Mit tehetek, ha az anyukám azt gondolja, hogy az ezós dolgok megoldják a mentális betegségeimet?

"online pszichológusok ingyenes"-google...itt akár képre-pofira kiválaszthatod a neked legszimpatikusabbat hagyd magad belülről vezetni, nincs kötelezettség,bármikor lemondható,kereshetsz másikat stb...

A leeső karokkal egyébként a saját pszichéd üzen,hogy nem tudsz segítséget kérni,önkifejezésben akadályozva vagy ennyi,nézz utána olyan mint az álomképsor...szimbolikus,ha baj van mindig megnyílik a tudatalatti és a tudatba ömlik az elfojtott tartalom,azt vetíti a "környezetedbe" ezt hívjátok ti "hallucinációnak"....de erre nem biztos,hogy a pszichológus által felírt gyógyszerek a megoldás...egyébként némelyik tényleg segít,főleg a nyitottabb tapasztaltabb "józanul gondolkodó", de ha egy fiatal törekvő elkötelezetthez kerülsz holnapra akár még a diliházban is ébredhetsz...legyél nyitottabb magaddal szemben is,mire van igazán szükséged..

A meditáció segít pedig erősíti az idegrendszert, koncentráló-összpontosító és állóképességet,magabiztosabb leszel,befelé fordít elmélyít és csodás világok vannak ott...addig "amíg fel nem nősz"..

Ha halucinálsz, miért félsz? Hisz nem eshet bajod...

Dolgozz a halucinációdsal együtt. Én rengeteget mókáznék vele. Régen amikor volt időm, zenét halucináltam akaratosan. De hihetetlen jót. Leírhatatlanul élveztem. Többször annyi hang volt benne, mint akármelyik zenébe, amit valaha hallottam, még is sokkal szinkronizáltabb volt, mint akármilyen ember alkotta hangfolyam.

Valóban meditálnod kéne. Azt mondod, neked nem segít, azt jelenti, fogalmad sincs róla mi a meditáció, és érdemes lenne gyakorold magadat, mert ez minden, amit valaha akartál és akarni fogsz.

Persze anyud gyökér, és hogy nem visz pszichokógushoz, az nevetséges, de sz rosszabb, hogy állítólag fogakozik a lélek dolgával, de a saját gyerekét kvázi nem ismeri, sosem nevelte, és nem tud, nem akar vele együttműmödni, sőt durván elnyomja, miközben az szenved és segítséget kér.

Persze sok pszichológus abszolút debil, de vannak nagyon jó kivételek is.

Kezdj el merengeni legalább. Végiggondolni, hogy miért félsz ezektől, és miért nincs okod rá. A végére egy hatalmas móka lesz, sőt irányíthatod is.

Én biztos teremtenék élőlényeket és beszélgetnék velük, még ha az elmém részei is.

Nagyon sokat segíthet egy ilyen állapot, amit te betegségnek ítélsz meg. Bár ez nem betegség, csak képességhiány. Az a hiány, hogy van egy eszjözöd, amit nem használsz, nem gyakorolsz vele, sőt félsz tőle, hagyod irányítatlanuk folyni.

Amikor én régen halucinálni próbáltam, képeket sikerült alkossak, és kivétel nélkül mindig leírhatatlanul... gonosz jellegű arcok, formák jelentek meg. Mintha tökéletes teremtő alkotna egy lényt, hogy az minél félelmetesebbnek, gonoszabbnak tűnjön. És ezt úgy, hogy egy meditáció közepén ülök egy óriási, kollektív békében és létezés imádatban, hatalmas eufórikus és érzelmes állapotban.

Fogalmam sincs miért, ilyen arcok jöttek, de ez van. De te.., akinek konrkétan magától van egy 3d-s, nyitotz szemes, minimum másodoercekig tartó halucinációja, akkkkkkkira szerencséd van, mint egy nap..., és te nem használod. Nekem nagyon központba. Fókuszálásba és elengedés egyvelegébe, erős tudatosságba és tudatlanságba kellett merüljek, hogy akár csak képek jöjjenek elő, amivel amint elkezdtem foglakkozni, szertefoszlott.

