Kell-e a húsmentes étrendhez vitaminokat, táplálékkiegészítőket szedni?

A husevo ember is eszik zoldsegeket es gyumolcsoket ... egy novenyevo ember miert ne tudna ugyan igy tejtermeket es hust fogyasztani?

Pedig igy lenne kerek a tortenet! Arrol nem is beszelve, hogy biologiai szempontbol a noveny is eloleny, tehat a vegak allatbarat magyarazata egy kicsit santit.

De a kerdesre konkretan valaszolva: igen, vannak kulonbozo hianybetegsegek amik elkerulese erdekeben ezeket a hianyokat valamilyen uton-modon potolni kell. Nem feltetlenul taplalekkiegeszitokre gondolok (az leginkabb a sportos eletvitelu embereknek van kitalalva es nem az alultaplaltsag ellen).

Aki hust-hussal eszik, nekik is potolni kell az elhanyagolt zoldseg/gyumolcs bevitelt es ez ugyan ugy ervenyes a novenyevokre is, csak nekik a husban-tejtermekben megtalalhato anyagok hianyat kell potolniuk.

Semmit nem kell pótolni, ha csak a hús marad ki...

Csak mert a növény élőlény, miért sántítana az, hogy az ember nem akar enni állatot? :D Viszont az, hogy valaki nem eszik húst, erkölcsi okokból, de megeszi a nagyüzemi állattartás egyéb eredményeit, az már nem tűnik logikusnak számomra. Valamelyest érthetőnek igen, sokkal nehezebb és kényelmetlenebb azokat is kizárni, mint simán csak nem enni húst.

De persze állati szenvedést lehet okozni mással is. Keveseknek van joga szentnek érezni magukat e téren...

A növényi eredetű élelmiszerekben számtalan egészségkárosító anyag is van, melyek vegyes táplálkozáskor általában nem fejtik ki hatásukat, miután ritkábban, s egyszerre kevesebb kerül belőlük az asztalra. Az olykor túlzottan egyhangú növényi táplálkozás során viszont ezek az ártalmas összetevők különböző megbetegedéseket idézhetnek elő. Részben idegen vegyi anyagokról, részben a növények természetes tartalmaként jelen lévő anyagokról van szó.

Ártalmas anyagok a növényekben

A növények több-kevesebb nitrátot tartalmaznak, attól függően, hogy a talajt milyen mértékben kezelték nitrogéntartalmú műtrágyával. Egyes növények különösen hajlamosak a nitrát felhalmozására (pl. sóska, paraj, sárgarépa, retek, cékla, zeller, karalábé). A gyomorban, illetve a vékonybél felső szakaszán a nitrát nitritté alakulhat, majd a keringésbe bekerülve az oxigénszállító hemoglobint átalakítja oxigénszállításra nem alkalmas methemoglobinná. Ez nem képes ellátni a szöveteket oxigénnel, tehát súlyos, életveszélyes oxigénhiány alakulhat ki, elsősorban csecsemőkben.

A növényekben természetes eredetű ártalmas anyagok is vannak, pl. a szalaninmérgezés főleg éretlen, zöld vagy kicsírázott burgonya fogyasztásakor fordulhat elő. Keringési, légzési zavarok, gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkezhetnek.

Ilyen anyagok a goitrogének is, melyek a kelkáposztában, kelbimbóban, karfiolban fordulnak elő, s túlzott fogyasztásuk pajzsmirigy-megnagyobbodáshoz vezethet, de hőkezeléssel inaktiválhatók.

Jelen lehetnek a növényekben táplálékallergének is, pl. a szójában, búzában, földimogyoróban, dióban; allergénjeik sok panaszt okozhatnak. A gabonaneműek magjában és a hüvelyesekben levő fitátok, a parajban, sóskában, rebarbarában, zellergumóban levő oxálsav jelentősen csökkentik a kalcium, a vas, a cink és a réz hasznosulását a szervezetben.

Az étrend egyik veszélye az alacsony fehérjefogyasztásban rejlik. Hosszabb ideig tartó fehérjehiányos táplálkozás következtében vérszegénység, gyengeség, étvágytalanság és testsúlyveszteség jelentkezik.

