Akit meggyógyított Jóisten és/vagy Jóistenbe vetett hite, írja le kérem a történetét, illetve ezzel a témával kapcsolatos egyéb történeteket írjatok, például imádkozás hatására megváltozott mások viselkedése; vagy ami veletek történt?!

Ha volna is!

Igen csak beszűkült tudatra vall az EGYES ember szemszögéből általánosítani. GLOBÁLISAN nézve egész másként fest az ábra!

Egy példát mondok:

Idős paraszt nénike háládattal rebegi, hogy Jóisten/Boldogságos Szűz hazasegítette férjét a Don kanyar/hadifogság poklából. Nem tudja, NEM IS AKARJA felfogni, hogy sok százezer szerencsétlen viszont otthagyta a fogát! Nem is beszélve a háborúkban elesett milliókról, vagy egyéb sorscsapás megszámlálhatatlan áldozatáról!

Egy szó, mint száz: Ez egy HÜLYE KÉRDÉS.

> Akit meggyógyított Jóisten és/vagy Jóistenbe vetett hite

Itt mindig nehéz lesz egy-egy konkrét esetnél azt eldönteni, hogy valaki mondjuk az imádkozás hatására gyógyult meg, vagy az imádkozást követően, de attól függetlenül. Az esetlegese egyidejűség és az ok-okozati viszony könnyen összetéveszthető. Amúgy ez kb. minden babona alapja. Valami baj történt velem, és emlékszem, hogy átment előttem egy fekete macska, és valahol a múltból is dereng valami, hogy mikor régebben baj történt velem, akkor is mintha valami fekete macska látása után történt ez. A viszony egyidejűség, és ebből akarunk ok-okozati viszonyt faragni. Pedig a fekete macska után, és nem a fekete macska miatt történt veled baj. Aztán jön a megerősítési torzítás. Átmegy előtted egy fekete macska, mégsem történik baj. Elfelejted. Nem megy át előtted fekete macska, de mégis baj történt veled. Hmm… Jó, akkor nem a fekete macska miatt, hanem mi is történt még? Ja igen, összetörtem a tükröt.

Pont ezért nem ér sokat az anekdotikus érvelés. „Imádkoztam, meg is gyógyultam!” – mondja az egyik. Jól hangzik. Csakhogy a másik is imádkozott, de meghalt. A harmadik meg nem imádkozott és meggyógyult. Ennek tükrében máris máshogy fest a dolog.

Amivel itt valamiféle reálisabb összképet kaphatunk az a statisztika. A kutatások igazolják, hogy aki hisz, az valamennyivel nagyobb eséllyel gyógyul meg. (Lásd: placebo-hatás.) Ez is remekül hangzik, de a kutatások arra is rávilágítanak, hogy viszont mindegy, hogy mi a hit tárgya. Ugyanúgy igaz ez, aki az ima erejében, Isten közbenjárásában hisz, de annál is, aki egy hindu istenben hisz, vagy annál is, aki a kedvező asztrológiai helyzetben hisz, meg annál is, aki a vajas kenyér gyógyhatásában hisz. Nem a hit tárgya, hanem maga a bármiben való hit megléte az, ami úgy tűnik, hogy szerepet játszik a gyógyulásban.

~ ~ ~

De még néhány példa az ilyen torzításokra. A 100 éves korukat megélt embereknek szokták feltenni a kérdést, hogy mi a hosszú élet titka. A 100 éves néni/bácsi gondolkodik, aztán mond valamit, amit ő valamiért fontosnak tart, vagy amiben azt gondolja, hogy különbözött másoktól. Mondjuk azt találja mondani, hogy ő azért élt meg ilyen szép kort, mert minden nap megevett legalább egy almát. Oké, csak voltak mások is, akik minden nap megettek egy almát, aztán mégis meghaltak 40–60–80 évesen.

Vagy pl. mindig a sikeres emberek életútjában keressük azt, hogy mi az, ami a siker kulcsa. Microsoft? Bill Gates egy garázscégként kezdte az egészet. Apple? Steve Jobs is egy garázscégként kezdte. Következtetés: Alapíts garázscéget, mert jó recept a sikerre. Közben meg megfeledkezünk arról a sok-sok ezer garázscégről, akik mind csődbe mentek, megszűntek.

Pont ezért nem nagyon mond el semmiről semmit egy-egy kiragadott példa.

Szia!

