Mit gondoltok a halál utáni létezésről?
nem feltétlen gondolok itt arra hogy van Isten és hogy megyünk a Mennyországba, stb. megszokott duma hanem arra hogy mit gondoltok az egyes tudományosan bebizonyított tényről a kvantumfizikában, hogy mi lesz a tudatunkkal, a lényünkkel esetleg a lélekkel ha nevezhető így, miután a test meghalt
több helyen olvastam hogy haltak már meg emberek kis ideig, a legtöbb esemény ami történt az emberekkel hasonló és majdnem hogy ugyanaz: békesség érzet, fény az alagút végén, meglátogatta őt a családja stb.
mások látták a szoba sarkában ahogy újraélesztették őket, valaki észre se vette az egészet, valaki látta az alagutat viszont szerinte egy lámpa oltás, sima kimúlás az egész.
nem lehetséges hogy ezekért a beszámolókért és álomszerű érzésekért mind az agy a felelős és igazából egy mély álomba esünk amit meg sem érzünk, észre sem veszünk, mint egy álmatlan alvás lenne az egész?
válasza:"Ismét mondom, hogy ez nem vallás, hanem kvantumfizika, vagyis tudomány!"
Egy frászt! Még az ezotéria topic átlagos színvonaltalanságát is alulmúlod azzal, amit összehalandzsázol.
Kérdező: a kvantumfizika nem kvantumhalandzsa, hanem az elemi részecskék állapotainak matematikai leírása, olyan szintű matematika, amit nem csak nem értesz, de valószínűleg nem is tudsz róla, hogy a matematikán belül létezik az, amit a kvantumfizika használ.
Gondolkozz logikusan. Lélek nem létezik. A tudatunk egy agykérgi működés, nem létezik az agykéregtől külön. A lényünk pedig önkényes definíció szerint az, ami a fogantatásunk és a halálunk között van. Nincs halál után. Nem vagy te a halál után. A halálig vagy te.
Aki haluzik, meg látja magát kívülről, az arra bizonyíték, hogy nem halott. Aki halott, az nem haluzik fényt, meg halálközeli élményt. Nem áll többé rendelkezésre a haluzáshoz szükséges szervi feltétel.
válasza:"Aki haluzik, meg látja magát kívülről, az arra bizonyíték, hogy nem halott."
Nem csak arra. Ha olyat lát, amit fekvő helyzetből (kómás vagy éppen oxigénhiányos állapotban - nem működik a látás/hallás!) nem láthatna/láthatott volna, az szerintem jó adag bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a mai elmélet a tudatról hibás. Minimum kiegészítésre szorul.
Van egyébként más érved ez ellen, mint az, hogy az összes ilyen történet hazugság vagy kitaláció?
válasza:22-es Ozmium42!
Olvasd el a 17-es hozzászólásomat, és értelmezd!
válasza:22-es Ozmium42!
Tényleg, most menjünk bele a fizikába, mert te nem érted, és nem is akarod megérteni a fizika törvényeit? Ám legyen.
Tehát miről beszélek, amikor kvantumfizikáról beszélek?
" Az atom kvantumállapotai és a kvantumlétra
1913-ban James Franck és Gustav Hertz egy kísérletsorozatot végeztek azzal a céllal, hogy megváltoztassák az atomon belül az elektronok bolygópályáit. Már korábban észrevették, hogy az atom láthatólag ellenáll az elektronpályák megváltoztatására irányuló törekvéseknek, így azokat erőszakkal kell megváltoztatni; céljuk az volt, hogy megvizsgálják, hogyan és mennyire áll ellen az atom.
Kísérletük a következő volt: egy tartályt higanyatomokkal töltöttek meg. A gázon egyenes elektronnyalábot bocsátottak át. Minthogy az elektronok erős elektromos hatást fejtenek ki egymásra, azt várjuk, hogy az atom közelében elhaladó elektron hatást fejt ki az atomban keringő elektronokra, megváltoztatva azok pályáját.
Az elektronpályákat közvetlenül nem tudjuk megvizsgálni és megnézni, vajon megváltoztak-e, de közvetett módon megállapíthatjuk, mi történt. Megbizonyosodunk arról, hogy a nyaláb összes elektronja ugyanolyan sebességű-e, amikor a gázba belép. Bármely változás, amit az elektron az atomban okoz, változást kelt az elektronok sebességében. Ez a következtetés az energiamegmaradási törvény folyománya: amikor valami energiát vesz fel, másvalaminek le kell adni energiát.
