Sikerült már valakinek a tudatos álmodás? DE ŐSZINTÉN! :DD

Kamu.

Olyan sokszor volt, hogy az álmomban rájöttem, hogy csak álmodom és onnantól nem volt tétje az egésznek...

Meg olyan is, hogy azt hittem fent vagyok, kóválygok a lakásban, de minden olyan más volt... és akkor nem tudtam eldönteni, hogy alszom-e vagy nem... Aztán felkeltem és megint mászkáltam... De ez megint csak álom volt - jöttem rá. Totális pánikban üvöltöztem, hogy FEL KELL ÉBREDNI FEL KELL ÉBREDNI - a következő pillanatban ez sikerült is éktelen fej(?) - inkább homlokfájdalommal.

De tudatosan álmodni ráadásul bármeddig? BÁRCSAK LEHETNE. Akkor beállíthatnék egy 20 éves álmodást amiben gazdag vagyok, van pár nagyon jó barátom, olyan feleségem amilyet mindig is akartam, jó családi hátterem, miközben az ellenségeim nyakig ülnek a trágyában és hozzám kell jöjjenek segélyért :D És én megadom nekik, de emellett hatalmas örömet érzek, hogy végre nem én vagyok lent. + utazgatnék, éldegélnék, qrnék, újra lenne egy csomó minden ami most nincs, és minden tökletes lenne...

nekem már párszor volt ilyen, de gyakorlatokat nem végzek (csak olvastam). persze 1-2 tippet kipróbáltam amikor tudatosan álmodtam és sikerült is alkalmazni (pl. h hogy ne törjön össze az álmom). szval nem hülyeség ez az egész.

lehet az a gond h túlságosan rákészülsz.

Bárcsak nekem is sikerülne tudatosan álmodni... :(

Fantasztikus élmény lehet ebben biztos vagyok, mert én csak belecsöppenek az események közepébe és úgy viselkedek mint a valóságban, tehát nem ismerem fel hogy álmodok, de csodálatos érzés. Összefüggéstelen, zavaros álmaim vannak, de ettől függetlenül szeretem ha álmodok, mert mindig agyalok rajtuk utána, miért volt ez a személy az álmomban, stb...

A tudatos álmodásról én is olvastam nagyon sokat. Biztos te is ismered az ehhez kapcsolódó nagy magyar weboldalt, ami sokat ír róla.

Rengeteg módszer van, sőt egyet ki is próbáltam, de nem jártam sikerrel. Amit én kipróbáltam, ott az volt a feladatom, hogy fel kellett írnom több cetlire azt a kérdést, hogy: "Ez most álom vagy valóság?" majd azt kellett válaszolnom magamnak, hogy "Igen, ez csak álom". A probléma ott kezdődött, hogy ezt el is kell hinned. Tehát, hogy amikor ezt ébren megkérdezed magadtól, és azt válaszolod, hogy "igen, ezt csak álmodom" akkor el is kell hinni ezt, hogy tényleg benne vagy. Nem tudom miért, én próbálkoztam, de nem tudok úgy hozzáállni, hogy álmodom. Ez a módszer azért jó, mert hozzászoksz ehhez, hogy mindig megkérdezed magadtól, így az álmodban is megkérdezed ezt magadtól, mert természetesnek véled, és ezzel felismered az álmod. Nekem nem sikerült és szomorú vagyok, mert tényleg én is szeretnék tudatosan álmodni. Nagyon boldog lennék.

Kérdező, én is ugyan úgy érzek, ahogy most te, de sosem szabad feladni! :-)

Én az elmúlt 4 napban, kétszer is álmodtam (fura, mert nagyon ritkán álmodok)és mind a kettőben felfedeztem egy fura dolgot, amivel lehet felismerem legközelebb, hogy álmodok éppen.

Az egyik álmomban éppen egy busz után futottam amilyen gyorsan csak tudtam és olyan sokáig, hogy arra a való életben ha sor kerülne, a futás után összerogynék és a földön ülve lihegnék. A lényeg az egészben, hogy ameddig csak tudtam, minden erőmmel, futottam a busz után nagyon hosszú ideig, amíg egy kanyar jött, ahol a busz lefordult, de mire én odaértem, csak 1 fallal találkoztam, így megálltam. Na és itt jön a fura dolog! Mint említettem, ha minden erőmmel futok, én szó szerint mondhatni rosszul leszek, olyan értelemben, hogy zsibbadt a lábam, lihegek, kapkodom a levegőt, sűrű nyál, szúr a fejem, stb... De az álmomban semmi ilyen nem volt! Megálltam és kész. Teljesen normálisan éreztem magam, mint a futás előtt, vagy mint most ahogy ülök a gép előtt.

és volt a másik álmom is, ahol szintén futottam, csak ott egy mező melletti földúton futottunk többen és a végén amikor megálltunk, szintén nem éreztem semmit és itt már furcsáltam a dolgot. Sajnos ez az álmom nagyon homályos, nem emlékszem semmire, csak a mező melletti földútra és a futásra, az embereket nem tudom már kik lehetek.

Az buszos álmom viszont meglehetősen hosszú volt és több emléket is feltudok belőle eleveníteni, vagy csak részleteket. Például amikor megálltam a fal előtt, akkor hirtelen valami ismerősöm (sajnos nem tudom már ki) állt mellettem és a falnak 1 részét benyomta (mint valami titkos nyitó hely) majd egyből felébredtem. Viszont a busznak a vezetőjét tudom ki volt, mert pont ő a kedvencem. :D Mielőtt a busz után futottam, valami plázában volt rendőrségi ügyem, hogy ott hagytam valami cuccomat, utána valami pulthoz mentem, ahol kávékat meg ilyesmiket lehetett kérni és én olyan kértem, aminek 1 csomó idő volt az elkészítése, és akkora sor lett mögöttem, h mindenki hőbörgött, meg nem tudtam rendesen megfogni amikor elkészült és ott álltam, mert letettem, míg elraktam a pénzt,stb... :D

Sajnos minden álmomban teljesen "butaságok" történnek, de ha tudnám irányítani az maga lenne a csoda. Amiben én hiszek, hogy az álmodban bármi megtörténhet, mert az 1 dolog, hogy nem tudom úgy alakítani, ahogy szeretném, de azok a fura dolgok amik megesnek velem az bármi lehet és ha úgy tudnám formálni az egészet, ahogy szeretném, én elképesztő boldog lennék.

Pár hónappal ezelőtt például emlékszem, volt egy olyan álmom is, ahol katona voltam.

Volt olyan álmom is, ahol a munkahelyi osztályvezetőm szerepelt, aki szintén egy kedvenc számomra, de összefüggéstelen volt az egész.

Ne haragudj, nem szerettelek volna untatni téged! Észre sem vettem, hogy ennyire elmélyültem benne és ennyit írtam. Bocsánat!!!! :-)

A lényeg annyi, hogy az álmodban bármi megtörténhet és szerintem ezt te is tudod, mert néha-néha előfordult veled is valami. Ha ezt mi megtudnánk tanulni irányítani, fantasztikus lenne. Hisz például nekem is akaratom ellenére jelennek meg olyan személyek az álmomban, akik a kedvencek nekem és ha ezt bármikor megtudnám tenni, hogy ott legyenek. Szuper lenne!!! :-)

Valaki meg azt tanácsolta, hogy le kell magad nagyon fárasztani. Mondjuk futással. Másképp fog dolgozni az agyad, stb..stb... :)