Rivotrilt szedtem erős fejfájásra, de nem akartam életem végéig szedni. Kerestem a kiutat, a gyógyulást belőle. Így mentem el a helyi evangélikus templomba,hogy az egyházi énekek gyógyítanak.( De közben már hittem és vallottam, hogy Jézus Isten fia.) Az énekek alatt Jézus megérintette a szívemet és hívott, hogy kövessem Őt. Összehozott olyan hívőkkel, akik imádkoztak értem. Másnap éreztem, hogy meggyógyultam.... Fél év után már nem éreztem, hogy fájna a fejem. Azóta sem szedek gyógyszert. Jézus a Gyógyítom. Zsolt. 103.

Áldjon az Úr és őrizzen szüntelen Tégedet.

3.

Nektek az a bajotok, hogy annyit "erveltetek" meg "vitaztatok" mar, hogy nem veszitek eszre, amikor annak nincs helye.

"Anekdotikus erveles", "gondolkodasi torzitas" - ha arra vagyok kivancsi, hogy miert hisznek az emberek az ima erejeben, akkor a pszichologia stb. eszkoztarahoz fordulok.

Ha olyan szemelyes torteneteket akarok hallani, hogy valakinek spiritualis gyogyulasi elmenye volt, akkor felteszem a kerdest a gyakori vallas rovataban. Itt olyan hasznos lesz a kimagyarazas, mint az idegesito legyzummoges.

2. igen, mindig az oreg paraszt nenike rebegi haladattal, hogy a Szuzanya hazahozta a ferjet a Don kanyarbol. ("Aki nem tudja es nem hajlando felfogni", hogy masok meg otthagytak a fogukat - dehogynem tudja!). Soha nem a kutato neuropszichologus meghallgatott imaja kerul szóba.

3. Igy mukodik az emberi agy (lelek stb.). Attol, hogy te ramutatsz, hogy az ember hajlamos ket dolog kozott osszefuggest latni akkor is, ha nincs, attol azt meg ugy fogja latni, te is, en is.

> Nektek az a bajotok, hogy annyit "erveltetek" meg "vitaztatok" mar, hogy nem veszitek eszre, amikor annak nincs helye.

Egyik oldalról jogos a kritikád. Valóban nem a kérdésre válaszoltam.

Másik oldalról a kérdés értelmezhetőségének az aspektusa azért mégiscsak releváns a kérdés szempontjából. Isten közbenjárása, közbeavatkozása gyógyított meg? Vagy a gyógyulásom amúgy is megtörtént volna Isten különösebb közbejárása nélkül is, pusztán a fizikai világ folyamataiból kifolyólag? Szerintem azért ez a kérdés egy hívő fejében is felvetődik. És ez nem egy vagy sok konkrét eset kiragadásával, példák felsorolásával válaszolható meg, hanem kizárólag a teljes összképet nézve. De az összképből meg nem lehet a konkrét esetre vonatkoztatni.

Ha a kérdés úgy lett volna megfogalmazva, hogy aki úgy véli, hogy Isten, vagy az Istenbe vetett hite gyógyított meg, az írja le a történetét, akkor már lehet, hogy korrektebbnek éreztem volna a kérdést annyira, hogy ne ragadjak billentyűzetet.

> 3. Igy mukodik az emberi agy (lelek stb.). Attol, hogy te ramutatsz, hogy az ember hajlamos ket dolog kozott osszefuggest latni akkor is, ha nincs, attol azt meg ugy fogja latni, te is, en is.

Már ha nincs mód az összefüggés további vizsgálatára akkor igen. De sokszor lehet mód arra, hogy kiderítsük, hogy tényleges összefüggés van-e két dolog között, vagy eseteges egyidejűség. És ha van rá mód, akkor érdemes is ezt megtenni, mert akkor egy valósabb képet tudunk kialakítani a világról. Fals világképből könnyen fals megítélések, fals döntések, fals tettek születnek.

1."aki úgy véli, hogy Isten, vagy az Istenbe vetett hite gyógyított meg, az írja le a történetét"

szerintem ezt mindenki ertette

2. "sokszor lehet mód arra, hogy kiderítsük, hogy tényleges összefüggés van-e két dolog között, vagy eseteges egyidejűség"

ez a baj, hogy sokszor pont nem, ahogy te is irod:

"ez nem egy vagy sok konkrét eset kiragadásával, példák felsorolásával válaszolható meg, hanem kizárólag a teljes összképet nézve. De az összképből meg nem lehet a konkrét esetre vonatkoztatni."

Pl. faj a fejed, beveszel valamit, felora mulva elmulik. Volt osszefugges vagy nem? Lehet, hogy volt, mert az a gyogyszer (papiron) szignifikansabban gyakrabban elmulasztja a fejfajast, mint a placebo. De hogy a te esetedben a gyogyszertol mult el, vagy magatol is pont akkor mult volna el, vagy a placebo hatasa ervenyesult, azt senki meg nem mondja visszafele. Azt te dontod el, es az ember zsigerbol altalaban a gyogyszerre fogja.

