Furcsa látomás meditáció közben. Mi a magyarázat?

A minap meditálás kellős közepén egy táj felett repültem, mindenhol erdők, dombok, de nagyon jó idő volt és a látvány is gyönyörű. Egy kőből épült templomszerűség volt egy rét közepén, fölbe vájt lépcsőkön lehetett felmenni a bejárathoz. "Leszálltam" és bementem. Nagy, tágas tér fogadott, szemben a falon hatalmas ablakokkal amin besütött a nap. A tér közepén egy öreg úr állt velem szemben, mintha rám várna. Közelebb mentem -> hosszú ősz haja volt, eléggé ráncos, szemei égkék színűek, nagyon ragyoktak, vörös ruhát viselt, hosszan leért neki kb bokáig,de nem telejsen vörös volt, ilyen aranybarna minták is voltak benne. Valamit mondott, számomra érthetetlen nyelven. Ja és a térre egy jel volt felfestve, nem tudtam megnézni, nem tudom miért, de talán egy, napról készült rajz volt az alapja. Na szóval a beszéd után oda kellett mennem az üvegs ablak elé, egy állványon volt ott egy öreg könyv, poros, kinyitottam, abszolút te érthetelen nyelven íródott, furcsa jeleket láttam benne. 3at sikerült megjegyeznem egyik ilyen balra szögeletsen kunkorodó kampó a másik 1 függőleges vonal átlósan áthúzva, a 3. meg egy sovány X baloldalra kissé megdöntve. Miután belenéztem, fényt láttam majd hirtelen kívülről láttam magamat, az ablakon erős napsugár jött be és világított a homlokamra, beragyogta az egész testem. nagyon jó, kellemes volt, majd becsuktam a könyvet és hirtelen vmi azt súgta vissza kell térnem. (megjegyzés: ezzel az öreg úrral már többször találkoztam meditáláskor, vagy álmomban) válaszokat előre is köszönöm.