Mi a véleményed erről a tapasztalatomról? (Testelhagyás/alvási paralízis)

Ilyen témákban amúgy a környezetemben én sem szoktam beszélni, pontosan az ilyen hozzáállású emberek miatt. :)

Eleinte én sem igazán hittem se ebben se a tudatos álmodásban, és amikor megtapasztaltam mindkettőt, akkor már teljesen máshogy vélekedtem a dolgokról.

Amúgy meg az is igaz, hogy akit nem érdekel, és aki teljesen hülyeségnek tartja, annak nem muszáj olvasgatnia ilyeneket. :) Én sem megyek például az álomfejtés kategóriába szidni a kérdéseket meg a válaszolókat, csak azért, mert nem hiszek benne.

Sokan azért nem hiszek különböző dolgokban, mert még nem tapasztalták. És a szkeptikusok általában türelmetlenek, ehhez pedig rengeteg idő kell, és gyakorlás.

Nem igazán ide vágó példa, de akik 10-15 téglát is képesek eltörni egy ütéssel, az is hihetetlennek tűnik. És mégis meg tudják csinálni. Viszont ahhoz, hogy ilyen teljesítményt érjenek el nem kis idő gyakorlásra és "felkészülésre" volt szükségük. És persze türelemre.

Viszont az nagyon érdekelne, hogy az előttem szólók milyen technikát használtak a kilépéshez.

A kérdezőnek: [link] itt van egy elég közismert írás Robert Bruce-tól és az asztrálprojekcióról. Akit érdekel a téma ebből sok mindent megtudhat róla. Bár a nagy része szerintem csak elképzelt dolog, viszont a technikai leírások elég hasznosak.

Szép napot mindenkinek!

A fura az, hogy nekem minden alkalommal spontán jön a dolog, már gyerekkorom óta, és nem alkalmazok semmilyen technikát sem. Úgy látszik ez valamilyen oknál fogva egy velem született "képesség", bár nem én vagyok az egyetlen.

Amúgy ha valaki először hall az OBE létezéséről el is hiszem, hogy azt hiszi mese az egész, ha nem történt volna meg, (rengetegszer) én is hitetlenkedve hallgatnám.

Egyébként nekem ilyenkor a mozgás koordinálása okoz gondot, elég nehéz sokszor még csak néhány 10 centit is megtenni, mert ugye nincsenek fizikai értelemben vett kezek, és lábak, csak az érzetük. Erre van valakinek bevált módszere?

Előző válaszoló,azért lehet nálad baj a mozgással,mikor ilyen nehézséget érzel,hogy nem volt elég energiád a kilépéshez.Ez ellen mit lehetne tenni?Állítólag az energia felvétel a csakrák állapotától is függ és erre vannak gyakorlatok.Ha érdekel,találsz erről könyvet,vagy talán a neten is valamit.Én erről nem tudok mit mondani,én magam nem értek a csakrákhoz,de ha még értenék sem szeretnék belepiszkálni a működésükbe.

A nehéz mozgás oka lehet az is,hogy olyankor még nem hagytad el a tested teljesen,tehát még az alvásparalí

zist is érzékeled,nem csak az asztrál testedet.

Nekem csak nagyon ritkán volt ilyen problémám,de nem tettem ellene semmit.Engem inkább az zavart,hogy a fizikai tárgyakkal nem nagyon tudtam ilyenkor mit kezdeni.Például nem tudtam felkapcsolni a lámpát,bárhogy is próbálkoztam,vagy nem tudtam rendesen kinyitni az ajtót.Csak résnyire,de az is rettentő sok erőlködésbe került.Meg kell szokni,hogy ilyen állapotban leginkább a tudatunkra hagyatkozhatunk.A "fizikai"érzetek,a test érzete itt lényegtelen.

Köszi az előzőt, hasznos volt. A csakrákba én sem szeretnék belepiszkálni, mert szintén nem gyakoroltam soha.

El kéne kezdeni foglalkozni a dologgal komolyabban, csak hát így egyedül, net, és könyvek alapján nem egyszerű..

tegnap 21:57

Ha megkérnélek elárulnád a technikát amit alkalmazol kilépéshez? vagy itt vagy email-ben?

Engem a tudatos álmodás is és a testelhagyás is nagyon foglalkoztat már pár éve, viszont én tudatos álomban vagyok "erősebb". Kilépésem még csak egyszer volt, az is csak spontán, ahogy már leírtam. Viszont olvastam olyat is, hogy egy gyakorlott tudatos álmodó oda tudja "parancsolni" az asztráltestét az alvó fizikai testéhez, és akkor már ha minden jól sikerült, akkor nem álomról beszélünk hanem kilépésről. Erről hallott már valaki? Mi a véleményetek róla? Lehetséges szerintetek?

