Mi a legijesztőbb paranormális dolog ami valaha történt veled?

2006-ban meghalt a nagymamám, én még tizenéves kislány voltam. Akkoriban jelentek meg az első otthoni számítógépek és az internet. Anyámmal webkamerás fotókat készítettünk magunkról, távolabb állva a nappaliban. Akkoriban még 2 megapixel is szupernek számított, tehát eleve nem minőségi fotókról beszélünk. Ahogy elkészült a kép, az én arcom nem volt ott, de egy elmosódott alakban a nagymamámé teljesen felismerhető volt… Aztán vele álmodtam, az álom pedig arról szolt, hogy megmutatta nekem a Mennyországba vezető utat (fehér hegyek, folyók, stb.)

2012-ben haldoklott a másik nagymamám. Apával aludtam egy ágyban. Arra keltem fel éjjel, hogy a mamám hangja a fülembe súg: “hazamegyek.” Még félálomban láttam az ajtóban a fehér fényes alakját. Akkor már kómában volt és 3 nap múlva meghalt. Halála után volt hangyás tv, csöpögő csap, fura hangok - de ezt már lehet csak én képzeltem be.

1 éve fájdogált a térdem. Egyedül aludtam az ágyban, hajnal 2 lehetett. Felriadtam valamire, és mintha láttam volna egy kék alakot teljesen mellettem, a lábamnál valamit csinált, meg a háttérben mégegyet. Egyből kérdeztem hangosan: “Te ki vagy?!” És akkor eltűntek. Utána egyre gyorsabban gyógyult a térdem és már jó…

Gyermekkoromban teknőseim voltak, az egyik megbetegedett. A szüleim azt mondták nekem, hogy elvitték az állatkórházba. Hónapokkal később hoztak egy másik teknöst. Én láttam rajta, hogy sokkal kisebb, ez nem az. De ők állították, hogy ugyanaz a teknős, csak betegsége miatt lefogyott… Évekkel később azt álmodtam, hogy apa a kertünkben bevallja nekem: a kisteknős meghalt és vettek egy újat. Miután felkeltem, egyből rákérdeztem - valóban így volt, csak nem akartak nekem fájdalmat okozni és eltusolták. A kertben oda temették a teknöst, ahol álmomban apa bevallotta ezt nekem.

Kislánykoromban anyukámhoz beszéltem a konyhában. Mögötte volt egy "lebegő" , vonuló fekete ködfelhőszerűség. Rémes volt. Már akkor felfogtam,hogy hiába is szólnék anyunak, ezt csak én látom. Utána lefagyva bementem a tesómmal közös szobánkba. Kinéztem az ablakon ,ami a gangra nézett, már este volt. Az a valami/valaki ott volt,de már emberibb alakban, nem egy ködfelhő formában. Hátborzongató volt.

Ahogy nőttem , úgy értek hasonlók. Démonos horrorfilmet nem is nézek,mert bár bírom a parát , ahogy beengedem ezeket a dolgokat,mintha a spirituális kapum kinyílna,jönnek ezek a dolgok.

2 éve megnéztem a Démonok közöttet. 3 hétig esténként a gardróbban motoszkáló ,kopogó hangok stb.

Úgyhogy minden ilyet igyekszem kizárni.

Elvileg akik érzékenyebbek,azt ezek a "lények" vagy bármik is,megérik és próbálják felvenni a kapcsolatot. az ő és a mi világunk közt a spirituálisabb beállítottságú emberek a "hidak".