Szerintetek elképzelhető, hogy az összeesküvés elméletek egy része kiszivárogtatott információkra alapszik?

Hát nagyon kis részénél van esély erre, általában a kisebb horderejű és/vagy lokális és/vagy kevésbé ismert összeesküvés-elméleteknél fordulhat ez elő.

Egy összeesküvés-elméletnél érdemes a következőket logikusan végiggondolni:

- Kik az összeesküvők pontosan?

- Mi pontosan a céljuk?

- Milyen érdekük fűződik ezen cél eléréséhez?

- A tetteik közelebb vezetnek-e a feltételezett célhoz?

- Van-e lehetőségük, hatalmuk a tetteik végrehajtására, egyáltalán lehetséges-e a „terv” megvalósítása?

- Van-e sokkal egyszerűbb, könnyebb út ugyanazon cél vagy érdek elérésére?

- Lehetséges-e az összeesküvést eltitkolni? (Főleg annak tekintetében, hogy hány embert kell beavatni, ők mennyire érdekeltek, illetve mennyire lehetnek érdekeltek abban, hogy jó pénzért *objektív* bizonyítékokat szivárogtassanak ki.)

És az összeesküvés-elméletek túlnyomó többsége logikusan vizsgálva elbukik ezen kérdések mentén.

~ ~ ~

Azt is meg kell nézni, hogy milyen források támasztják alá az összeesküvés-elméletet. Objektív tények? A legritkábban. A legtöbbször ilyen-olyan elbeszélések, valaki elmond valamit, aminek az igazsága nem igazán ellenőrizhető, vagy hiszel neki, vagy nem. De sokszor még ennyi sincs az összeesküvés-elmélet mögött, csak színtiszta spekuláció. Tegyük fel, hogy… Lehetséges-e… Elképzelhető-e… És gyakori jelenség, hogy az összeesküvés-elmélet további kifejtésében ezek a feltételezett alapokra már mint kvázi bizonyított tényre utalnak vissza.

Szintén gyakori, hogy van egy alap – 1.0-ás – összeesküvés-elmélet, amiben aztán mások feltárnak egy csomó belső önellentmondást, ami mentén megszületik a 2.0-ás változat, ami semmiféle alappal nem rendelkezik, az új elemek pusztán az önellentmondások feloldását célozzák. Szintén nem ritka, hogy egy összeesküvés-elmélet idővel összekeveredik egy vagy több másikkal, vagy eleve egy összeesküvés-elmélet egy másikon alapul.

Az érvelési hibáktól is hemzseg a legtöbb összeesküvés-elmélet.

~ ~ ~

Azt is érdemes lehet megérteni, hogy miért gyárt az ember összeesküvés-elméleteket. Van a gondolkodásmódunkban valami, ami ennek táptalajul szolgál. Van egy csomó közmondásunk, szólásunk: Véletlenek nincsenek. Semmi nem az, aminek látszik. Minden mindennel összefügg. Kell, hogy legyen valami oka. Az ördög a részletekben rejlik. Jobb félni, mint megijedni.

- Az intelligenciánkból fakadó hatás, hogy próbáljuk megérteni, megmagyarázni a világot. Ha valamivel kapcsolatban nem áll rendelkezésre elegendő információ, ott az ember hajlamos a lyukakat a saját feltételezéseivel kitömni. Ez biztos ezért van…, ő biztos azt akarja, hogy…, stb…

- Azért is akarjuk megérteni a világot, hogy elkerülhessük a negatív történéseket. Kontrollálni akarjuk az eseményeket, ehhez meg meg kell találni azt, amin keresztül kontrollálni lehet. Egy földrengést nem lehet kontrollálni, és ez félelmetes. De ha a földrengést az X csoport Y technológiája okozta, akkor még ha gyakorlati kontroll nincs is felettük, de elméleti igen, ha megállítjuk X csoportot, vagy leleplezzük Y technológiát, akkor majd nem lesz földrengés.

- Sokszor áll az összeesküvés-elméletek mögött valamiféle felelősséghárítás is. Vagy nem vagyok felelőse valaminek, vagy egyenesen nem is létezik a jelenség.

- Az emberben evolúciós ösztön, hogy gyanakvó legyen. Inkább feltételezünk valami rosszabbat, mint amit a tények megalapoznak. Ennek tényleg volt evolúciós előnye, aki így tett, az a nem várt veszélyeket előbb észrevette, felkészültebben várta. Ugyanez a gyanakvás érhető tetten a legtöbb konteóban előforduló „ne higgy a hivatalos forrásnak” elvében is.

