Éreztétek már úgy,hogy a testetek egy különàlló lény?

Én sosem tudom az embert különválasztani a testtől… mi vagyunk magunk a testünk

Meg a deperszonalizacio is inkább elmén kívüli élmény mint testen

Nekem akkor van ilyen érzésem, mikor a stressz miatt beteggé válik a testem. Mikor pánikroham kerülget vagy éppen az van. Sajnos nagyon érzékeny és túlgondolkodó vagyok, rengeteg dolgot stresszként élek meg, így nevelkedtem, ezt láttam anyámtól is. És sajnos sokszor olyan tüneteim/ betegségeim jönnek elő, amiket a stressz vált ki. Olyankor úgy érzem, hogy a saját testem ellensége a felfogásom (szóval én, ahogy gondolkozom). Próbálok nem stresszelni, hogy a testem ne legyen beteg, de ha nem sikerül, akkor csak még jobban bestresszelek és olyankor jönnek a pánikrohamok, mikor halálfélelemmel küzdök percekig majd teljes kiégek napokra. Ördögi kör.

27/N

#6, például mit? És ezt az elidegenítést milyen módszerrel éred el?

Kérdező, az "én" összetett, több minden befolyásolja, és ha egy aspektusára fókuszálsz, azzal azt a "darabot" önmagadon kívülinek élheted meg (legyen az a tested, egy végtagod, ösztön, kényszeres gondolatok stb). Szerintem ez történt veled. Pl. Szókratész daemonja is a tudatának egy kivetített része.