat annál inkább, akivel egy kenuban voltunk. Rá is hajtott a lányra, csak szegény srác még nálam is ügyetlenebb volt, ha lányok kerültek szóba. Mondjuk ez azóta valamennyire változhatott, mert már házas ember. 35 évesen fura lenne, ha egy normális ember nem lenne az.