Ezotéria hívők! Sorolnátok azt a rengeteg dolgot amire a tudomány nem tudja a választ?

Megpróbálom újra megfogalmazni a méhes vagy inkább hangyás kérdést.

Hozzáteszem az evolúciót tartom az élőlények fejlődésének alapjának, csak felmerülnek bennem kérdések, és az: talán lehet más is ami még hozzáadódik a hatáshoz.

A Dawkinst olvasva jöttem rá, mi a lényege az evolúciónak.

A gének másolják egymást, és ebbe véletlenszerűen hibák történnek. (Tehát nem az élőlények alkalmazkodnak a körülményekhez, hanem a millió sok változatból csak a az életképesek maradnak fenn.) Azok az élőlények maradnak fenn melyek életképesek. Amik elpusztulnak utód nélkül azok nem örökítik tovább tulajdonságaikat.

A hangyáknál a dolgozók, katonák, mivel szaporodás képtelenek nem örökítik tovább tulajdonságaikat, testfelépítésüket stb. De mégis mindig újra születnek szaporodásképtelen szárnyatlan, dolgozó méretű egyedek.

Elméletileg a természetes kiválasztódás szerint a dolgozóknak, katonáknak ki kellene halniuk. Mégis mindig pontosan olyan arányban vannak jelen, mint amennyire szükség van.

De ha a gének lappangnak, vagyis jelen vannak a királynőben, amik a szárnyatlanságot, szaporodásképtelenséget okozzák, nem tudnak a természetes szelekció útján kiválasztódni, mert nem kerülnek felszínre a királynőben. Tehát ha egy élőlényben benne van a szaporodásképtelnséget okozó gén, de nem kerül felszínre nem tud kiszelektálódni, mivel nem okozza a jelenléte feltétlenül a szaporodásképtelenséget. Tehát ha a királynőben csak lappang a tulajdonság (minden egyes királynőben ott van, hiszen különben hogy születnének szaporodásképtelen egyedek), akkor a természetes szelekció nem tudja kiválasztani a tulajdonságot.

Nyilván ha itt így működnek a gének, legalább néha máshol más élőlényeknél is kell hogy legyenek ilyen gének.

Akkor pedig a többi élőlénynél vajon hogy lehet, hogy a természetes szelkció ki tudja válogatni a jó tulajdonságokat, ha azok aktiválódása, a tulajdonság megjelenése esetleges.

Majd még írok a többiről is , de most csak ennyi időm van.

Az ex parakutató érdekel, tudsz valami linket, könyvcímet küldeni tőlem ahol leírja, mi a hibája a parakutatásoknak.

Kíváncsi vagyok ő csak médiumokkal,kanálhajlítókkal, és efféle vásári mutatványosokkal foglalkozott vagy vizsgálta a megérzéseket, pk-t, ESP-t-is. Dolgozott e ganzfeld módszerekkel és ehhez hasónlókkal olyan körülmények között, ahol valószínű sorozatokat állított elő a gépekkel.

Egyébként én is természettudományt tanultam, tehát azt hiszem nem vagyok teljesen hülye ilyan kérdésekben.

A környezetvédelmes dolgot úgy értem, hogy volt rá példa, egy kártevő nagyon elszaporodott, és irtani kezdték. De nem tudták teljesen kiirtani, és később rájöttek, hogy így tovább tudott nagy pusztításokat csinálni, mintha hagyták volna, mert akkor egy év alatt természetesen is összeomlott volna a populáció.

Aztán ott van, a gyilkos méhek kérdése, melyek Amerikában elszabadultak. Azt pl. tudósok vitték oda, hogy több mézet előállító méheket keresztezzenek belőle. Ez nem sikerült, de elszabadultak a vad méhek.

Vagy a békafaj esete, melyet kártevő irtásra telepítetek környezetvédő szakemberek egy szigetre, de később ez az ottani őlővilág veszélybe sodrását okozta, mert a béka mérgező volt, és az ott élő állatok nem ismerték fel, ezért megették.

Sokszor okoz ilyet a meggondolatlan beavatkozás a természetbe.

Egyébként a következő idézeten elgondolkodva, mennyire nagy baj, hogy valamilyen mértékben az ezó kihúzza ebből az embereket, ha azért túlzásba sem esnek:

"Az eddig elvégzett felmérések szerint hazákban egyre több a szkeptikus és szorongó ember, aki reménytelennek látja az életét. Közülük sokan gondolják azt, hogy csak túl kell élni a szürke napokat."

