Szatori tapasztalás, testen kívül, ébredés/megvilágosodás, a valóság megtapasztalása?
válasza:Az előbbi sorokat olvasva, az volt a benyomásom, hogy miért is nevezitek ezt felvilágosulásnak, ébredésnek, vagy bármi másnak?
A leírtak alapján egy bogár szintjére lépsz vissza. Ez nem lehet előrelépés!
Az életet a földön a szenvedés, teremtette. A szenvedéstől kezdett szervezet fejlődni. Az aminosavak mikor összeálltak, már akkor létezett ez a fejlődést mozgató rugó. A nappalok és éjszakák váltakozásától - mert éjszaka nem volt élet,- az energiát raktározni kellett a sötétség beálltától a fény megjelenéséig. Amelyik halmaz erre nem volt képes, az tápláléka lett a fejlettebb halmazoknak. Ez indította el magát a szerveződést, a szervezetnek tömörülést. A fejlődést ma is a szenvedés hajtja előre.
Az a halmaz, amelyik jól érzi magát környezetében az nem fejlődik semmit. példa erre a biogázerjesztő baktérium. Ez a kis vacak, már akkor jelen volt a földön, mikor az első szerves anyag megjelent. Azóta sem fejlődött semmit, mert neki épp a napfény a gyilkosa, na meg az oxigén. Ez a kettő a szerves vegyületeket élteti.
Az a valódi, az a felhőtlen boldogság nem a javakban, az apró örömök halmazában rejlik, hanem a lélek szabadságában. Mikor nem vagy elkötelezve senkinek, és semminek. De olyan ember akit anya szült soha nem tapasztalhat ehhez hasonlót sem, mert gondolkodása, lelke korlátok közé van beágyazva.
Nagyon jól látod, úgy tűnik mintha agyhalott állapotba egy bogár szintjére esnél vissza, de mégsem ez történik, átlépsz egy korlátot, amit soha nem akartál átlépni, mert ki akarna egó mentes lenni, az olyan mint agyhalottnak lenni és vegetálni, de nem ez történik, itt egy videó, ebben két nagykopnya beszélget, azaz tart előadást, az egyikük megvilágosodott, a másik pedig szintén felébredettnek számít, de közben agykutató, és a kutatásai miatt a világ legjobb agykutatóival tartja a kapcsolatot.
Itt a videó linkje:
válasza: válasza:Sokféle tévhit van ezzel a dologgal kapcsolatban, ami nem is csoda, mert egyrészt ahány mester, annyiféle megközelítése van a dolognak (Sankarácsárja - Tolle - Mooji: három egészen más megközelítés, miközben a lényeg ugyanaz), másrészt sokszor nehéz megtalálni a megfelelő fogalmakat.
Itt egy videó Rupert Spirától: https://www.youtube.com/watch?v=hPptbuxffsQ
Épp tegnap találtam rá, letöltöttem a feliratot, bemásolom a releváns részt:
"Az elmének nem kell teljesen nyugodttá, csendessé válnia.
Nincs olyan dolog, hogy csendes elme. A csendes elme, az elme hiánya. Látod, az elme a Tudat működése.
Nincs olyan dolog, amit elmének hívnak. Az elme egyszerűen a Tudat működése.
Az egyetlen jelenlévő entitás az elmében, a Tudat vagy a Tudatosság.
Tehát az elme a Tudat működése. Vagyis amikor ez a működés elpihen vagy véget ér, akkor csak a Tudat marad.
Az többé már nem egy csendes elme, mert az elme nem egy entitás, hanem egy működés.
A Tudat működése. A gondolkodás és észlelés tevékenysége.
De a lényeg nem egy 'csendes vagy békés elme', hanem, hogy egy olyan elméd legyen - érted, hogy milyen kontextusban használom az elme kifejezést- hanem, hogy egy olyan elméd legyen, ami a Tudatban benne rejlő békével van megtöltve.
Vagyis, hogy... az ideális az lenne, hogy az ember elméjének tevékenységét áthassa a Tudat békéje, a Tudatban benne rejlő béke.
Vagyis hogy az elme működései a Tudat minőségeit fejezzék ki. A béke, a beteljesültség, a szeretet minőségeit."
Rupert Spira megközelítése is más, mint pl. Maharsié vagy Papajié, de a lényeg itt is ugyanaz.
Így van, más más megközelítés de minden út egy helyre visz, ezért érdemes több tanítót meghallgatni és megérteni.
