A "vonzas torvenye"-vel vagy agykontrollal szerintetek be tudok vonzani egy altalam kinezett lakast?

Szia! A második válaszoló vagyok. Teljesen jól csinálod szerintem, ma énis bevonzottam 1dolgot és kb csak egy fél órát szántam rá! ;) Totálisan megéri, aki meg nem hisz benne,az csak sajnálhatja,hogy ilyen cinikus, meg féltékenykedhet,hogy mi amit akarunk,azt bevonzzuk!

Ne turelmetlenkedj, úgyis ossze fog jonni! Hiszek benne(d)!!! :) Tudod,ami késik nem múlik, csak novekszik!

Kíváncsi vagyok,hogy ezek alapján ki mennyi idosnek gondol...:D

Hát ez a vita itt eléggé eldurvult.

Én nem olvasom a titkot, de ha valamit nagyon szeretnék, akkor arra szoktam koncentrálni naponta többször néhány percig.

Saját példám: 2010. augusztus: méhnyakrák megelőző állapotot mutatott a rákszűrésem eredménye. 2010 november: a rákszűrésem eredménye P1 (ettől jobb nincsen) És csupán a P2-re koncentráltam ;)

kérd és megadatik! de ha nem kéred???? Magad sem tudod hogy mit akarsz, csak navajogsz, mert ez így nem jó...

Akinél működik éljen optimistán és folytassa, aki nem vevő rá, hát sorry. Nem nagyon izgat, hogy a pesszimisták hogyan rontják el még a szép pillanatokat is életükben, és nincs is közöm hozzá.

Én élvezem azt, hogy mire vagyok képes (titok és agykontroll nélkül), de nem erőltethető ez senkire:) Az optimizmusra születni kell és mi talán néha magasabbról esünk pofára, de van erőnk felállni és folytatni mert már látjuk, h csak jobb lehet a folytatás. ***

10:29, épp ez a baj veletek, a demagógia.

Honnan veszed, hogy bárki aki racionális, az máris megrontja a saját szép pillanatait?

Meg hogy szenved, megszakad, szomorú, ésatöbbi... ne legyetek nevetségesek. :-)

Az nem titok, hogy ha bármit is el akarsz érni az életben, ahhoz AMBÍCIÓ kell. Nem panaszkodni kell, nem siránkozni amiatt ami nincs, hanem céltudatosnak lenni és TENNI érte.

De a kérdező is fura figura, szerinte a világon mindenki megszakad a munkától és semmit nem ér el, pusztán azért, mert nem imádkozik/koncentrál érte naponta százszor.

Butaság.

Egyedül azok nem jutnak semmire, akik élhetetlenek, ha bele-bele is kezdenek valami önálló tevékenységbe, nincs elég rátermettségük hogy azt sikerre is vigyék. Mint aki fel akar mászni egy létra tetejére, de csak pár lépésre van ereje. Ezzel szemben - vagy épp ezért, akik hisznek a szájukba repülő sültgalambban - iszonyat sokan bekajolják ezt a "szobádban ülve gondolj rá sokszor" szöveget, próbálgatják egy hónapig, aztán a kilakoltatásuk miatt már szobájuk sincs ahol ezen morfondírozva ücsöröghetnének.

Akard, dolgozz meg érte, és meglesz.

A véletlen pedig bárkivel előfordul, én is csak úgy kaptam lakást a nevemre amikor fiatal voltam, holott világ életemben racionális voltam, akarta a fene, magamtól is megkerestem volna a pénzt. így eladtam, a ráfordított többi pénzt pedig megkerestem egyedül.

Mert tudtam minek milyen értéke van, és dolgoztam érte.

De pusztán ha akarod, de nem dolgozol meg érte. lófašzt sem fogsz kapni.

Ennyire egyszerű, nem kell ehhez semmi kamu belemagyarázás.

És milyen érdekes, még csak azt sem kell csinálnom mint nektek, nem kezdek demagógiába arról, hogy nektek biztos büdös a munka, azért szeretnétek a kósza véletlenbe rendszert és szabályt erőszakolni.

Egyszerűen azért, mert nem ismerlek titeket, ahogy ti sem a többi embert.

Nem jelentem ki rólatok, hogy biztos büdös a munka, ahogy nektek sem kéne másról, hogy ne tudná élvezni az életet... méghozzá nem is akárhogy.