Amikor valami történik a természetben, az energiacserével jár. Ha végighúzom ujjamat az asztalon, testemből energia megy az asztalba, és testem energiája ugyanannyival csökken. Ismét ennem kell, hogy pótoljam ezt.
Ha tehát a közelben haladó elektronnyaláb hatására megváltozik a pálya, az elektron szükségképpen veszít valamennyi energiát. Ha kisebb az energia, kisebb a sebesség is; az elektronok sebessége ennek megfelelően csökken, és ez a csökkenés megfigyelhető, amint az elektronok a másik oldalon elhagyják a gázt.
A megfigyelések erre az eredményre vezettek: Egyáltalán nem volt sebességcsökkenés, amikor az elektronok kezdeti energiája kisebb volt egy bizonyos minimális értéknél. Ez a minimális energia meglehetősen nagy volt: több mint százszor felülmúlja az elektronok közönséges hőmérsékletű hőmozgással kapcsolatos energiáját. Amikor az energia túllépett e minimális értéken, az elektronok vagy egy meghatározott nagyságú energiát vesztettek, vagy semmit. Ez a meghatározott energiaérték és a minimum értéke is jellemző a gázt alkotó atomokra, független azonban a gáz sűrűségétől és más külső körülménytől.
Mit jelenthet ez a különös eredmény? Azt láttuk, hogy nem lehet kicsivel megváltoztatni az atomi elektronok pályáját. Vagy egyáltalán nem változnak, vagy egy meghatározott és meglehetősen nagy energiaértékkel változnak. Innen származik az energiakvantum fogalma. Energiát csak meghatározott, az atomra jellemző adagokban lehet bevinni - nem többet és nem kevesebbet.
Mintha az atom csak előre meghatározott energiadarabokat fogadna el. Nem vesz föl bármely kis morzsát, csak egy egész darabot. Ha kevesebbet ajánlunk, az atom meg se moccan, csak akkor változtatja állapotát, ha pontosan a megfelelő mennyiséget adjuk.
A kísérlet eredménye azonban - annak fényében, amit már tudunk az atomról - már nem teljesen meglepő. Korábban is láttuk, hogy az atomi állapot bizonyos belső stabilitást mutat. Gyenge ütközések nem változtatják meg azt, csak megfelelően nagy energiamennyiség. Biztosan mély oka van annak, hogy az atom legalacsonyabb energiaállapotában van, és változást csak nagy energia bevitele képes előidézni. Vajon ugyan-az-e az oka e jelenségnek, mint az atomok már megismert különleges tulajdonságának, annak, ami visszakényszeríti az elektronokat az adott típusú atomra jellemző konfigurációba?
Most kicsit több mennyiségi meggondolásra van szükség. Mi az a minimális energia, ami az atom állapotának megváltoztatásához szükséges? Tegyünk egy kis kitérőt, hogy megtanuljuk, hogyan adják meg az energiákat atomi feladatokban.
Az atomi részecskék energiáját „elektronvolt" (eV) egységekben mérik. Ez egy olyan elektronnak az energiája, amelyet egy volt potenciálkülönbség (feszültség) hozott mozgásba. A feszültség az elektromosság „nyomása".
Térjünk most vissza Franck és Hertz kísérletéhez, amelyben elektronnyaláb adott át energiát az atomoknak. Higanyatom esetében a küszöbenergia, vagyis az a minimális adag, amit a higanyatom energiájához hozzá lehet adni, 4,3 elektronvolt; hidrogénatomnál magasabb értéket kaptak, 10 elektronvoltot. Ezek sokkal magasabb energiák, mint a szobahőmérsékleti hőmozgás energiája. Rögtön látjuk a kapcsolatot azzal a ténnyel, hogy a gázatomok szobahőmérsékleten megtartják identitásukat, nem változnak az elszenvedett sok ütközés ellenére sem. Ezen ütközések energiája a küszöbenergia alatt van; azaz kisebb annál a lehetséges energiakvantumnál, amit az atom el tud fogadni. A Franck-Hertz-kísérlet tehát sajátos módon mutatta az atomok meglepő stabilitását, és felszínre hozta annak mennyiségi vonásait is. Az atom változatlan és stabil marad mindaddig, míg az ütközések energiája kisebb egy bizonyos jól meghatározott küszöbnél, és ez az energia egyértelműen jellemzi az egyes elemeket. A Franck—Hertz-kísérlet, mondhatni, „megmérte" az atomi stabilitást.
