Veletek volt már ilyen hogy mégsem Isten terve ez?

Szóval még nyáron volt egy lány, akivel 2x találkoztam, mert össz-vissz 1 hét volt a kapcsolatunk. Volt smárolás is. Aztán még karácsony után láttuk egymást egy helyen, ahol többször is nézett, én akkor nem néztem vissza mert volt egy lány akivel komolyan gondoltam. Aztán azzal a lánnyal akivel beszéltem végül nem lett semmi, rám írt az a lány akivel a nyáron voltam együtt. Elmondta hogy nagyon sajnál mindent, imádkozott értem(én is ő érte még a nyáron), álmodtam vele 2x is azelőtt, hogy rám írt volna, még a nyáron a buszról leszálltam és éreztem azt az illatot a kezemen amilyen az ő parfüme volt(anyukám is megszagolta és ő is érezte). Aztán másnap taliztunk ott volt csók is ahol elmondta hogy nagyon szeret és hogy hiányoztam neki. Mondta még hogy majd bemutat a szüleinek, nagyon akarta hogy elmenjek a szülinapi bulijába, de nem tudtam volna. Aztán 3 nap múlva kevesebbet írt, végül megtudtam hogy van valakije, akit úgy írt le hogy “haver”. Hívőket kérdezném elsősorban, hogy nektek volt már ilyen az életetekben, amit Isten tervének tulajdonítottatok be, aztán nem az volt? Amúgymeg tényleg ennyire elbaszott ez a generáció vagy csak én fogtam ki a k*urvát?