Mi nagyobb bizonyíték kell rá, hogy az ember is bináris számrendszer alapján működik és a szimuláció-elmélet igaz, mint az alap evolúciós gondolkodási sémánk?

"A köztes állapotok meg ha akadnak is, olyan instabilak, mint a qbitek és legalább olyan komplikált elérni, hogy létrejöjjenek, akár csak egy-egy rövid, tiszta pillanatra is."

Ez így nem igaz. Annak az oka, hogy az emberek leginkább két kategóriába csoportosítják a dolgokat az egyrészt a tájékozatlanságból fakad. Hoztad példának a jobb és baloldal, de azon kívül még létezik centrum és harmadik utasság is. Sokan szimpatizálnak ezen nézetekkel csak nem tudják őket megnevezni mert az már tájékozottságot igényel. A lustaság a másik fontos ok, mivel a legtöbb ember szeretné minél egyszerűbbnek látni a világot ezért a lehető legkevesebb halmazba akarja a dolgokat kategorizálni. Ez nyilván 2 mivel, ha mindent egy csoportba osztana akkor nem tudna különbséget tenni. Magyarán kettő a minimum egy kicsit is gondolkodó ember számára. De megint csak egy műveltebb illető már árnyaltabban látja a dolgokat.

A másik nagy probléma az érveléseddel, hogy nincs logikai összefüggés a bináris kódolás és a fekete-fehér látásmód között (legalábbis nem fejted ki). Az egyetlen összefüggés közöttük az a kettes szám semmi több. Ez olyan mintha azt mondanám, hogy az atomok szeretik a nemesgázszerkezetet és alacsony energiaszintre törekednek ezért én is mivelhogy atomokból állok. Egyszerűen nem következik egyikből a másik.

Ráadásul megalapozatlan az a feltevés, hogy a szimulációnk bináris kódolású lenne. Ugyanúgy feltételezhetném, hogy a világunk 3-as számrendszerben van kódolva és ugyanúgy hozhatnék ezt "bizonyító" összefüggéseket. Pl.: a tér 3 dimenzióból.

#Kérdező: "Jó és Rossz"

Mindenki jó és rossz is egyszerre. Éppenhogy a te két végleted az, ami rettentően instabil.

#Kérdező: "Sátán és Isten"

Ez igaz, de erre nincs bizonyíték. Itt az emberi eszmék által oly kedvelt végletekig lecsupaszított egyszerűsítés eredménye-, vagyis az abszolút két véglet szintén csak hiten alapul. Bulgakov "Mester És Margarita"-jában ráadásul olvasótól függően Woland, a Sátán, sokszor bizony rokonszevesnek tűnik, meg igazságosnak a maga cinikus módján... stb.

#Kérdező: "Nyugat és Kelet"

Észak Dél - Amerikai polgárháború. A Nyugat és a Kelet közötti ellentétek az egész emberi történelemben, totálisan modern újdonság.

#Kérdező: "Fradi és Újpest"

A kemény mag a többi (akár látens is) szurkolóhoz képest elenyésző, csak a többség nem reklámozza magát. Én is többé-kevésbé inkább fradista vagyok, de nagyon halványan... :). És bármelyik csapat is kerül ki a nemzeti porondra, mind a két tábor fog nekik drukkolni.

#Kérdező: "Republikánusok és Demokraták"

Egyik sem tökéletesen intakt, és nem létezik talán egy szavazó se ilyenkor, amelyik ilyen-olyan mértékben és kényszeredetten bár, de olykor ne adna igazat ebben-abban a másik oldalnak, valamint mind a két oldalon lesznek közös pontok is, amitől messze nem lesz igaz az igen/nem állapot. Ráadásul ezek is modern, korábban nem létezett irányzatok, amik korábbi más politikai eszmékből is örököltek meg vonulatokat.

#Kérdező: "Jobboldal és Baloldal"

Csak a politikusok igyekeznek éles határokat teremteni, mert jól ki lehet használni a tájékozatlan szavazók által oly kedvelt végletekig lecsupaszított egyszerűsítésre való szellemi törekvésüket. Mellesleg vannak szélső-jobbosok és balosok is, és igen stabilan léteznek már réges-régóta.

#Kérdező: "Velünk vagy Ellenünk"

Inkább ez az instabil állapot, és a helyzet mindig változik nagyobb időléptékben.