Franck és Hertz kísérleteit továbbfejlesztették, azok már nemcsak az atomok által elfogadott minimális energiamennyiséget mondják meg, hanem az elfogadott energiák egész sorozatát. Csak ezeket az energiamennyiségeket lehet bevinni az atomba; az összes közbeeső értéket visszautasítja.
Például a hidrogénatom a következő energiákat fogadja el: 10, 12, 12,5 és 12,9 elektronvolt és magasabb energiákat, melyek között a különbség egyre csökken. A nátriumatom csak a 2,1, 3,18, 3,6, 3,75 elektronvolt, melyek között a különbség egyre csökkenő értékeket fogadja el. Minden egyes energia megfelel az elektron atombeli mozgása egy „módusának". Ezt a mozgási módust nevezzük állapotnak, így tehát minden vonal az atom egy lehetséges állapotát jeleníti meg. Minden más állapot, mely ezek között fekszik, nyilvánvalóan tiltott. A lehetséges állapotokat kvantumállapotoknak nevezzük. A legalacsonyabb energiájú állapot az alapállapot; ez az az állapot, melyben normális körülmények között az atom található. A többi állapot gerjesztett állapot. Az első gerjesztett állapot és az alapállapot energiakülönbsége a küszöbenergia.
Éppen ezek a kis energián mutatott tulajdonságok voltak érthetetlenek a klasszikus fogalmak alapján, és vezettek el az erőteljesebb kvantummechanikai képhez.
A szerves anyagokat alkotó különösen nagy molekulák, mint a hús vagy a zöldségek molekulái, az emésztési folyamat során a gyomrunkban viszonylag alacsony hőmérsékleten részekre bomlanak. A sokkal kisebb oxigénmolekula feltöréséhez már a láng hőmérséklete kell. A legkisebb atom, a hidrogénatom elektronjának eltávolításához még magasabb energia kell; lángban ez nem is következik be, erős elektromos kisülés kell hozzá.
Azt találjuk tehát, hogy az atomban megfigyelt kvantumos hatások az atommagon belül megismétlődnek. Kvantumállapotok, jellegzetes mintázatok, stabilitásküszöb, az adott típusú atommagok azonossága most is megfigyelhető, sokkal kisebb méretekben, de az energia-méret összefüggés miatt sokkal nagyobb energiáknál. Ahhoz, hogy az atommag szerkezetét vizsgálni lehessen, túl kell lépni a kvantumállapotok küszöbenergiáját.
Ezek az energiák a tapasztalat szerint százezer és egymillió elektronvolt közé esnek. Nagyon nehéz ilyen energiát egyetlen atommagra koncentrálni.
Az atom könnyen részeire esik hő vagy elektromos kisülés hatására. Amikor meggyújtunk egy gyufát, atomokat bontunk részeikre; a gyufa fejénél sok atom elveszít egy vagy több elektront az ilyenkor végbemenő kis robbanásnál. Az atommag azonban minden olyan kísérletnek ellenáll, amellyel szerkezetét lehetne megváltoztatni, míg el nem érjük a millió elektronvoltnyi energiát.
Amikor Rutherford és munkatársai először alakítottak át egy atommagot egy másikba, beteljesült az alkimisták régi álma, az elemek egymásba való átalakítása. Rutherford nitrogént bombázott kétegységnyi töltést hordozó alfa-részecskékkel. Az a-részecske az atommagba hatolva kilökött egy protont; így két töltés hatolt be, és egy (a proton töltése) távozott. Az atommag teljes töltése megnőtt egy egységgel. Ennek következtében a nitrogénatommag oxigénatommaggá alakult. Az alkimisták különösen szerették volna az ólmot arannyá alakítani; az előbb említetthez hasonló eljárással sokkal később ez is sikerült. Természetesen az energia ára gazdaságtalanná teszi az ilyenfajta „aranycsinálást"
A magfizika szerint - éppen úgy, mint az elektronok az atomban - a neutronok és protonok is meghatározott állóhullám-mintázatokat hoznak létre az atommagban, ami meghatározott kvantumállapotok kialakulásához vezet.
