Szerintetek ha meghalunk mik leszünk? Gondoljon bele minden értelmes intelligens ember. Semmik nem tudunk lenni. Úgy értem hogy valamik csak leszünk. Semmik egyszerűen nem tudunk lenni.

szerintem mindenek előtt meg kéne értened, h mi a tudat, és h mitől gondolkodik az ember. Az nem csak úgy van. Az ételből szerzett tápanyagot energiává alakítja az emberi test, amivel energiát szolgáltat pl az agynak is. Ott rengeteg bonyolult elektromos folyamat miatt gondolkodunk. De leegyszerűsítve az egészet, mi is csak egy bonyolultan beprogramozott szerves létforma vagyunk. Az agyunkban van a központi program. Ugyanolyanok vagyunk, mint a robotok, csak vagányabb a programunk.

Pl, h szemmel látható legyen az egész: ha feléd dobnak egy labdát, akkor az információt/jelet az agy feldolgozza. Tudatosul benne, h baj lesz ebből, ezért jelet küld a karmozgató izmoknak, h elkapják a labdát. Ugyanezt egy robot is megtudja csinálni. Be lehet programozni úgy, h ha felé dobnak valamit, akkor egy külső karral elkapja. Ez csak egy funkciója az agynak a rengeteg más mellett, de szerintem elmondhatjuk, h ha nagyon ügyesek lennénk, tudnánk egy emberi agyhoz hasonló központi programot létrehozni egy robotnak is. Ő nem ételből, hanem a 220-ból kapná az energiát, lenne ugyanúgy látóperifériája, mint nekünk a szemünk stb..stb..

Ha sikerült létrehoznunk egy ilyen robotot, és ő meghal, akkor szerinted az ő "tudata" is "semmivé" lesz?

Szerintem nem :)

Ugyanúgy megmarad a program a fejében, csak nem fog működni, mert a működéséhez szükséges energiát nem tudja előállítani, vagy felhasználni.

Vagy ha ezzel nem értesz egyet, akkor szerinted mi a te általad elnevezett "tudat", ami eltűnne?

Én meg úgy vagyok vele, mint a kérdező, most nem beszólni akartam, csak megpróbálom kilogikázni a dolgokat.

Itt vagyok én (meg te/ti is) . Van egy testünk. Ez igaz, ez egy fizikai test. A tentünkben/testünkön levő "eszközökkel" (pl. szem, tapintás, szaglás,.....) ezekkel mi fel tudjuk fogni a külső fizikai ingereket. Ez az info eljut az agyba, feldolgozza, de utána hová lesz???

Hát a tudatba! Meg persze az agy megjegyzi, felhasználja máshová is az adatokat, de eljut a tudatba. Na de mi lehet az a tudat? Például emlegették itt a robotokat. A robotnak nincsen tudata/lelke, mert csak egy jó hénány digitális áramkörből áll, ami fel van programozva egy vagy több adott utasításra. Az ember agya is így működik, de lennie kéne valaminek, ahová hasznosulni tud ez a rengeteg információ... na így jut el a tudatba. De ahogy mondtam, egy (mai) robotnak nincs tudata, nem tudja, hogy ő kicsoda valójában, és hogy mi kik vagyunk, csak azt tudja, hogy egy adott utasítást el kell végezni.

És itt jön a másik kérdés.. Ki az az "én"?

Régebben többször is feltettem magamnak ezt a kérdést, és próbáltam logikusan gondolkodni, hogy ki vagyon én? Miért vagyok itt én, és miért pont én vagyon én? Miért pont ebben a fizikai testben vagyok? Ugyanúgy lehettem volna Egy híres amerikai fizikus testében is, vagy akár egy etióp gyerek testében is. De valahogyan ide kerültem. És nem tudok innen elmenni. Nem tudok más emberek testében járkálni, mert ehhez a testhez vagyok hozzárendelve.

És még egyszer elmondom, hogy a robotoknak azért nincs lelke, mert csak áramkörökből lett összerakva, és felprogramozva. De nekünk mégis van valami nem-fizikai dolgunk, amiért itt vagyunk.

Ez az én logikám...

És most megpróbálom tudományosan is megközelíteni ezt a dolgot...