Hasonloan a meghallgatott ima esete: annak, hogy arra gondolj, hogy az ima es a gyogyulas kozott osszefugges volt, elofeltetele az istenhit. Ha valaki nem hisz Istenben, az nem fogja ezt az osszefuggest felvetni, ld. még nem is imádkozna.

Megvan a helye a "tudomanynak", ez most nem az, ugyhogy hagyjuk szerintem.

> ez a baj, hogy sokszor pont nem, ahogy te is irod

[…]

> Pl. faj a fejed, beveszel valamit, felora mulva elmulik. Volt osszefugges vagy nem?

Gyűjtsünk össze 400 fejfájásra hajlamos embert és osszuk 4 csoportba őket.

A csoport nem vesz be semmit. Az esetek 40%-ban fél órán belül elmúlik a fejfájás. Ez ilyen, a fejfájás csak úgy magától is meg tud szűnni.

B csoport placebót vesz be. Az esetek 45%-ban fél órán belül elmúlik a fejfájás. Oké, placebo-hatás, maga az, hogy azt hiszed, tettél valamit a fejfájás ellen, az is beindíthat folyamatokat a szervezetedben.

C csoport egy Niripsza nevű gyógyszert vesz be (az csak véletlen egybeesés, hogy ennek a gyógyszernek a neve visszafele olvasva aszpirin ;-) ). Az esetek 90%-ban fél órán belül elmúlik a fejfájás. Ez a Niripsza úgy tűnik hatásos gyógyszer.

D csoport egy Obecalp nevű gyógyszert vesz be. Az esetek 45%-ban fél órán belül elmúlik a fejfájás. Ez nem hatékony gyógyszer, semmivel sem hatékonyabb, mint a placebo. Erősebben megfogalmazva ez maga is egy placebo.

Na most Cecil a C csoportban volt. A statisztika alapján egy hatásos gyógyszert vett be. De azt nem lehet tudni, hogy Cecil esetén a fejfájás magától múlt-e el, vagy a gyógyszer igazolt gyógyhatása miatt. Tehát abból, hogy Cecil elmeséli, hogy bevett egy Niripsza nevű gyógyszert, és hogy elmúlt a fejfájása utána, abból nem derül ki, hogy miatta-e vagy csak vele egyidejűleg. Cecil elbeszéléséből – a fenti statisztika ismerete nélkül – nem derül ki semmit önmagában, nem igazolja a gyógyhatást akkor sem, ha amúgy tényleg van gyógyhatás.

Béla is, Dénes is elmondhatja a maga történetét, hogy mikor ő bevette a gyógyszerét – a placebot, illetve az Obecalpot –, akkor milyen jól elmúlt a fejfájása. De Béla és Dénes esete sem mond el semmit arról, hogy amit bevettek az hatásos-e. Béla, Dénes és Cecil ugyanazt a történetet meséli, és csak egyiküknél van valódi összefüggés, a másik kettőnél nincs.

Pont ezért bár az megállapítható, hogy a placebonak van némi hatása, és az is, hogy a Obeclap nevű gyógyszer ennél nem hatásosabb, meg az is, hogy viszont a Niripsza nevű gyógyszer viszont igen. De ha jön egy Elemér, és azt mondja, ő meggyógyult a gyógyszertől, amit kapott abból nem derül ki, hogy ő az A, a B, a C vagy a D csoportban volt-e.

Ennek analógiájára az, hogy Károly ideírja, hogy ő azt véli, hogy Isten azért gyógyította meg, mert sokat imádkozott, abból nem derül ki semmi. Nem derül ki, hogy Isten létezik-e vagy sem. Nem derül ki, hogy ha létezik Isten, akkor Károly a sok imádkozás miatt gyógyult-e meg vagy amúgy az imák nélkül is meggyógyult volna. Ez a gond. Ezért van az, hogy az anekdotikus érvelés általánosságban érvelési hibának számít.

~ ~ ~

Fordítva is áll persze. Ha jön Csilla, aki a C csoportban volt, és elmeséli, hogy ő bevette ezt a Niripsza nevű gyógyszert, de mégsem múlt el a fejfájása, az sem mond el semmit a gyógyszer hatásosságáról. Lehet ilyen eset is, annak ellenére, hogy Csilla története nem ezt erősíti meg, de ettől még a Niripsza hatékony gyógyszer. Ennek analógiájára az, hogy valaki imádkozott és mégsem gyógyult meg, az nem igazolja sem azt, hogy nincs Isten, sem azt, hogy Isten általában nem segít az embereknek. Maga az konkrét történet nem alkalmas erre (sem).