***

#Kérdező: "a szimuláció-elmélet igaz"

A szimulációnak semmi köze a bináris számrendszerhez (hihetetlen, hogy milyen sokan nem értik a szimuláció fogalmát). A szimuláció célja a valóság modellezése. Ezt a legegyszerűbben számítógépekkel lehet kivitelezni, de a szimulációnak ez csak egy kivitelezési módszere. A szimuláció valós fizikai közegben is játszódhat, ahol a "modell lehet az eredeti jelenségtől vagy folyamattól csak léptékben eltérő, de egyébként azonos jelhordozó közegre felépített kísérleti berendezés ( például vízépítési műtárgyak hatásának vizsgálatára), vagy az eredeti jelhordozóktól különböző, de azokkal azonos módon viselkedő közegre épített fizikai modell (pl. mechanikai feszültségmezők utánzása optikai eszközökkel, hidraulika leképezése villamos erőterekkel stb.)." (Wiki)

Újabb ráaádsul léteznek trináris számyítógépek is (csak nem elterjedtek), vagyis hármas számrendszerrel működnek (igazándiból akárhányas számrendszerrel is működtethetőek lennének, gépek, csak a bináris az elektronikus eszközökkel könnyedén reprezentálható alapot adja, valamint a binárissal nagyon egyszerűvé válik a kódolás is...stb.). Ugyanakkor a trináris gépeknek is vannak előnyei, mint pl. hogy jóval nagyobb adatátvitelre képesek, hiszen ugyanazt az adatot kevesebb digiten lehet ábrázolni (szemben a kettes számrendszerrel), így persze az adattárolás nagysága is csökken, és még néhány..., de minden előnye dacára a működtetés mégis annyival bonyolódik, hogy emiatt a bináris rendszer mindig megőrizte népszerűségét.

Ugyanakkor a kvantumszámítógépek nem tekinthetőek trináris gépeknek, mert ott nem áramkörökkel-, hanem a kvantumállapotok manipulálásával hajtanak végre számításokat.

Azért, mert néhány parányi időtartamra kiterjedő (már univerzumléptékben...) fizikai folyamatot elnagyoltan tudunk szimulálni, az semmi olyasmit nem bizonyít, hogy a komplett univerzum működését a kezdetektől fogva lehetne szimulálni akármilyen számrendszerrel működő számítógéppel. Pl. nem tudok arról, hogy lehetne megbízhatóan szimulálni számos "misztikus" kvantummechanikai jelenséget, és amelyek kihagyása a valóság modellezéséből, egy nagyobb időléptékben akár katasztrofális működésképtelenségét is eredményezhet a szimulációban. Pl. a makroszkópikus világban is ott van a káoszelmélet (nemlineáris dinamikai rendszerek), a háromtest-probléma, amit ugyan valósnak hoznak ki a szimulációk is (már hogy a probléma létezik), de hogy az egy tényleg összetett valós bolygórendszerben is ugyanazt az eredményt és működést hozná ki, az azt hiszem, igencsak kérdéses jelenleg.

Ja...

#Kérdező: "A köztes állapotok meg ha akadnak is, olyan instabilak, mint a qbitek..."

Ez, nemdebár, egy róka fogta csuka tipikus esete, hiszen az ilyen kvantumszámítógépeken is futtatható szimuláció, csak ugye az a nagy baj, hogy a szimulációhoz a gép a logikai 0;1 mellett és/vagy a nem szimulált, valós kvantum-szuperpozíció és a kvantum-összefonódás jelenségét használja.

Wiki: "Egy kvantumbit nullát, egyet vagy ezek kvantum-szuperpozícióját tartalmazhatja, ami végtelen számú állapotot tesz lehetővé"

... és a wiki azt is írja: "Egy kvantumszámítógép képes lehet olyan számítások hatékony végzésére, amik a hagyományos, digitális számítógépekkel gyakorlatilag megoldhatatlanok."

Ami azt jelenti, hogy eszerint - feltehetőleg, de legalábbis kérdéses -, hogy minden megoldható lenne pusztán 1;0-val.

Persze lehetne normál bináris alapon működő gépben is törekedni a szimuláció minél valósabb működéséhez, ahol kell léteznie a véletlennek is, amit persze lehet generálni hagyományos módon, de ezek valójában mind ál-véletlenszám-generátorok által létrehozott értékek, mivel determinisztikus alapon működnek, csak olyan bonyolult kivitelben, hogy a szám generálásának szabályszerűségét nagyon nehéz visszakövetni. Más a helyzet a kvantum alapú véletlenszám-generátorokkal, ahol a szám előállítását tényleg a valódi véletlenre bízzák, vagyis kihasználják a valós kvantumfizika szabályait. Már megint ott vagyunk, hogy innentől kezdve eltűnik a 0;1 jelentősége, és a szimuláció egy nem szimulált valós jelenségre épülve fog működni csak (szintén róka fogta csuka tipikus esete).

