A következő kérdésre keresek választ. Pontosan próbálok fogalmazni. - A figyelő hol van alvás közben? -
Köszönöm a válaszokat.
"Ozmium42" válaszára. :
Ez a felvetés nagyon vonzó lenne de sajnos a végig elemzéssel hamarabb baj van mint a "gondolkodó"-val. Illetve a gondolkodó funkció az, ami ide illik a figyelő már nem.
Rövid magyarázat. : Az érzékszervek lecsatolása könnyű: Ha becsukod a szemed vagy nem használod illetve elveszted bármely érzékszerved a lény aki vagy létező marad és változatlan. Ez minden fizikai részeddel megtehető, és az idegrendszerig teljesen könnyen. Maga az idegrendszer úgy tűnik közvetlen kapcsolódik a gondolkodóhoz. (talán úgy érthetőbb az EGO -hoz). Komoly hatással lehet lenni a gondolkodó funkcióra is, az idegrendszerbe való akár fizikai bepiszkálással. A jelenlévő funkciót viszont nem lehet csak vagy teljesen kiütni az időből (amikor fogalmam sincs mi történik,de az hogy megszűnik és újrateremtődik mikor a gondolkodó (mellesleg memória) funkció bekapcsol azt nem tudom értelmezni. Tehát valószínűleg létezik folyamatosan és mivel az idő nem lineárisan hat rá, ezért függetlennek tűnik tőle. Csak a gondolkodó funkció nem képes sem memóriába rögzíteni sem emlékezni erre az időre.
Bocsánat. Eltértem a magyarázattól. A biológiai test idegrendszer funkciója tipikusan mint egy kapcsolati eszköz működik. pl .: A szem mint egy kamera a fűl mint egy mikrofon, a mozgás mit a a kocsidban megnyomod a gázt, vagy kormányt fordíotd. Az akarat irányít és közelebb áll mint funkció a lényhez és a figyelemhez mint az alap logikai funkciót képviselő gondolkodó.
A testi funkciók csatolása a figyelőhöz. Ez az idegrendszer tudatos részének funkciója. A gondolkodó, mint eszköz szerepel a létező részére, aki sajnos sok esetben átveszi az ÉN szerepét. ( A figyelő elhiszi, hogy Ő a gondolkodó, sőt rosz esetben még azt is, hogy Ő a gondolat maga.) A legrosszab verzió ha a lény magával a testével, vagy annak egy részével azonosítja magát. Innen mindenképpen hátrább, vagy mélyebb... vagy teljesebb képből érdemes figyelni. Mindazonáltal köszönöm a válaszod. A te válaszod tükrözi legjobban a hivatalos, elfogadott verziót a tudati működésre. Azért írtam ilyen sokat mert tisztelettel jelzem, hogy ez a verzió az elfogadottsága miatt a legveszélyesebb verzió. Nehezen változtatható, nehezen továbbléphető belőle.
Egyébként fura hogy te ezt így elkülöníted.Ha belegondolok, álmaimban is többnyire egyszerre figyelek és gondolkozom is.Általában nem csak úgy spontán cselekszem, bár sokszor másabbak a megnyilvánulásaim mint ébrenlétben, de az eszem ugyanúgy a helyén van és a figyelmem is, sőt, az néha sokkal éberebb mint a valóságban.Mivel sajnos valójában elég figyelmetlen ember vagyok, de álmomban bezzeg mindent egyből észreveszek! A figyelmem tehát olyankor sokkal gyorsabb és éberebb, bár ha nem is tudatos álomról van szó.És gondolkodásban is gyorsabb vagyok álmomban.De a figyelő és gondolkodó is együtt van jelen, az én személyemben.
Aztán kinél hogy...
Na ez érdekes. Nálam és azt hittem szinte mindenkinél, mikor alszom sokszor teljesen tudattalan, illetve nem emlékszem arra hol vagyok és mi történik. Persze a legtöbb embert ez nem zavarja. Mégis nálad az alvás tudatos esemény? Csak nem tudsz mozogni, a fizikai világgal kapcsolatba kerülni, de tudomásod van a dolgokról? Figyelsz, és gondolkodsz is? És emlékszel erre? Ez nagyon meglep!
Erről kérlek írj nekem priviben is ha megteheted! Pontosan hogy is történik??
Hogy miért választom ketté? .. Mikor a lény keresi magát, (hosszabban ha érdekel majd priviben ez nem ide tartozik és nem biztos, hogy bárkit érdekel) Hamar lecsupaszítja azokat a dolgokat amivel azonosítja magát de mégsem Ő az. pl.. név, hiedelmek arról hogy pl apa vagy... ember vagy... stb ezekre hamar rájössz, hogy ezek cetlik magadon. elfogadott szerepek. .. a gondolkodást persze nehezebb. Az ember alapból azt hiszi hogy mivel Ő gondolkodik, Ő maga a gondolkodás... mivel érez azt hiszi maga az érzelem. Ez itt nehezebb de ha nem gondolsz semmire akkor is vagy ... és eljutsz oda, hogy a gondolkodást mint képességet használod. Nem Te vagy. A figyelem az viszont komoly határ (nekem), a figyelem nélkül olyan mértékben eltűnök, hogy nem tudok mélyebbre menni. A figyelővel tudom itt és most beazonosítani magam. Illetve valószínűleg az alatt is van létezés, tehát figyelem nélkül is létezem de ez itt határ. Az értelem, (ami nem a gondolat!!!) a megismerés határa.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!