- A másik véglet valaminek az elbagatellizálása, nem létezőnek beállítása. Ezzel meg a psziché válláról vesszük le a terhet. Nem kell aggódni, „nincs itt semmi látnivaló”.

Ilyen szempontból is érdemes lehet egy-egy konteót körüljárni. Látni kell, hogy az összeesküvés-elmélet tekinthető egyfajta valláspótléknak is, noha nyilván abban a korban is léteztek, mikor a legtöbb ember hívő volt, illetve ma is elfogadják hívők is egyiket-másikat.

Viszont nagyon sokszor megmutatkozik ez az összeesküvés-elmélet híveivel folytatott diskurzusban is. Ő hisz benne, így racionális érvekkel nem meggyőzhető az illető. Nem egyszer előfordult itt a GYK-n is, hogy valaki felhoz egy érvet, azt tételesen cáfolják, majd a diskurzus folytatásában ugyanúgy felhozz a érvként, vagy épít a már cáfolt tézisre. Szintén gyakori a kergetőzés, a konteó híve felhoz egy szempontot, abból a szempontból cáfoljuk a konteót, erre felhoz egy másik szempontot, majd abból a szempontból is megingatjuk a konteót, erre felhoz egy harmadik szempontot, „és ahhoz mit szóltok, hogy…” alapon. És ha a 20. szempontra már nem akarsz, vagy nem tudsz válaszolni, akkor jön, hogy „ugye, hogy erre nem tudsz mit mondani, tehát a konteó igaz”. Ez így nyilván irracionális, hiszen a „meccs” 19-1-re áll.

Szintén gyakori jelenség, hogy ha a konteó hívővel észérvek, tények, logikus következtetések mentén vitázol, előbb-utóbb az érzelmi természetű megnyilvánulásai jönnek elő. Mondjuk ha az a kérdés, hogy okoznak-e a védőoltások autizmust, akkor igen hamar kerül elő, hogy nincs benned semmi empátia azokkal szemben, akiknek a gyereke autista lesz a védőoltásoktól. Ha előtte statisztikákkal érveltél, akkor neked az emberek nem hús-vér emberek, hanem csak statisztikai adatok egy rubrikában. És biztos azért mondod, amit mondasz, mert neked nincsenek gyerekeid. Valószínű azért, mert ilyen antiszociális, pszichopata vagy. És nyilván a gyógyszeriparban dolgozol. Vagy a kormánynak. Része vagy az összeesküvésnek, ezért hazudsz. Egyszerűen azok kapod magad, hogy immár nem a konteó tárgya a diskurzus tárgya, hanem te vagy a diskurzus és egy új konteó tárgya, ami szintén nem tényeken, hanem feltételezéseken, spekulációkon alapszik.

Nyilván ettől még lehetne a konteó akár igaz is, de azért elég sokat elárul az, hogy a konteó legtöbb híve milyen vitakultúrával rendelkezik, mennyire objektív, mennyire racionális és mennyire emocionális alapokon nyugszik a meggyőződése.

> A hivatásos szomorú életű jelentgetők megint atrakatták az ezóba.

Ugyan én nem jelentettem semmit, de tulajdonképpen most van jó kategóriában a kérdés. Te a tudományok kategóriában tetted fel a kérdést, pedig a kérdés egyetlen tudományágat sem érint. Nem a fizikáról, nem a kémiáról, nem a matematikáról, nem a történelemtudományról, nem az irodalomról kérdeztél. Talán még ha a kérdés az lett volna, hogy mik a összeesküvés-elméletek népszerűségének a pszichológiai, kulturális, szociológiai oka, akkor kapcsolódott volna a kérdés a tudományokhoz.

De így alapvetően az összeesküvések helyes/helytelen, valós/valótlan voltáról kérdeztél, így nagyon tágan értelmezve a kérdésnek az ezoterika kategóriában a helye. Mert bár az ezoterika eredetileg nem erről szólt, és nem jó, hogy ma másról szól, de korunkban az ezoterika azon rendszerek gyűjtőneve, amik alternatív valóságértelmezésekről szólnak, akár tudományos, akár vallási, aki más szempontok alapján. A kérdésed ilyen természetű, ugyan nem egy konkrét valóságértelmezés helyességéről szól, hanem úgy általában az alternatív valóságértelmezésekről, de így is sokkal inkább tartozik ide, mint a tudomány alá.