Gondolkodás és észérv, csak ezek kellenének nektek.

És mivel ez egy nyilvános oldal, ahova a legtöbb ember olvasni jár fel, ne kezdjetek el arról siránkozni, hogy "jajj, ha nem értesz vele egyet akkor minek írsz".

Nem azért vannak fent az emberek, hogy mindig minden bolondságra rábólintsanak, hanem hogy az oldalra amikor valaki feljön választ keresni, meg legyen a lehetősége MÉRLEGELNI, és összevetni a különböző érveket.

Az, hogy XY anyukája nagyon akart napsütést keddre, és tényleg sütött is a nap, sehol sem bizonyíték, legfeljebb megmosolyogtató. Rákszűrésnél ugyanígy, azt mondani, hogy csak annál jön pozitív eredmény, aki koncentrál rá, ugyanúgy butaság.

Az viszont, hogy akinél rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak, NE adja fel, az nagyon is korrekt. soha nem szabad beletörődni és lemondani az életről, igenis mindent meg kell tenni a gyógyulás érdekében.

De amikor valakinek kellemetlenséget okozna egy kezelés... tegyük fel, ha nem megy el, akkor 100% hogy meghal, ha eljár kezelésre, még ha kellemetlen is, máris 50% esélye van a túlélésre.

(Nem csak évekre kitolni, hanem minden betegségről beszélek, nem csak rák).

Emberünk nagyon hisz a sorsban, kívánságokban és hasonló ájtatos mesékben, felmegy internetre, elolvassa az összehordott "csak kívánd és öledbe hull" szintű "okosságokat", ezért magabiztosan elutasítja az orvosokat, kezelés helyett összpontosít, napjában több százszor kívánja/akarja a spontán csettintek és meglesz gyógyulást, és hogy végződik ez 10-ből 9-szer?

Az illető nem járt el kezelésre, nagyon akarta a gyógyulást, és mégis meghalt.

Amikor valamiről olvasol, MINDIG több forrásból nézz utána. Még jó, hogy egy agykontroll mellett propagandáló leírásban/könyvben/brossúrában erről nem fognak szót ejteni, csak sorolják a "hihetetlenül meggyőző" bizonyítékokat.

Nem csak olvastam, amikor elköltöztem, sok könyvet hoztam magammal, megvan a Silva féle agykontrollos könyv, még azt is leírják ott nektek, hogy a lemetélt ujjpercedet visszanöveszted, ha nagyon akarod.

Milyen érdekes, efelett mindannyian olyan elegánsan átugrotok, ez már olyan szinten banális ferdítés, hogy ezt valahogy nem teszitek hozzá. Pedig BÁRKI aki akár itt neten agykontrollos weblapokra látogat, bele fog botlani ebbe a "bizonyítéknak" szánt példák között.

(az pedig külön vicc, hogy az eredeti amerikai nemzetiségű történeteket általában átköltik magyarországi származásra, ezt az ujj-visszanövesztős mesét például magyar oldalon Eger-rel lehet olvasni.)

És tudnék mesélni ismerősi körből is példát kemora, de teljesen felesleges.

Tavaly, 2009-ben már 6,7 milliárd volt a Föld lakossága, és amit hétköznapi csodának hiszünk, például egy rosszindulatúnak diagnosztizált daganat "felszívódása", több százezerszer előfordult már... viszont azt állítani, hogy kedves Kovács Margit, hagyja az orvosokat, ne menjen el kemoterápiára, az orvosok amúgy is hibáznak (mert leírok Önnek 4-5 példát és bebizonyítom, hogy az orvosok semmire sem jók). Leírok Önnek 10 történetet, ahol milyen érdekes, mindenki aki akarta a gyógyulást, meg is gyógyult.

Erre mit csinál Kovács Margit?

szeretné hinni, hogy elég akarnia, így napjában ezerszer gondol a gyógyulásra, majd a placebó effekt miatt a KÖZÉRZETE mint olyan valóban jobb is lesz.

De ettől még a rák maga nincs kezelve.

6,7 milliárd ember volt... most már talán 7 milliárd is megvan. Azt állítani, hogy mindenki, akinél a rosszindulatú daganat magától "visszahúzódott", AZÉRT történt, mert akarta... és hogy aki napjában ezerszer kívánja/kéri a gyógyulást, az meg is fog gyógyulni...

na ez KÁROS, és igenis túllép a ti életeteken, mert már másokat is befolyásolhat.

