Kinek volt már halálközeli élménye?

Tessék. Tudsz vele azonosulni? (vagy csak azzal, ami neked tetszik?)

[link]

2#, Más nem emlékezni, és a tény, hogy láttál-e valamit vagy nem. Bár neked valószínűleg csak mély tudatalatti formában segítettek egy picit, majd 2 napi sima álomszerű élmény míg kómában voltál.

Én találkoztam istennel. Szerencsére annyira már akkor is voltam spirituálisan fejlett, hogy ne csak egy szimpla halucinációt kapjak. Csak éreztem őt, ahogy más létezőt/energiát is.

A fizikális dolgot nem óhajtom elmondani. A lényeg, hogy halálhoz nagyon közel álltam, de megmentettek, ahogy beszélgettem egy élő embernek a szellemével és tudatalattijával.

Végtelen.. Éreztem a végtelent. Végtelen egység. Szeretet, béke, összetartozás. Minden világított, ami fizikális volt, minden fényből volt, még a nem fizikális dolgok is fényből voltak, csak másféléből.

Tovább mondani balgaság lenne. Írj privátot ha szeretnél tudni valami konkrétat.

2-es vagyok

Nem álomszerű volt a kóma! Az én kómám olyan volt, hogy SEMMI nem volt. 1-2 villanásra emlékszem, de csak 1 hét múlva tudtam meg, hogy egyáltalán kómában voltam. Egy nagy üresség volt: se hang, se kép, se tudat. Ez azt jelenti, hogy nem tudtam róla, hogy ilyen állapotban vagyok.Ha nem ébredtem volna fel, az csak másnak okozott volna fájdalmat. Nem hiszem, hogy az bármiben segített volna, hogy miben/kiben hiszek, ha nincs tudatom.

Hozzá kell tennem, hogy a sok hónapos kórházi kezelés alatt a napi infúziók kikészítették a testemet és az felmondta a szolgálatot és kikapcsolt. A felébredés után 1 hét szigorú orvosi kezelés kellett, mire minden visszaállt egy kezdetleges, használható állapotra. Mindent újra kellett tanulnom, ami a testem bármelyik részének megmozdítását jelentette. Mint egy újszülött, szinte semmire nem voltam képes.

Nem vagyok spirituális lény, nem hiszek Istenben, bár sokszor tettem rá kísérletet, nem tudtam 100%-osan befogadni. De ebbe nem akarok belemenni, mert ezek után végképp nem hiszek benne. Így már nem dramatizálom túl a halált, ha szerencsénk van csak összeesünk és vége. Sokan mondták, hogy Isten akarta, hogy életben maradjak, de akkor ennyi erővel ő akarta azt is, hogy oda kerüljek. Adlak hálát neki? Szó se lehet róla! Inkább kihagyom az életemből, ha ilyeneket játszik. Ha hülyeséget csinálok, az én hibám legyen. Egyszerű másra kenni.