A világunk valóban csak egy illúzió?
Mi a lét? Az, hogy van.
Mi az a van? Az, hogy létezik egy létező.
Mi az, hogy létezik? Az, hogy tudom, hogy van.
Mi az, hogy tudom? 1. Megtanultam. 2. Érzékelem. 3. Képes vagyok rá. 4. Érzem, sejtem, vélem, gondolom.
Megtanultad a létet? Nem, kaptam és ha már vagyok nem szabadulhatok tőle, mert létező lettem, tehát örök, teremtő isten.
Érzékeled a létet? Nem, mert létező érzékszerveim csak létezőt tudnak érzékelni.
Képes vagy a létre? Igen, sőt muszáj lennem, ha már vagyok.
Érzed a létet? Igen, mert tudom, hogy vagyok.
Miért érzed, hogy vagy? Mert tudatában vagyok önmagamnak.
Miért vagy tudatában önmagadnak? Mert öntudatom(=éntudatom) van.
Mi az öntudat? A fejlettnek, bonyolultnak kinevezett létezők olyan tulajdonsága, hogy sokszempontú körülhatároltságuknak köszönhetően önmaguk létét érzékelik, és önállóan próbálják leírni a világot, mivel a véges-végtelenül-bonyolult és a minden-azonos-lehetne-a-tökéletességben értelmileg felfoghatatlan tökéletlen számukra (és amikor ezek a létezők elvontan is kommunikálnak, akkor beszélünk emberről).
Ki vagyok, mi vagyok? A végtelen egy külső tényezők által meghatározni kísérelt végtelen pontja, amely végtelen bonyolultságát egyéb pontok segítségével méregetjük össze. De ezek az egyéb pontok és a külső tényezők is hasonlóképpen tökéletlenül határozódnak meg, mint én. Következésképpen semmilyen létező sem léphet ki saját viszonyrendszeréből, mert én mások által határozódom meg és mások általam határozódnak meg, míg sem én, sem ők önmagukban nem léteznek, mert akkor nem lenne mihez viszonyítani. (klasszikus időutazás probléma)
Öntudatom van. Tehát az öntudat létezik, azaz az öntudat létező.
Az öntudat tudja, hogy van lét. Lét van. Tehát a lét létezik, azaz a lét létező az öntudatosnak.
Mi a létező? Ami létezik.
Mi létezik? Ami van.
Mi van? Lét.
A többi öntudatlan létező megtanulta a létet? Nem, kapta és nem szabadulhat tőle.
A többi érzékeli a létet? Nem, mert érzékszervei, ha vannak, legfeljebb létezőt érzékelnek.
A többi képes a létre? Igen, sőt muszáj léteznie.
A többi érzi a létet? Nem, mert nincs tudatában önmagának.
A többi miért nincs tudatában önmagának? Mert nincs öntudata.
A többi megtanulta a létezőt? A létező végtelen, azért állandóan tanulja, ha tanulásra, alkalmazkodásra képes.
A többi érzékeli a létezőt? Igen, ha vannak érzékszervei.
A többi képes a létezőre? Igen, mert a többi is létező.
A többi érzi a létezőt? Nem, mert ehhez öntudat kell. Ahhoz, hogy tudjam a létet, tudnom kell, hogy vagyok, azaz öntudatosnak kell lennem.
Amikor nincs öntudat, akkor nincsen viszonyítás sem és a semmi-minden-isten van. Tehát a világ egy illúzió.
válasza: válasza: válasza:Isten Én vagyok ! Én is Te, ÉnisTe-Isten-Isten. Én is és Te is Én vagyok, így Én is Te azaz ÉnIsten. Én Isten vagyok, ahogyan Te is.
Ez csak akkor lehetséges, ha Te és Én is és mind Istenek vagyunk, csak Mi létezünk ! Ezt tudták az őseink is, minden vallás ezt akarja felismertetni az emberekkel. Az ősi vallásokat a földönkívüliek tudományos tanításából valóak. Ide jöttek nagyon magas szinten álló földönkívüliek, akik olyan építményeket emeltek, mit ma sem tudnak százezer év alatt sem süllyedt a Gizai nagy piramis, ami millliméter pontosan illeszkedő több tonnás kövekből van teljesen egyenletesen egymásrarakva dilatáció nélkül, ilyet ma nem tudnánk építeni.