~ ~ ~

Amúgy érdekes gondolat jutott eszembe. Valóban nem lehet következtetni az általános képből az egyes esetekre, és ez minden helyzetre érvényes. Így attól, hogy a D csoportban alkalmazott Obecalp nevű gyógyszer általánosságban nem hatásos, attól elméletileg még lehetséges lenne az is, hogy egy adott ember esetén mégis pont ettől múlt el a fejfájás, amúgy nem múlt volna el. De ahhoz, hogy kijöjjön a matek, azt kell feltételeznünk, hogy van egy másik ember, akinél ez fordítva történt, amúgy elmúlt volna a fejfájása, de amiatt, mert az Obecalp nevű „gyógyszert” bevette, mégsem múlt el.

~ ~ ~

De akárhogy is nem tudunk az egyedi esetekről biztosat mondani az összképből mégis kiderül, hogy Niripszát érdemes fejfájásra bevenni mert hatékony, az Obecalp viszont felesleges pénzkidobás és időpocsékolás, mert akkor már olcsóbb kavicsot nyalogatni, az nem kerül pénzbe, és ha elhiszed hogy hat, akkor elérted az Obecalp hatásosságát. (Nota bene a placebo akkor is képes hatni a placebo-hatás révén, ha az illető tudja, hogy az adott dolog placebo, főleg ha hallott már a placebo-hatásról.)

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Ezért bátorkodtam azt írni, hogy ha van rá mód, akkor járjunk utána a dolognak. De az egyéni történetek erre nem alkalmasak. A gyógyszeres példánál maradva ha valaki személyes történetekkel akar meggyőzni arról, hogy egy gyógyszer hatásos, ahelyett, hogy objektív vizsgálódással tudná ezt igazolni, sőt kétsége vonja ez utóbbi jelentőségét (nem kell ezt a dolgot firtatni) és többre becsüli a személyes történetek meggyőző erejét, ott én élek a gyanúval, hogy a Obeclap nevű valaminek a gyártójához van szerencsém.

Most lehet, hogy akit eddig meggyőzött, és elkötelezett híve az Obeclap nevű szernek, annak fájdalmas szembenéznie azzal, hogy ennek a terméknek semmilyen hatása nincs. De attól még hogy fájdalmas ezzel szembesülni, mégiscsak érdeke az illetőnek, hogy ez számára is kiderüljön. Ugyanígy aki személyes történetekből arra jutott, hogy a Niripsza nem jó semmire, annak is fájdalmas szembenéznie azzal, hogy márpedig ez a termék hatásos. De neki is érdeke, hogy ez kiderüljön. Az senkinek nem érdeke, hogy valótlanságra alapozza az álláspontját, mert abból sok jó nem sül ki.

Ennek tükrében bocsátassék meg, ha kritika tárgyává tettem a személyes történetek jelentőségét, és rámutattam arra, hogy ezekből sok dolog nem derül ki, de lenne mód úgy vizsgálni a dolgot, amiből még lehetne is levonni észszerű következtetéseket is.

"Pl. faj a fejed, beveszel valamit, felora mulva elmulik. Volt osszefugges vagy nem?

Gyűjtsünk össze 400 fejfájásra hajlamos embert..."

nem gyujtunk, mert ennek nincs realitasa, az egy teljesen mas mufaj

a valosagban: elmulik a fejfajasod, es te fel masodperc alatt nagy esellyel a gyogyszerre fogod, automatikusan, gondolkodas nelkul, nemhogy meg 400 embert keresel.

az ember pl. akkor hajlamos zsigerbol, megerzesbol, intuiciobol donteni, ha gyorsan kell dontest hozni, vagy nem all eleg informacio rendelkezesre

az istenhit / meghallgatott ima kerdese a masodik eset

ha valakinek nagyon fontos ez az aszpirin ugy, akkor utananezhet, mire alapozza a gyar stb stb, de ezt nem abban a fel masodpercben fogja megtenni

te az elmult 24 oraban hany klinikai vizsgalatot vagy termeszettudomanyos kiserletet vegeztel el annak erdekeben, hogy donteni tudj vagy velemenyt formalj?

raadasul akarmilyen hatekony is a gyogyszer, a te esetedben akkor sem fogod megtudni soha, hogy nalad is ez volt-e az ok

de mivel sikerult szetoffolni a kerdest, en nem fogok mar valaszolni

irjanak azok, akiknek ilyen tortenetuk van, engem sokkal jobban erdekel, es az is, hogy a kerdezo miert kerdezi?