Valósággá válik, amire gondolok?

Egy-két éve sétáltam egy barátnőmmel az utcán, és láttam egy helyes, ismeretlen srácot. Átfutott az agyamon, hogy meg szeretném ismerni.

Fél évig nem is találkoztam vele többet, még egy este megláttam őt egy szórakozóhelyen. Minden előzmény nélkül odajött hozzám, adott két puszit, és azt mondta, örül, hogy megismerhet.

Nem, nem egy ismerősöm keze van a dologban, mert az esetről senkinek sem meséltem.

Másik eset, hogy pontról pontra elképzeltem, milyen ruhát szeretnék a szalagavatómra. Hasonlót még csak képen sem láttam. Elképzeltem magam, amint álmaim ruhájában állok egy üzletben a tükör előtt.

Egy hónappal később megláttam ugyanazt a ruhát egy kirakatban. Egyetlen darab volt belőle, pont a méretem. Ugyanabban a ruhában álltam a tükör előtt a próbafülkében, ahogy azt elképzeltem.

Pár hónapja egy nemzetközi közösségi oldalon megismertem egy orosz srácot. Mikor először megláttam, átfutott az agyamon, hogy "Hm...pont az ideálom, lennék a barátnője"

A srác most a párom.

Mikor először beszélgettünk, írtam neki, hogy bárcsak ismerhetném személyesen. 3 hónap múlva találkoztunk.

De vannak negatív élményeim is ezzel kapcsolatban.

Mikor 10 éves voltam, utáltam a tornaórákat, mert nagyon durván bánt velünk a tanár. Az egyik osztálytársnőm szívbetegség miatt volt felmentve. Átfutott az agyamon, hogy "Milyen jó neki..." (Gyerekésszel akkor még nem tudtam felfogni, mi is az a szívbetegség.)

4 évvel később kiderült, hogy az én szívemmel is baj van. :(

Más is tapasztalt hasonlókat?

19/L