Rendeteg, (sőt minden) klinikai halál után, amikor sikerült visszahozni egy embert, beszámol, hogy mit látott a halála közben. Konkréten már ezen a honlapon is olvastam már ilyen személyes beszámolókat. Amikor a klinikai halál állapotába kerül egy ember, még néhány perce van a visszatérésre, mert ha az agya nem kap oxigént,... agyhalál. Aztán visszahozzák az embert olyan dolgokat látott, hogy hogyan élesztették újra, és még az újraélesztője arcát is felismeri. De ezt szerintetek hogy?

Nah, és hogy ha meghalunk, mik leszünk?

Belépünk az "alagútba" (amit minden beszámolóban hallani lehet) és ott történik valami, senki sem tudja hogy mi, én még én sem merek tippelni. Ez van.

Hát ez az én véleményem, lehet hogy igazam van, de lehet hogy nem.

22-es:

Mi a jövőbeli robotokról tettünk említést, akik már egy hétköznapi ember intelligenciájával rendelkeznek, sőt, többel is. Ha így halad a technika, akkor meg is fogjuk élni a feltalálásukat. Mivel úgy fognak gondolkozni, mint egy ember, ezért lesz önképük, tudják, hogy léteznek, magyarán lesz tudatuk magukról és a világról. Sőt, még élőnek is lehet tekinteni őket az élő definíciója alapján, miszerint egy zárt és egyben nyílt szerveződés, amely kapcsolatot tart a külvilággal, anyagot cserél, és reprodukálni képes önmagát önálló módon.

Egyes ingerek el sem jutnak a nagyagyba, tehát nem tudatosulnak, asszem a nyúltvelő vagy a kisagy kiválogatja a hasznos információkat, és csak azokat küldi tovább. Nem is ez a lényeg, hanem a tárolt emlékekről, na ők hova kerülnek. A tudatalattiba. Ez egy olyan része az agynak, amely az agyi neuronok kapcsolódásai által vannak kódolva különböző módokon. Nincs semmi nem fizikai tér, ahol tárolódnának.

Egy öntudatra épült robot is elmorfondírozhat, hogy miért éppen a T-1000-es prototípusba építették bele, de felesleges. Őt ebbe építették bele, te abban a testben születtél, ezt kár túlfilozofálni.

A klinikai halál állapota (amennyiben van tapasztalata az illetőnek egyáltalán) egy érdekes téma.

Ha annyi az egyezés, akkor mégis mi más lehet ez a jelenség, mint a halálba lépés folyamata?

Semmi más, pontosan az, de nem ezoterikus körökben, hanem tudományos vizsgálatok által megfigyelt jelenségről van, egy nem is olyan bonyolult válaszreakció ez az agytól, ami mindenkinél hasonló, mint akár az a jelenség, hogy mindenki becsukja a szemét, amikor tüsszent.

Klinikai halálban az agy kevés oxigént kap, az idegi folyamatok kezdenek leállni, és a szem neuronjai szabálytalanul ideiglenesen jeleket küldenek az agyba, ami középen sokkal intenzívebb, mivel a látómező közepén több ideg van. Ezek az idegi kivetülések okozzák az alagút-effektust, amit már sokan tapasztaltak.

Különböző képzelgések, hallucinációk, amiket ekkor tapasztalnak az emberek, az attól van, hogy egy ilyen krízishelyzetben az agy rengeteg ópiátszerű anyagot bocsát ki, amiktől történnek az ilyen hallucinációk.

Az evolúció 500 millió év alatt egyetlen sejtből kiindulva "létrehozta" a mai embert. Az evolúciónak ugye nincs tudata, nem gondolkozott rajta, hogy hogyan rakja össze az élőlényeket, de ennyi év alatt mégis összehozott egy ilyen értelmes lényt, mint az embert.

Szerinted egy gondolkozó lénynek, melynek exponenciálisan nő az értelmi képessége (igen, igen, még az ilyen idétlen kishitűeknek is, mint nekem) és a technológiai fejlettsége mennyi időbe telik ezt így átgondolva?

vagy én nem vagyok képes felfogni a kérdező magas szintű gondolkodását, vagy ő olyan makacs, h nem hajlandó kilépni a saját természetfeletti világából :)

megjegyzésként én semmi provokáló tényezőt nem fedeztem fel 23as hozzászólásában

és nem laller80, nem vagyok robot :)