Szóval..., meditálj.., ha már anyud akkora suttyó, hogy ellened dolgozik.

Találd meg a saját módszered arra, hogy hogyan ismerd meg magad, a "betegséged", és hogyan dolgozz együtt vele, hogyan ne félj tőle, hogyan viszonyúlj hozzá egészségesen, pozitívan.

A szorongás már betegség. A halucinálás adottság.

Sajnálom, hogy szenvedsz. Bár én lehetnék anyád, hogy melletted lehessek és tanítsalak...

Meditálj. Ne az legyen a célod, hogy ne szorongj. Hanem az, hogy jobban önmagad legyél. Engedd be a kívülről és belülről folyamatosan kopogó természetes energiákat, amik mindennek az alapjai. A szorongás csökkenése majd jön magától.

De dolgozhatsz is rajta, ha néha merengsz, tudatosan lépcsőzöd végig, miért nincs értelme szorongani, és átérzed a megértett tények világát.

Nekem számtalan mentális betegségem volt, amikből sok hatalmas volt. Brutális paranoia, szorongás, önbizalomhiány, idegesség, gyűlölet, pszichopátia, bipolaritás..., nagyon sokáig sorolhatnám.

De szerencsére skizofrénia és autizmus adottságom van, amivel valamivel több, mint 10 év napi átlag kb 5 óra tudatos gyakorlással kiírtottam a nagyjukat. A felsoroltak egészét, és amik maradtak, azok is dörzsölődnek lefelé, már alig van belőlük valami. Már rég nem gyakorlok a betegségeimre, annyira gyengék, hogy már csak a tudatalattim magától írtja, miközben az egészséges részét növeli.

Neked is ezt ajánlom..., egyszerűen merengj. Gondolkozz. Értsd meg, és a megértett tudást éld át, válts tudatállapotot, amíg a szorongásod nagyja szerte nem foszlik az erős megéléstől a megértésről.

Hatalmas szeretethiányt, bánatot, depressziót, halálvágyat, pesszimizmust, kényszereket írtottam ki magamból még a meditációs korszakom előtt, csak mert a szabadidőm nagy részét azzal töltöttem, hogy újra és újra végig logikáztam, hogy mit hogyan is kéne megélni, mi az igazibb, a természetesebb, egészségesebb.

Az csak az alap, hogy nem lofikus szenvedést megélni. Sosincs okod rosszul érezni magad. Akkor se ha meghal valakid. Régen mindentől rosszul voltam. Hatalmas, irreális maximalizmus, önellentmondásos vágyaim és elkéozeléseim voltak. Mára mér ott tartok, hogy pár hónapja mikor meghalt az az ember, aki egész éketemben szeretettel felnevelt, hatalmas örömöt éreztem reflexből. Egyszerűen csak hálás voltam a létezésnek, hogy veteljesítette ezt az életét, hogy mennyi mindent tanukt, mennyi élményt adott és kapott, stb, stb.

Szóval..., te vagy a világod közepe. Az elméd, a megékésed abszolút ura, legvégsőbb, mindenről 100% tulajdonnak döntő királya, sőt császára, sőt istene.., a választás a tied. Továbba is hagyod, hogy az öntudatlan részed folyon amerre csak tud, ami jelenleg tele van betegségekkel és hiánnyal, vagy te, mint tudat, utat mutatsz neki, vezeted, együtt dolgozól vele. A tudatalattid szeret téged és várja, hogy végre társak legyetek. Jelenleg egyedül van, és nem tudja mit reprodukáljon, ezért mindent reprodukál, gyakorol, ami benne(d) található. Mond meg neki, hogy ennek vége. Mostantól ami rossz, azt csökkentjük, ami jó azt növelejük, fejlesszük, terebéjesítjük.

13, Bár nem a kérdező vagyok, de ahogy olvastam ő nem tudja irányítani a hallucinációit, az azért teljesen mást, mint zenét “hallucinálni”.

Ha megijed és rémálmai vannak tőle, akkor az nem pár másodpercig tartó képalkotás, ahogy te írtad.

Te fantáziádat használtad a hallucináció meg nem irányítható…