És tényleg leírhatnám barátnőm kollégájának a történetét, és hogy most hol tart, és igenis kedvem lenne elvinni azokhoz, akik a sok ájtatos hülyeséget összehordják, hogy tessék, tartoztok neki a bocsánatkéréssel amiért több mint fél évig szédült, ájulás kerülgette, de cšeszett elmenni orvoshoz, egészen idáig várt. És még itt lenne a kemo, és arra sem a kar menni, mert a kórházban ablak mellé fektették, és végig rásütött a Nap, és ez neki egy jel. Mondanom se kell, mielőtt szóbajött volna a kemo és bent feküdt, akkor is nagyon kívánta és ismételgette magában, hogy a szűrés eredménye kedvező legyen. Hát nem lett az, és nem azért, mert ártott volna hogy kívánja, annak örültünk hogy bizakodik és jó a közérzete. De most itt lenne a kemo, és nem azért nem akar elmenni, mert hajhullás vagy bármi hasonló, hanem mert ő TUDJA, hogy ha KÍVÁNJA, akkor el fog tűnni az a rosszindulatú daganat.

Alapból ha nem várt volna több mint fél évet, elment volna egyből dokihoz amikor kötényben több napon át szédült és émelygett, akkor már rég észrevették volna és jó eséllyel nem itt tartana.

Komolyan káros amit csináltok, nem az hogy bizakodtok vagy amit magatoknak bebeszéltek, hanem amit mások, akik ide jönnek elolvashatnak és EMIATT cselekednek másként.

"A véletlen pedig bárkivel előfordul, én is csak úgy kaptam lakást a nevemre amikor fiatal voltam, holott világ életemben racionális voltam, akarta a fene, magamtól is megkerestem volna a pénzt. így eladtam, a HÁZRA ráfordított többi pénzt pedig megkerestem egyedül."

Kihagytam, szóval már házban lakom, ez a lényege. :-)

10:29 vagyok. Az utánam kommentelőknek:

Mint ahogy említettem nem olvastam a titkot, nem ismerem az agykontroll módszereit és nem is vallom ezeket önmagamban hiszek.

Nem várom a sültgalambot a számba, de ettől függetlenül nem is gondolok nap mint nap negatív dolgokra. Ma például kiderült, h januártól nincs munkahelyem, amire számítottam, éppen ezért október óta keresgélek és találok. Válogathatok, mert nem várom azt, hogy ha csak rágondolok az valóra is válik.

Nem büdös mindenkinek a munka aki azt vallja, hogy a pozitív gondolkodás segíthet "túlélni" a mindennapok nehézségeit. Nem hiszem, hogy egy 16 éves kora óta önfentartó nőre ezt lehetne mondani. :)

A betegségemről csak annyit, hogy nyilván elmentem orvoshoz, kiderítette, hogy gond van és ezek után természetesen kezeltek, műtöttek és még hónapokig folytatódik ez a nem egyszerű folyamat. Attól, hogy a jóra gondolok elérhetem azt, hogy nem csavarodok be és tény, hogy jobb lesz a közérzetem is. :)

A pozitívumokért pedig köszönetet mondhatok a dokimnak a családomnak, a barátaimnak és MAGAMNAK. Mert belesz.rhattam volna az egészbe, vagy felköthettem volna magam az első fára (ez a legegyszerűbb, a megfutamodás), de nem így tettem.

Lehet, h az akaraterőm és optimizmusom "felháborító" lehet, én elégedett vagyok magammal és a világgal. És jól gondoljátok, nem látom reálisan a dolgokat, mert sokkal rosszabb minden mint 5-10 éve, de lehetne rosszabb is és én ennek örülök, hogy csak ennyit kapok.

Hogy miért öröm ez?

Mert túlélhető minden sz.rság, amit kapunk az élettől, és ettől leszünk erősebbek.

Okos meglátás, hogy ez az oldal arról szól, h véleményt alkotunk egy-egy témában. Érdekes lenne, ha nem így tennénk, kissé unalmas. :D

Nem kell erőltetni semmit. Én sem igényelném, hogy egy könyv mondja meg mikor és mit tegyek. Nekem ezt a gondolkodást az élet tanította, nem pszichológiai és kitalált sikertörténetek tömkelege. :D

Köszönöm a reakciókat, megint tanulhattam belőlük ezt-azt. :*