Ezen idegenek elmagyarázták az itt élő népeknek a tudományukat, akik mivel nem ismerték a tudomán ynyelvét, így a saját szavaikkal, mesékbe öntötték, így keletkezett a Brahmanizmus és számos vallás melyben mind ugyanaz van : a világ egy illúzió, az elménk illúziója, csak mi vagyunk és az illúziónk, amit egyébként a modern kvantumfizika igazolt.
válasza:"Tehát a világ egy illúzió"
Egyetértek ezzel az állítással.Én magam is illúzió vagyok, a kérdésed is illúzió, az egyéb válaszom is csak illúzió lenne, akkor meg mit strapáljam itt magam tovább.:DD
válasza:"Iluzio"
OkokOkok ellene:
-tudsz érezni
-tudsz szeretni
-tudsz álmodozni
-tudsz tanulni
-tudsz hini
-tudsz tiszteletet mutatni
Ha ezek miat nem hiszed el hogy élet nem illuzio akkor semmitől.
(-tudsz hini hini a illuziba)
Mindenkinek szabad akarata van és hite
válasza: válasza: válasza:Na, akkor tegyük ezt a kérdést tisztába, mert az alapkoncepció egyáltalán nem hülyeség, annál inkább nem is tetszik, hogy felesleges és értelmetlen misztikus hülyeséget próbál a kérdező beleszőni.
Megkülönböztethetünk objektív és szubjektív valóságot. Azt mondhatjuk, hogy az objektív valóság megfigyelőtől független, ez kölcsönhatásban van a testünkkel, az idegrendszerünk állapotát megváltoztatja, ennek eredményeképpen pedig az idegrendszer kidolgoz egy képet. Ez a kép pedig nem más, mint a szubjektív valóság, egyszersmind maga a tudat, az elme teljessége.
Belátható, hogy objektív érzékelés lehetetlen, hiszen az érzékelés definitíve az a folyamat, ami a szubjektív valóságot létrehozza. Az érzékelés az, ami objektív világot leképezi. Tudat akkortól kezdve öntudat, ha az ego, vagyis önmagam képe (de nem valósága!), elhatárolásom a minden más egyébtől megjelenik benne.
Tekintettel arra, hogy az objektív valóság megelőzi a szubjektív valóságot, utóbbi mintegy be van ágyazva az előbbibe, szerves része annak, így nem lehetetlen, hanem értelmezhetetlen a kilépés. Mondok példát.
A színek nem léteznek a fejünkön kívül, az elménk hozza létre. Ez azt jelenti, hogy nem kívülről megy be a fejünkbe a tárgyak színe, hanem eleve csak és kizárólag a koponyánkon belül jön létre és létezik. Az objektív valóságban a dolgoknak nincs színe (és még mi minden más, azt nem részletezem). Ha te azt mondod, ki kéne lépni a szubjektív világ illúziójából, és objektívan tekinteni a színekre, akkor ellentmondásba keveredsz, mert éppen az okot szüntetnéd meg, amiért a szín egyáltalán létezhet. Amiért az "én", vagyis maga a megfigyelő, mint dolog, létezhet.
Olyan értelmetlen, mintha azt mondanánk, hogy vonjunk ki a 10-ből 1-et, hogy az 1 kívülről megfigyelhesse a 10-et.
Nem azon kell hát agyalni, hogyan lehet kilépni az illúzióból, hanem azt kell tudatosítani, hogy ez a szókapcsolat így értelmetlen, és az illúziónk minden, amink van, a fogalmaink önkényesek, és ezt a kompromisszumot el kell fogadni, az objektív valóságról semmit nem tudhatunk.
Az istenek ókori babonák.
válasza:Azt hiszem, hogy könnyen betudnám bizonyítani Neked, hogy a világ nem illúzió, hanem nagyon is valóságos.
Elméletben még levezetheti valaki , hogy a "világ illúzió", de ettől aki levezeti (ha csak nem megvilágosodott) a világot nagy részben , nagyon is valóságosnak fogja megélni.
Ha pl. hátba vágnálak egy husánggal, vagy nem ihatnál három napig folyadékot, nagyon is valóságosnak éreznéd a világot (a Te világodat).Nem mondanád erre , hogy "ez is csak illúzió".Számodra ez egyáltalán nem lenne illúzió.No és ez a lényeg.
No persze ha túl tudnál lépni a fizikai sík korlátain , elméleteken , és így számodra "illúzió lenne a világ" Ez számomra akkor se lehetne bizonyíték , mert nekem is ugyan úgy " túl kellene lépnem " a fizikai sík korlátain, hogy elfogadhassam , hogy a "világ illúzió".Vannak dolgok amit szerintem elméleti síkon nem lehet bizonyítani, és teljességében nem is lehet megérteni Ilyen az az állítás, hogy a "világ illúzió". Ahhoz hogy számomra a "világ illúzió legyen" felül kel emelkednem azon amit most valóságosnak érzek, valóságosnak gondolok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!