Amúgy nekem a mozgással még nem volt bajom.(lekopogom) A spontán testelhagyásnál is ugyan úgy csináltam mint az álmokban. Amit leírtál, hogy szinte millimétereket haladsz az a tudatosság nélküli álmaimban szokott lenni néha, amikor menekülnöm kéne, de nem tudok. :D

Nem tudom szerintem érthetően elmagyarázni, de valahogy úgy szoktam mozogni, hogy....nem tudom.....:D nem lábakkal kell megpróbálni lépni, mert nincs lábad, és nemlétező lábakkal nehéz lépni. :D hanem valahogy "akarni kell" mozogni. Úgy "belülről" kell akarni, gondolni rá, hogy "én most megyek előre".

Egy álomban volt olyan, hogy sétáltam és megláttam a holdat. És elkezdtem nézni..és arra gondoltam, hogy milyen jó lenne a holdon lenni, és "becsuktam a szemeim" és amikor kinyitottam akkor máris ott voltam, még egy épületet is láttam, elég félelmetesnek tűnt. :)

Vagy a repülésre is csak gondolni szoktam, hogy jó lenne repülni, és olyankor már általában el is szoktam kezdeni érezni, hogy lebegek, és az akaratommal tudom irányítani a dolgokat. Vagy amikor álomban helyszínt akarok változtatni, akkor felfele nézek és elkezdek pörögni párat, és mintha egy centrifugában lennék, szétesik a táj, és amikor megállok, akkor egy teljesen új táj rakódik belőle össze. Bár tudom, hogy ezek mind tudatos álmos-tapasztalatok, de szerintem kilépéskor is használhatóak lehetnek szerintem, egy próbát lehet, hogy megér. :)

Nem hiszem, hogy hasznosan el tudtam magyarázni a lényeget, de azért próbálkoztam. :)

Minden jót nektek!

És a véleményeket előre is köszönöm.

Tegnap 21:57 vagyok.

Nem alkalmazok semmi különösebb technikát.Régebben spontán jöttek a kilépések,szinte minden nap.Egy idő után megtetszett a dolog és szerettem volna szándékos kilépést is elérni.Olvastam is egy technikáról,ami valahogy úgy szólt,hogy kényelmesen le kell feküdni,relaxálni,aztán elképzelni,hogy a fizikai testünk ott marad hanyatt fekve az ágyon,az asztrál testünkkel pedig lassan oldalra fordulunk.Na,én ki is próbáltam,aminek az lett az eredménye,hogy hosszú percekre megragadtam egy fura,se kinn-se benn állapotban és ebből elég nehéz volt kijönni ijesztő élmény volt,ezért úgy döntöttem,hagyom a csudába ,majd jön az élmény magától,ha akar.

Később észrevettem,hogy ha egy nap többször is arra gondolok,hogy nagyon szeretnék testen kívüli élményt,akkor általában össze is jön.Vagy ha elalvás előtt erre koncentrálok.

hogy lehet-e összefüggés,illetve átmenet a tudatos álom és a testen kívüli élmény között,abban még nincs sok tapasztalatom.Tudatos álmom is volt sok,de csak egyetlen alkalommal jutott eszembe,hogy testen kívüli élménnyel kellene próbálkozni.Viszont az a gond,hogy erről a bizonyos élményemről a mai napig sem tudtam pontosan megállapítani,hogy testen kívüli élmény volt-e vagy tudatos álom,netán a kettő keveréke?Én azt mondom,ki kell próbálni,lehetséges-e ilyesmi,kísérletezni kell.Napközben jól vésd az eszedbe,hogy ha legközelebb tudatos álmod lesz,akkor abban ki testen kívüli élményt szeretnél.

Érdekes elgondolás egyébként,remélem,nekem is lesz alkalmam próbálkozni vele.

Én olyan módszerről olvastam, mikor elképzelsz egy kötelet, ami lóg le a plafonról, és azon húzod fel magad, így lépsz ki. Próbálni még nem próbáltam, de nálam ez az "oldalra kigördülés" szokott működni, akkor van baj, mikor legördülök az ágyról is, és onnan nem tudok tovább menni.

Találkoztatok már olyannal, hogy kilépés közben "valakik" megjelennek? Nekem többször volt már, de valahogy olyan pozitív kisugárzás, és jó szándék áradt belőlük, hogy abszolut nyugodt maradtam, és nem szakítottam meg az utazást. Egyszer pl leestem az ágy mellé, és nagyon akartam tovább menni, de nem tudtam mozogni. Ekkor jött ez a bizonyos valaki, és nyugtatóan simogatni kezdett, mintha azt mondaná: "Nyugi, semmi baj.." Nem is értettem, mert abszolut nem voltam nyugtalan előtte sem..

Hasonló találkozás többször volt már, mindíg feketében vannak, és akármennyire próbálom soha nem látom az arcukat. De a kisugárzásuk nagyon pozitív.