Emberiség hany %-a almodik rendszeresen tudatosan?

Hát ez nem éppen így működik

Legalábbis nálam

Amikor végre azzal álmodtam aki már 6 éve a plátói szerelmem, akkor akartam csak igazán tudatosan álmodni

Nem megérteti velem hogy ennek nincs értelme hanem csak még inkább függővé tett…

Ráadásul az ő élete azóta pokol lett(de én még ugyanúgy a függője vagyok mert sosem láttam hozzá foghatót), szóval most már nem csak elméleti hanem fizikai képtelenség hogy találkozzak vele.

Ezért lenne jó a tudatos álom ahol vele lehetnék

Hát nálam ezt nem kell keresni, azért nem kellek azoknak akik nekem tetszenek, mert fogalmuk sincs róla hogy én a világon vagyok, ugyanis nem ismerem őket személyesen.

Pontosan ezért kell álmodozás formájában velük lennem.

És amikor véletlenül sikerült róla álmodom az annyira intenzív volt, hogy hetekig megmaradt bennem. Most már sajnos nem emlékszem rá.

Akikkel meg élőben találkozom, azok borzalmasak, de erről már tudom hogy ez a sorsom.

Ezért lehet jó az irányított alom, vagy egy mesterséges szimuláció, de tudtommal sajnos ott még nem tartunk.

36 ezt nem kell kideríteni, pontosan tudom, nem írom le mert hosszú lenne meg off topic

Az életem amúgy is elmegy a semmire mert ha valakinek ennyire hatványozottan vannak súlyos gondjai, az soha nem fog tudni normális életet élni

Az intenzív filmekről a fejemben meg nem akarok lemondani mert 6 éves korom óta így élek és már az életem része, eufóriát okoz.

Ki ne akarna eufóriát érezni drogok nélkül? Főleg szinte minden nap csak egy saját képességből származóan?

A pszichológusban meg nem hiszek, az szerintem csak a normális embereknek van, akikkel történt valami és kell a pillanatnyi segítség.

Nem olyanoknak akik olyan toxikus környezetéből jönnek mint én.

Sokszor nézem az embereket és fel sem fogom hogy ők hogy tudják csinálni a hétköznapokat pánik nélkül.

Vagy akinek meg mindene megvan, ők hogy nem robbannak fel tőle belül mert ez is probléma nálam hogy sokszor a legkisebb jó miatt túlpörgök és nem bírom elviselni hogy most épp jó valami mikor gyerekkorom óta szinte semmi nem volt jó.

Mindenki álmodik ha tudatosul ez reggel, ha nem. Életünk kb 1/3-ról nem tudunk szinte semmit. Egy 30 éves embernél 10 ÉVRŐL hogy éjszaka mi történt.

Az önismeret útján előbb-utóbb eljutunk oda, hogy érdekelni kezd bennünket ez a "kieső" 10-20-30 év hogy akkor vajon mi történik, hová kerülünk amikor elalszunk? Kerülünk e valahová? Hogy lehet ezt irányítani? Mely részünk kelti ezt a fantasztikus álomvilágot? Hogy lehet az hogy a másodperc töredéke alatt legenerálódik egy milliós szuperrealisztikus nagyváros ebben az "álomtérben" az összes lakójával az utolsó fűszálig?