Tulajdonképpen mi az álom?

Ez így is fog maradni. Ha megtanulsz ébren álmodni emlékezni fogsz az álmaidra és megtudod miért fog így maradni, hogy nem tisztázott.

Ha mély álomban vagy kevés dolgot hozol fel magaddal. Nem emlékszel. Kell valami ami valamennyire (készenlétben tart) alvás közben. Így nem merülsz el és emlékszel. Ott lent már nagyon kaotikus minden.

Ha csak objektíve nézed az embert, mint életformát. Minden egyes sejtünknek van értelme. Úgy vagyunk felépítve, hogy minden apró részünknek van valami rendeltetése.

És itt van egy, a tudomány által a mai napig fel nem fedezett terület, az álom.

Csak gondold át, hogy van egy ilyen élőlény, aminek a testének minden része egy funkciót szolgál, éjszaka egy képzelet szülte világban megéli a vágyait, félelmeit, sokszor teljesen valóságosként.

Ez ugyanúgy az életünk része, mint bármi más.

Éjszaka a testünk alszik, a tudatunk pedig ott nincs jelen, ahol a testünk, mert ugyebár nem érzékeljük a külvilágot alvás közben.

Az álomban (főleg, ha tudatos), a tudatunk jelen van. Hiszen vannak emlékeink róla. És az emlékek mikor keletkeznek? Ha a tudatunkat ráfókuszáljuk valamire. Az, hogy nem mindig emlékszünk, vagy nem elég részletesen, az a figyelem hiánya. Ha az órán nem arra figyelsz, amit a tanár mond, akkor nem fogsz emlékezni semmire, miközben melletted tartotta az órát.

Attól még, hogy a tudomány nem jutott el arra a pontra, hogy feltárja, mi is az álom, attól függetlenül erdemes nem figyelmen kívül hagyni. Ha valami problémánk van, a testünk jelez, és az álmaink is közvetítenek valamit.