Amikor egy nagyobb energiájú kvantumállapot átalakul egy kisebb energiájúba, az atommag — éppen úgy, mint az atom — energiát bocsát ki fény formájában.
Az atomok általában látható fényt sugároznak; az atommagok által kibocsátott fény sokkal nagyobb frekvenciájú, mert az energiakülönbségek több mint százezerszer nagyobbak. "
==========================
Ha idáig megértetted, akkor meg fogod érteni, hogy a lélek ugyanolyan hullámjelenség mint a fény, hiszen a lélek valóban egy fényjelenség, csak rendkívül magas frekvencián létezik, amit szabad szemmel már nem látsz.
Itt semmiféle ezotéria nincs, csak tudomány!
válasza:#16 Én nem is vitatom, hogy az ember kívülről látja magát halálközeli állapotában, de ez csak arra bizonyíték, hogy ha összegyűlik a kellő hiteles adat végre nyilvánosan is elismert lesz, hogy az agy halálközeli állapotban olyan dolgokra képes, amire jelenleg nincs magyarázat. Ez viszont a halál utáni életre nem bizonyíték, csak az ezósok számára. Körülbelül azzal érvelsz, amit te sem ismersz. Hülyeség az ismeretlennel példálózni, de nyilván ez semmit nem mond neked. Felesleges ezekről hosszú sorokat írni, ha valóban bizonyítani akarsz öld meg magad és gyere vissza pár év múlva, miután meghaltál. Ezzel tutira meggyőznél.
Duenna pedig humorista. Összefirkálta a kérdést. :D
válasza:"az agy halálközeli állapotban olyan dolgokra képes, amire jelenleg nincs magyarázat. Ez viszont a halál utáni életre nem bizonyíték"
Gondolkozz egy kicsit!
Látod magadat felülről, kb. másfél-két méter távolságból. Melyik szerv jeleit kapja az agy ebben az esetben?
Nem bizonyíték a halál utáni életre, de arra igen, hogy a tudat (legalábbis az észlelés pillanatában) aligha lehet az agy terméke. Innen viszont meg lehet indulni már sokféle irányban.
A halál utáni életre egyébként számos más dolog is utal, nemcsak a HKÉ. Azok viszont még kevésbé megfoghatóak, még szubjektívebbek, még személyesebbek, ezért nehezen képezhetik vizsgálat tárgyát (ma még). Érdekes és ígéretes terület a médiumokkal való munka, a fehér zajjal, a prekogníciós és telepatikus kutatások.
válasza:27-es Điablo!
"végre nyilvánosan is elismert lesz" Nem lesz! Azért, amiért leírtam a 17-es hozzászólásomban: mert ez borítaná az egész tudományos rendszert a hazug darvinizmussal és a hazug vallásokkal egyetemben! És ezt nem fogja engedni a globális magánpénzhatalom, mert a markában van a tudomány, a politika, a vallás, a média és a sajtó! Te pedig az ő hátsóját nyalod, hiszen a talpadtól a fejed búbjáig liberális vagy, ez már régen kitűnt a beírásaidból.
válasza:Jaj ezt el is felejtettem.
"De, éppen ez a lényeg. Ugyanis minőségbeli különbséget jelent. Ha egyszer teljesen más, mint bármely más hallucináció"
Nem úgy más, ahogy te gondolod. Ezt elő lehet idézni tudatmódosítókkal meg mit tudok én milyen gyógyszerekkel. Tehát ebből a szempontból rekonstruálható, viszont ezt mesterségesen idézik elő nem természetesen. :D
válasza:#25
"Ha idáig megértetted, akkor meg fogod érteni, hogy a lélek ugyanolyan hullámjelenség mint a fény, hiszen a lélek valóban egy fényjelenség, csak rendkívül magas frekvencián létezik, amit szabad szemmel már nem látsz."
Nagyon elszomorított, hogy nem láthatom a szememmel :(
Akkor nézzük másfelől. Az állításod milyen kísérlettel bizonyítottad (akár magad számára)? Vagy legalább valami konkrétumot mondj, milyen műszerrel lehet érzékelni, és mennyi az annyi (magas frekvencia)? A lélekben minek van frekvenciája?
Kérlek, magyarázd el egy tudatlannak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!