Létezik a sors? Hogy például hiába szeretnél valamit nagyon, ha azt a sors nem ugy akarja akkor nem fog megtörténni? Vagy az az igaz hogy mindenki a saját sorsa kovácsa?

Sors kutatás

Mindaz, aki sorsának indító rugóit kutatja, olyan ismeret birtokába akar jutni, melyről éppen ő egyszer már tudatosan és önként lemondott. Lemondott azért és akkor, amiért és amikor világos volt előtte e lemondás fontossága. Neked életed célját kell meghatároznod, éspedig konkrét módon, gyakorlatilag megvalósítható lépésekben. Ebben lesz partnerünk.

Sors

Sorsunkat mi választottuk magunknak! Mindannyian olyan sorsvonalat hoztunk magunkkal születésünkkor, amelyben át kell alakítanunk gondolkodásunkat Amikor valaki a Földre születik, akkor szükségszerűen egy meghatározott zenekarba születik bele. A hasonlat egy kicsit azért sántít, mert bár ott látjuk, hogy melyik az a zenekar, de Földre születésünk után ez nem automatikusan történik. Sok ártó erő próbál más zenekarba terelni bennünket. Ezeknek ellent kell állnunk! Nem elég a testi vonzalom, sem a szellem, sem a lelki önmagában. Egyszerre van szükség mind a háromra ahhoz, hogy abba a karba kerüljünk, melyet ott világosan láttunk magunkénak. Kemény, önfegyelmező, értelmet komolyan működtető harc következménye lehet csak az, hogy megtaláljuk és fölvállaljuk a nekünk megfelelő, a minket

megillető kart, azaz sorsunk vonalát. Ehhez viszont tudás kell és ezt a tudást bizony nem szabad siettetni, mert az ősellenség úgy akarja megrontani az érettebb lelkeket, hogy sietteti őket. Pedig a bölcs és türelmes várni tudó tudja csak a meglátott jót, megvalósítani. Meg kell tanulni a Várni Tudást! Azaz legyünk Alázatosak.

A végzet pedig a nem átgondolt, türelmetlenség következtében hozott rossz döntéseink és lépeseink együttes velejárója. Ahogy döntesz az lesz a végzeted is. A fentiekből kiderül nincs véletlen, csak tudatos sorsvállalás van.

Örök rossz sors nincsen. De van örök fejlődés. Így döntéseink sorozata örökké meghatározza azt az esetleges különböző irányzatot, amely jó vagy rossz irányban viszi el életünk fejlődését.

Az „örök sors” tehát nem a jó vagy a rossz megrögzöttségét akarja jelenteni, hanem azt a folyamatot, amelynek örökkön örökké ki van téve minden teremtett szellemi lény.

Igaz, a mennyek országa örök. A fejlődés iránya ott már nem változik. De csak az iránya nem változik! Maga a fejlődés soha nem áll meg. A „látás”, „szeretés”, „szeretés”, „látás” egymást állandóan erősítve, lendítve viszi tovább életünket (1Jn 3,2). A ROSSZ iránya nem lehet örök, de az a fejlődési sors, amely a természetünk lényegéhez tartozik, érdemjegyeink alapján módosulva ÖRÖK.

Nem igaz, hogy mindenki a saját sorsa kovácsa.

Ha az életben valami nagyon nem akar összejönni, akár cigánykerekeket is lehet hányni, akkor se fog összejönni.

Nekem az a tapasztalat jutott, hogy mélységesen átéljem az emberi élet teljes értelmetlenségét. Ez ellen 41 éve hiába teszek akármit, az égvilágon semmi nem változik.