Mostanra utána néztem egy evolúciós kérdésnek, ami a hangyákkal kapcsolatban zavar.

Itt megint hozzáteszem, úgy gondolom, hogy az állatok fejlődésének hajtóereje az evolúció, és a természetes szelekció, csak merülnek fel bennem kérdések, és ezért azt is el tudom képzelni, hogy ezeken kívül még egy harmadik tényező is közrejátszik. Persze ebben nem vagyok biztos. Nem érzem magam nagyon okosnak a témában, de nagyon hülyének se azért, hiszen sokat tanultam róla, olvastam róla. És a tudományban a kérdésfeltevések visznek előre.

Aztán vagy bebizonyosodik, amit gondoltunk, vagy nem de akkor is okosodunk. És azt hiszem a tudományos gondolkodásban a dogmatikus gondolkodás Pl. ha megfigyelünk valamit, és hiába látjuk két szemünkkel azt mondjuk, hogy ez nem létezik, mert nem létezhet a jelenlegi tudományos nézetek szerint ugyanolyan problémás, mintha a dogmák nem a tudományból jönnének.

Ugye tudjuk, hogy a hangyáknál nem csak a szaporodásképességben különböznek a különböző egyedek.

Az anyának apának van szárnya, a dolgozóknak, katonáknak nincs. És még számtalan testfelépítésbeli különbség.

A hangyák közül hamarabb hinnénk azt két anyakirálynőre, hogy azonos fajba tartoznak, mint a valóban azonos fajú dolgozóra, és anyakirálynőre.

Laikusok mondják is, hogy a szárnyas hangya, mintha az külön faj lenne, pedig azok csak a szaporodóképes anyák, vagy apák.

Na most utánanéztem ,hogy úgy van, ahogy eddig is gondoltam. Az evolúció alapja ugye az, hogy a legéletképesebb utódok továbbadják génjeiket, tulajdonságaikat. Néha változások történnek, amik hatására előbb utóbb új fajok is kialakulnak. De az új fajok is sok mindenben hasonlítanak elődeikre. Pl. a majom rokona az embernek. Sok mindenben hasonlítanak is. Ez azért van, mert az öröklődés során mi is örököltünk tőlük. Pl azt hogy öt ujjunk van ugyanaz a gén okozza bennünk, mint a majmoknál. A rovaroknál azt, hogy szárnya van-e egy rovarnak ugyanazok a gének okozzák minden fajnál (ennek néztem utána a Nat. Geo. Darwinról, és evolúcióról szóló cikkében, azt hiszem ez megbízható forrás).

És itt jön képbe az, hogy ha a hangyáknak a testfelépítését akár csak 60%-ban nem tudja a természetes szelekció okozni, mert az azt meghatározó gének hol ilyen, hol olyan tulajdonságot hívnak elő. Hiszen a dolgozók nem adják tovább tulajdonságaikat, mert szaporodásképtelenek, tehát valami másnak kell okozni, hogy pl. lesz-e szárnya a hangyának vagy nem. De ha ez így van más fajnál is meg kéne ennek jelenni. Vagyis, ha a hangyánál bizonyos tulajdonságokat nem határoz meg a szülő tulajdonsága, akkor ezeknek a tulajdonságoknak más fajoknál is olyanoknak kell, hogy legyenek, hogy ha a szülőnél jelen van, az utódnál vagy jelen van, vagy nem.

Tehát akkor ezeket a tulajdonságokat nem tudja a természetes szelekció kiválogatni.

Vagy ki tudja a hangyánál is, vagy más közeli rokonságban álló fajoknál se.

És mivel a hangyáknál nagyon sok tulajdoság ilyen, pl. méret, csápok mérete, van-e szárnya, vagy nincs, ezért ez kérdésket vet fel.

Érdekes, hogy más fajoknál, rovaroknál nem látunk ilyen változékonyságot anyaállat és utódjai között ( Méheknél máshogy működik, mert ott majdnem csak a szaporodóképességben van különbség, és az is csak azért, mert a dolgozók nem esznek normálisan, és ha elpusztul a királynő normálisan esznek és akkor tudnak utódot létrehozni , állkirálynők lesznek. Bár néhány különbség azért itt is van születéstől kezdve.)A hangyáknál a különbözőségek születéstől kezdve kódolva vannak, és nem megváltoztathatók. És továbbá nagyon érdekesnek találom, hogy pont annyi dolgozó, katona születik amennyire szükség van. Mert a katonák ugye megint csak különböznek a dolgozóktól. Anya illetve, szaporodóképes hím pedig alig születik.