A testen kívüli tapasztalásból az első amit tapasztaltam, hogy a test az érzékeket összekötő rendszerünk, amivel tudunk haladni az anyagi világ terében, aztán amikor újra a testben voltam, akkor nem volt jelen az egós személy, ahogy kívűlről a testet láttam és megértettem megtapasztaltam annak lényegét, úgy megtapasztaltam azt is hogy mi valójában az egó, az egó amt személyemnek hittem és azonosulva éltem vele mint énem, csupán egy élettörténetnyi tapasztalás és tanulás általi elképzelés magunkról, mondhatni egy gondolat halmaz ami ént játszik, de közben végig csak az igazi létező erejét tükrözte vissza, ezért mondják a tanítók, hogy te vagy a nap, az egó a hold, a nap fényét tükrözi csak vissza az egó, és erre kell ráébredni életünkben. Szóval órákon át egó nélkül voltam a testbe visszatérve, csak léteztem és ez nem azt jelentette hogy agy halott vagyok, hanem pont hogy az egó torzítása nélkül tisztán érzékeltem az anyagi világot, az egónak határai vannak, mindenről elképzelése van, ez az elképzelés keveredik a valós megtapasztalással, és ezáltal mindent másképpen érzékelünk, nem teljesen egyszerű mivoltában, hanem kicsit kiszínezve, de ami a lényeges, hogy amikor nincs ott az egó, akkor csak a jelenlét van, úgy érzékeled a környezeted mint még soha, és ekkor nem elvonulni akarsz agyhalottként, hanem pont hogy még jobban meg akarod tapasztalni a világot, amit most teljes részletességgel látsz, úgy ahogy az létezik, nem pedig egós elképzelés által, a másik amit megtapasztaltam, hogy kinyílik egy határtalan sugárzó szeretet, én ilyet soha nem éreztem még, csak a létezés öröme van, a világ mint egy felefedezésre váró kaland áll előtted, teljes egyszerűségében, nem egó általi elvárások által, ez a megvilágosodás, az ébredés, erről beszélnek a tanítók, de megérteni tapasztalás nélkül lehetetlen, csupán elképzelni lehet a leírtakat. Olyan ez mintha egy eszkimónak, aki nem evett még narancsot, megpróbálnád elmagyarázni hogy milyen a narancs íze, körbe lehet írni neki, de attól még nem lesz tapasztalás általi tudása, csak elképzelés lesz. Ezért hihetetlen ilyeneket olvasni mint amit írtam, ez számomra tapasztalati tudás, nem kérkedek vele, megtörtént és megtapasztaltam. A kérdést azért tettem fel hogy volt e hasonló tapasztalata valakinek, direkt nem is írtam le a kérdésben hogy mi történt, mert az előítélet egyből megvan, ha valamihez értünk emberként, akkor az az előítélet :) Az egó mindenkit a saját elkülönült kis dimenziójában tart, így saját világkép alakul ki, ami ha nem egyezik más tapasztalatával akkor kialakul a vita, egó nélkül egységben él az ember, ettől nem veszel el, csak több leszel, de elsőre ez félememtes az egó számára, mert elveszni látszik, de valójában csak megtapasztalod hogy a az igazi énednek csak egy részét képezte, ekkor már úgymond egészként tapasztalod a létezésed, nem pedig az egó korlátaival leszázalékolva. Nem vitát szeretnék nyitni, csupán olyanokat kerestem akivel történt hasonló és megosztaná velem, mert amit tapasztaltam, annak még van folytatása, de én azt nem tapasztaltam, csak leírásokból van tudomásom róla, és így csak elképzelésem lehet róla. Szóval lehetőleg privátban írjon az akinek van tapasztalata, és ketten már írtak is, nekik külön köszönöm, és TOba-nak is köszönet a könyvért, aminek a címét elküldte és egy másik szemszögből is olvashattam az egész lényegéről
válasza:Semmi közöm belemagyarázkodásotokhoz vagy meséitekhez, viszont az alábbi mondat mellett nem lehet elmenmi.
"Az ego is a társadalom termelte műanyag. Semmi köze a Te és mások megtapasztalásaihoz."
Az ego egy énkép, éntudat. Nélküle nem lenne személyazonosságod, az agyad nem lenne több egy régi, poros, büdös kontinernél, ahol szemetet dobálnak befelé. Nem tudnád ki vagy, nem tudnád magadad megkülönböztetni, hogy te most a csorda része vagy, vagy te magad vagy a csorda.
(Jókat lehet szórakozni, ahogy ezeket a bénáskodásokat olvassa az ember. :D)
Az egész lényege pont az hogy az egó, az énkép, éntudat hamis, a te valódi éned tükröződése csupán, és pont ezért írtam a kérdésfeltevésnél hogy olyanok írjanak akiknek volt tapasztalása, mert különben csak elképzeléseid vannak az egészről, vagy még az sem, és ezt nem rosszból írtam, tájékozódj kicsit a témában és meglátod hogy mennyi ember számolt be hasonló dologokról a történelem folyamán és a mai napig nap mint nap. Nem tudni valami létezéséről vagy azt nem érteni, nem jelenti azt hogy nem létezik. Nézd meg ezt a videót és értelmezd miről van szó benne:
válasza:5perc29 másodpercnél kezdődik az, amit Én akartam mondani, és 5:39 ig tart.
Tehát aki látomásként, valóságként meséli el magát az ébredést...
Ahogy a csaj mondja, " az ébredés az nem egy történés", de még csak az idővel sincs összefüggésbe!
Igen mert akinek volt betekintése a jelenlétbe, az nem marad ott elsőre, idő kell míg az elme át áll. Ezért a személy újra keresni kezdi azt az élményként megélt jelenlétet, miközben az nem egy élmény, csak egós személyként élmény.
Ez talán az egyik legérdekesebb videó, itt mindent elmagyaráznak és egy zseniális példát is felhoznak benne, 4 részből áll, de már az első videóból sok minden kiderül, érdemes megnézni a megértés miatt. Több ember is beszámol a tapasztalatáról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!