"Nyugat és Kelet"

No jó, jó, de az Északi, vagy a Déli Sark nyugaton, vagy keleten van?

.

"Velünk vagy Ellenünk"

A közömbös velünk, vagy ellenünk van-e?

.

"Fradi és Újpest"

A Bivalybasznádi Táltosok csapata.

.

Bináris rendszer szerint nincs szürke, csak fekete vagy fehér.

Erre gondoltál kérdésed feltevésekor?

#6: "Bináris rendszer szerint nincs szürke, csak fekete vagy fehér."

A fekete a fény hiánya (a fekete tehát nem a fény egyik véglete), viszont a fehér a fény teljes spektruma, vagyis konyhanyelven értelmezve, a fehér az összes szín keveréke. Így ez nem annyira jó példa egy bináris állapotra. A fekete/fehér csak elnagyolt érzelmi alapú leképzése a valóságnak, és itt a két, valójában nem létező végletet, csak a túlzó leegyszerűsítés teremti meg.

#6: "Erre gondoltál kérdésed feltevésekor?"

1.

A @Kérdező nem érti a szimuláció fogalmát.

Lényegtelen, hogy szimulációban élünk, vagy valóságban - egyik világban sincsenek előre beszabályozott sorsok, és mind a két világban ugyanazok a fizikai törvények/szabályok előre nem kiszámítható, és előre nem megszabott események láncolatai alakítják az univerzumot, és minden benne szereplő objektumot, folyamatot is (beleértve a biológiai evolúciót és így az emberi faj kialakulását is). Ha a szimuláció különbözik a valóságtól, akkor az a szimuláció nem jó, és/vagy nem teljes értékű.

2.

A @Kérdező azt képzeli, hogy a számítógép=bináris rendszer. Ez persze nem igaz.

3.

A @Kérdező azt hiszi, hogy a bináris elven működő gépekben az 1 és a 0 valamiféle valós fizikai végletek, pedig azok önmagukban csak logikai értékek, vagyis a valósághoz semmi közük. Az 1 és 0 halmazokba való szervezésével a valóság megnyilvánulásait próbáljuk közelítőleg visszaadni, ahol a végletek ugyanúgy nem kitüntetett állapotok, mint a köztesek se.

Pl. a @Kérdező első véglete: "Jó és Rossz"

Próbáljuk meg ezt binárisan ábrázolni négy személyre vonatkoztatva (a jó=1; rossz=0). Isten; Sátán; Józsi; Pista

Első esetben 1 biten ábrázolunk:

Isten = 1 (ez teljesen kielégítő infó, amennyiben hiszünk abban, hogy Isten az abszolút jót képviseli)

Sátán=0 (szintén tökéletesen elégséges infó, ha hiszünk abban, hogy a Sátán az abszolút rosszat képviseli)

Józsi=1

Pista=0

Az utolsó két esetben tudjuk, hogy itt nem elégséges az infómennyiség, hiszen Józsi nyilván nem abszolút jó, és Pista nem abszolút gonosz, csak feltehetőleg Pista inkább kevésbé jó, mint Józsi.

Második esetben, 1 bájton (8 biten) ábrázolunk:

Isten= 11111111

Sátán= 00000000

Józsi= 00111111

Pista= 00011111

No, látszik, hogy sem Józsi, sem Pista nem képvisel végletet, és Pista csak egy kicsit rosszabb Józsinál.

Harmadik esetben a 2 bájtnyi szóhosszon (16 bit) ábrázolunk (és persze lehetne folytatni 32, majd 64 biten... stb):

Isten= 1111111111111111

Sátán= 0000000000000000

Józsi= 0000111111111111

Pista= 0000001111111111

Tehát itt látható, hogy Pista azért kevésbé jó Józsihoz képest, mint ahogy azt a második esetben ábrázoltak alapján gondoltuk volna.

Egyszóval, az 1 és 0 nem véglet, és nem valóság. A valóság a jó/rossz aránya, ahol az első esetben csak egy lehetőséget adtunk meg az arány mértékének bemutathatóságára, így csak végletet tudtunk kihozni. A második esetben 8 lehetőséget adtunk meg a jó/rossz arányának bemutatására, így az eredmény pontosabbá vált, és így tovább... De ez a módszer valójában soha nem fogja az abszolút analóg pontosságot visszaadni, hiszen a pontosítást a végtelenségig lehetne folytatni. Továbbá a szimuláció megvalósításában nem az 1 és 0 a fontos, hanem a valóság pontos méretezése, amire bármilyen számrendszer alkalmas lenne.