Mi lehet az oka annak ha olyan emberekkel találkozunk akiket olyan mintha már régóta ismernénk, pedig csak először látjuk?
Azért mert őseink néhányszor tíz fős csoportokban éltek a szavannán. Ismeretlenekkel ritkán találkoztak.
Így aztán a mások felismerésére, kategorizálására való rendszer az agyunkban is ennyire kifinomult. Nem tudsz olyan emberrel találkozni, aki egy kicsit ne emlékeztetne azokra, akiket eddig ismersz. Néha jobban, néha kevésbé.
A magyarázat nem az előző életeinkben van, hanem ebben az életben.
Köszi a válaszokat, érdekes sztorik ezek a véletlenek :D
utolsó: ez hülyeség hogy emlékeztet valakire, mert nekem két még csak hasonló barátom sincsen, mindíg valamilyen szempontból különleges, egyéni karaktereket fogok ki, akikhez sosem tudok senkit hasonlítani :) én pont így különböztetem meg őket :D
Mondjuk amúgy sem nagyon van szerintem 2 nagyon hasonló ember, max akinek nincs kisugárzása, de én olyanokat nem ismerek...vagyis lehet hogy ismerek csak a barátaim nem szoktak olyanok lenni:)
Kedves Kérdező! Azt írod hülyeség amit az utolsó előtti válaszadó adott. Szerintem az egyedüli értelmes válasz az övé, az előző életekről szóló összes maszlag pedig a hülyeség! (Még ha többen is írtak erről) de persze te csak hidd ezt. Végigolvasva a kérdéseket és a hozzászólásokat úgy látom te már előtte is tudtad a választ (legalábbis azt hiszed tudod) Akkor pedig minek kérdezel? Hogy legyen valaki aki az elméletedet támogatja?
Inkább köszönd meg neki hogy ideírta és valamit tanulhattál tőle - mert biztos hogy nem vagytok egy szinten a tanulmányaitokat illetően.
Reinkarnáció nincs, tehát több életünk sincs.
Sajnos ez egy teljesen téves hit, ami -még mindíg- nagyon sok zavarodottsághoz vezet, holott itt Nyugaton (ahol én élek) már tulajdonképpen meg lett döntve, be lett bizonyítva. (Pld. rangos pszichológusok által, akik korábban úgynevezett "visszavezetéseket" csináltak.)
Minden ember EGYSZER lett megteremtve, egy EGYETLEN, örök(!) életre.
Isten az emberi lelkeket már jóval a Föld (tehát a látható világ) ELÖTT teremtette meg. Így a lelkek "odafönt" (Isten országában, a "mennyben") már ismerték egymást, találkoztak egymással...
A Földre való (le)születésünkkor ez az ismeret átmenetileg (tehát a Földön eltöltött életünk hosszáig) megszünik, de néha egy-egy földi találkozásnál, ismeretségnél valami mégis újra felsejlik, "ismerössé" válik/válhat számunkra...
Ezt a dolgot nagyon jól megérti az ember a köv. híres könyvböl, ill. az ide kapcsolódó YouTube-videókból:
Betty J. Eadi: "Átölel a fény", (magyar címfordítás).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!