Miért vannak gonosz gondolataim?

Ha nem vagy bigottan keresztény vallású, csak egyszerűen hívő, akkor javaslom, hogy vedd meg a Hoponoponó című könyvet.

Rendkívül egyszerű, de nagyon hatásos módszert tanulhatsz belőle!

"Vree válasza:

Ez olyan mint a nem gondolás a rózsaszín elefántokra. Ha eldöntötted hogy nem fogsz rágondolni, persze hogy az agyad még inkább arra gondol.

Ne azt kerüld el hogy rágondolj, csak gondold végig az ötletet ha megjelenik a fejedben és jöjj rá hogy egy hülyeség. Aztán rájössz hogy unalmas is ez a játék és magadtól elfelejted."

ez nagyon igaz! :)

én is egy időbe gondoltam ilyen hülyeségekre, meg olyanokra is hogy mi lenne ha csinálnék így tök váratlanul egy helyzethez nem illő dolgot, amivel égetem magam. pl egy étteremben felállni, és megfogni a pincérnő melleit a családom előtt. :D így mit reagálnának az emberek? vajon kizavarnának onnan? mit gondolna a családom, "peti ezt miért csináltad?" :D

nem szabad ezeknek nagy jelentőséget tulajdonítani mert ha túl sokat kísérletezel a gondolattal, lehet hogy beleőrülsz. Egyszerűen hesegesd el a gondolatot, vagy fogd fel poénnak, de ne pánikolj ha újra és újra ezen gondolkozol, kösd le magad valamivel.

Az meg, hogy új ház: a régi házban jött volna rád ez, akkor meg arra fogtad volna hogy biztos azóta van, mióta láttad azt a filmet, találkoztál azzal az emberrel, elszívtad az első füvescigit, vagy bármi ilyesmi. öngerjesztő dolog is ez egyébként, de egyszer csak leáll :)

ma 11:17-asnak: pszichológusra a krisztustagadóknak van szükségük! és meg is kérik az árát ezek a pszichlógusok: egy nevesebb szakember 15 ezer forint óránként !

a gyónás ellenben ingyen van s az egyháznak járó adomány töredéke annak, amit éves szinten pszichológusra lehet költeni...

Tudom mit élsz át, mert nekem is voltak ilyen gondolataim nálam gyerekkoromtól kezdve. Pl szárítottam a hajam, míg húgom fürdött, és azt gondoltam mi történne ha bedobnám a hajszárítót a vízbe? Nem akartam a tesóm bántani, csak úgy eszembe jutott. Meg rondább dolgok is. Persze nem tettem meg, sőt sosem bántottam senkit. (ma már tudom, hogy ezek a gondolatok nálam egy gyerekkori traumából maradtak meg. És ehhez nem kellett pszichológus)

Próbálj meg nem törődni vele, mert ha félsz tőle, azzal csak megerősíted ezeket a dolgokat. És ne szégyelld...nem tehetsz arról, ami eszedbe jut. Én évekig bűntudatban éltem emiatt, de aztán elfogadtam magam, ezzel a kis sötétséggel együtt.

Vagy alakítsd át, ezeket a sötét gondolatokat. Pl én történeteket írtam, és amikor rossz gondolataim támadtak levezettem azokban. (pl kegyetlenül kinyírtam egyes szereplőket XD)

Meg kell tanulni "felügyelni" ezt, de nem gáz.

Ha gondolod írj. :)