A Szovjet Duga-1 radarrendszer, hogy látta a Föld túloldalán kiülött USA rakétákat egy gömbön?

1 "Ez a réteg képes az elektromágneses hullámokat, így a rádióhullámokat is visszaverni, ami lehetővé teszi a jelek hosszú távú terjedését."

Akkor hogy radaroztuk le a Holdat vagy a meteorokat ? Hogy is van ez? Segítek. Annyira sikerült értelmet verni az iskolába hogy elhiggyed amit tanultál, de annyira már is akartak értelmes embereket képzni, hogy kritikusan képes legyél összefüggéseiben gondolkozni

"Persze. Az egyenes vonalban terjedő elektromágneses hullám a gömbre görbült szférával működik együtt. "

Egyenes vonalban IS terjed. Magasabb frekvenciákon - az URH tartományban és attól felfelé - inkább ez a tulajdonsága mutatkozik, alacsonyabb frekvenciákon - mint a rövidhullámú sávban - már a térhullámok ( [link] ) - amik reflektálódnak az ionoszféráról - is szerepet játszanak.

Fénynél is előfordul hasonló jelenség, mint például a délibáb ( [link] ).

"Ugyanolyan egyenes vonalban terjed, mint a radar."

IS. Mivel a magas frekvenciájú mikrohullám frekvenciája közel van a fényéhez, így hasonló tulajdonságokat produkál.

"Akkor hogy radaroztuk le a Holdat vagy a meteorokat ? "

Bay Zoltán esetében például a Holdat 120 MHz-es radarral sugározta meg ( [link] ), ami már átjut az ionoszférán (az ugyanis már URH-sáv).

#10

"Pont úgy hajlik az elektromágneses hullám ami a fény is mellesleg, hogy pont a Föld görbületéhez igazodik. Te ezt elhiszed ? 😂"

Nem. Mondjuk nem is ezt írta. Hát igen, mindig az a fránya értő olvasás!

"A fény más néven foton"

A fény és a foton nem ugyanaz. De legalább közel volt.

"Ugyanolyan egyenes vonalban terjed, mint a radar."

Úgy látom, te hozzád még nem jutott el egy csodálatos új találmány híre! Tükörnek hívják.

(Azt most hagyjuk is, hogy a radar nem a hullám neve, hanem a berendezésé, amivel távolról lehet megfigyelni rádióhullámok segítségével tárgyakat. Sok tanulásra lesz szükséged, hogy ennek megértéséig eljuss!)

#11

"Akkor hogy radaroztuk le a Holdat vagy a meteorokat ? Hogy is van ez?"

Gondolom nem hallottál még részleges visszaverődésről. Nem baj, általános iskola alsó tagozatában még tényleg nem tanítják. Majd jön! Szerencsére hétköznapi tapasztalattal sem olyan nagy művészet megfigyelni. Például napsütéses időben látom a tükörképemet egy tó felszínén, de azért a tóba is bejut valamennyi fény (ezért például láthatom a benne úszó halakat).

(Plusz ahogy a 12. válaszoló írta: nyilván nem azt a frekvenciát használták, ami erősen visszaverődik. De ismét: ehhez még azért sokat kell tanulnod.)

Mindig tud újat produkálni az emberi hülyeség.

5. "Egyébként ezt a tudomány kategóriába kellett volna kiírni. Nem ide."

Már csak az Ezotériában láttam, de rögtön levettem, hogy oda csak áthelyezték. Ennek egyértelmű oka, hogy a kérdésből laposföldes hitvilág bontakozik ki, tehát onnan kezdve ő máris elvágta magát a tudománytól.

Régebben úgy írtam volna, hogy a "normális világtól", de nem írom, mert az ezotériában ezt nem szabad. Sok válaszom ezért törlődött, amikor a "normális világra, normális többségre" hivatkoztam és eleinte még csak nem is értettem, miért törölnek.

Nem szabad megsérteni az ezotéria hívőit, hogy vannak ők, és van a normális többség. De nekem ezt senki nem mondta, csak úgy eltűntek a hozzászólásaim.

"Érdekelne engem is egy hozzáértő véleménye is"

Szerinted a 4. válaszom miért csak szörnyülködésre korlátozódott? Mert előttem előttem már válaszoltak a kérdésre.

10. "Ostobaságokat írt rögtön a legelső"

Mert nem vagy képes szöveget értelmezni, de másokat nézel hülyének, interneten válaszokat keresni nem tudsz, keresőt nem ismered, elképesztő.

13 (2024.12.02. 16:21): Csak kiegészítés! Mert tök jót amit írsz.

Ezt írod: "Úgy látom, te hozzád még nem jutott el egy csodálatos új találmány híre! Tükörnek hívják."

És itt nem "csak" visszaverődés van, hanem hajlik is a sugár. Ez pedig a lencse hatás. Ld. pl. szemüveg lencse.

---

És ami még fontos, hogy a légkor "optikai" jelenségek nagyon frekvencia függőek. És az igaz általánosságban, hogy a frekvencia növelésével egyre inkább át fog hatolni az ionoszférán, viszont alacsonyabb frekvenciákon is van olyan ami jobban verődik vissza, és van ami kevésbé. És mindez időjárás függő is (pl. a fényelhajlás miatt). Mi jártunk úgy, hogy egészen jól tudtuk venni egy ausztrál amatőr adását (rövid hullámon), de a Bp-en lévő haverunkét sehogy, másnap meg más volt az időjárás és ausztráláit nem értük el de Bp-et igen, ugyanazzal a rádióval és antennával (és mindezt nem is túl távolról, Harkányból (Pécs mellől).