Valósággá válik, amire gondolok?

Én ezeket a dolgokat úgy fogom fel, hogy megérzem, meglátom a jövőt. A lényeg ebben az, hogy nem én irányítom, hanem én látom előre. (Nem mindegy!)

/Persze, ha mindent úgy fognánk fel, hogy "baromság", akkor sokkal kényelmesebb lenne, mert nem kellene rajta gondolkodni! Sokkal több szimpatizáns lenne, mert nincs benne komplikáció. Vagy azonnal értem, vagy "baromság".../

Ezek a millió és egy dolog, apró mozzanat közül, amik az elmúlt 19 évben történtek veled, olyan események, amik szerencsés véletlenek. Egybeesések, semmi több. Ha olyan képességünk lenne, amire utalsz, nem kellene senkinek bemocskolni a kezét, hogy a mocskos céljait elérje, elég lenne gondolni valamire, és bekövetkezne. Sosem lenne milliárdos lottónyeremény, mert mindenki arra gondolna, hogy ötös találatot akar.

Amikor regisztráltam egy bizonyos társkeresőn, egy bizonyos dátumot adtam meg születési dátumnak, hasraütésszerűen, de nem a sajátomat. Amikor azon a társkeresőn megláttam egy bizonyos férfi képét, arra gondoltam, őt el tudnám képzelni magam mellett, mi több, ezt ki is mondtam a mellettem ülő barátnőmnek. Ez a férfi ma a férjem, azon a bizonyos napon született, amit a társkeresőn hamis születési dátumomnak megadtam, és van egy csodálatosan szép kislányunk. Ezek is mind véletlen egybeesések, bár romantikusabb pillanataimban hajlamos vagyok én is beleképzelni spirituálisabb okokat, vonzás törvényét, stb. Sőt, a férjem egy évtizeddel a megismerkedésünk előtt a szülővárosomban volt katona, mint utóbb kiderült, egy helyre is jártunk szórakozni, ki tudja, akkor hányszor mentünk el egymás mellett észrevétlenül? Ezek jól eső érzések, gondolatok, ki-ki úgy fogja fel, ahogy neki tetszik. Én nem mondom különben, hogy nem válik valósággá, amire gondolsz, legfeljebb azon a módon, amire utalsz, de az, hogy valóra váltak, végül is cáfolhatatlan. :)