Minél nagyobb viszont az étrend hüvelyesekből, főleg szójából összeállított részaránya, annál kisebb a fehérjehiány veszélye. Megfelelő kombinációval, szakértelemmel (pl. kukorica és szója fehérjéinek kombinációjával) kellő fehérjeellátást lehet elérni, de elegendő mennyiség fogyasztása szükséges.

A fehérjehiány legsúlyosabb veszélye gyermekkorban, terhesség alatt és a szoptatás időszakában jelentkezik, amikor a szervezetnek a legnagyobb szüksége van ezekre az építőkövekre.

Másik veszély a vashiányos állapot kifejlődése. A vasfelszívódáshoz jó minőségű fehérjékre van szükség. Bár a növényi eredetű élelmiszerek vastartalma nem kisebb, mint az állati eredetűeké, felszívódásuk gátolt.

További problémát jelent a csak növényi eredetű táplálékot fogyasztó népcsoportokban a B12-vitamin-hiány és ennek következménye, a gyakorta megfigyelhető vérszegénység.

Ugyancsak kísérőjelenség a kalcium- és D-vitamin-ellátás hiánya. Szigorú vegetáriánus étrendet fogyasztó gyermekeknél fehérje-, vitamin- és ásványianyag-hiányt írtak le, ami az angolkór kifejlődését segítette elő.

Miután az ételek hőkezelése korlátozott, gyakoribb a táplálkozási allergiák kifejlődése. Különösen a müzli formájában elfogyasztott gabonafélék okozhatnak allergiás elváltozásokat.

Mint láthattuk, a vegetáriánus étkezés egyes típusai, illetve vegetáriánus életmód mellett bizonyosmegbetegedések ritkábban fordulnak elő, de ugyanilyen eredményre vezet a jól megtervezett vegyes étrend fogyasztása is, megfelelő életvitellel.

E tételnek a fordítottja is igaz: vegetáriánus étkezési formák, illetve vegyes táplálkozás esetén a rosszul összeállított ételsorok hosszabb-rövidebb idő után károsíthatják az egészséget.

Dr. Jakab Csilla

Dr. Jakab Csillától csodálom, hogy még nem vonták meg a doktori címét amennyi baromságot összehozott az előbbi cikkben...

Azt nem egészen értem, hogy miért magyaráz olyasvalaki a vegetáriánus életmód előnyeiről és hátrányairól, akinek eleve nem ez a szakterülete, és még a szakszerű megnevezéseket sem képes alkalmazni (lakto-ovo, lakto-, ovo-vegetáriánus, vegán - és nem "szigorú vegetáriánus"). Valamint emellett összemossa az előbb említett táplálkozási formák sajátosságait, teljességgel megfeledkezve arról, hogy miközben a szintén nagyon szakszerű "jó minőségű fehérjéket" (feltételezem itt az esszenciális aminosavak meglétére akart célozni, csak nem jutott eszébe szegénynek hogy is hívják) emlegeti a vegetáriánusok nagyrésze fogyaszt tejet, tejtermékeket.

Az oxálsavról annyit, hogy már jó pár éve megcáfolták azt az elméletet, miszerint gátolja a vas és egyéb ásványi anyagok felszívódását, ha normális táplálkozástudományi kiadványokat olvasnál, esetleg hallhattál volna róla.

Plusz mindenféle feltételezései vannak. Már miért lenne akár a vegán étrend fehérjehiányos? Sok vegánnál igaz ez, persze, de sok húst is evő eszik elképesztően hiányosan. Csak mert lehet rosszul is csinálni, nem lesz egészségtelen és hibás az életmód úgy, ahogy van.

Növényi fehérjéből kicsit több kell és ha elég rosszul eszik az ember, hiánya lehet valamely eszenciális aminosavból (főleg a lizin jó jelölt rá, úgy tudom. pedig azért nem nehéz azt sem rendes mennyiségben bevinni). De ha az ember odafigyel, nem lesz fehérjehiánya. Vegán sportolók vagy vegánok igen alacsony kalóriabevitellel figyeljenek oda, ész nélkül bajba kerülhetnek, ez van.

De nekem mondhatnak bármit. Én sem tartom tökéletesnek a növényeket, amiket eszem, de valamit kell és ha a tűrőképsségem maximumáig tolom az állati termékeket, akkor is ugyanolyan sok zöldséget eszem, mert kellenek.

Egyébként nem vagyok ovo-lakto vegetariánus sem, bár nem állok tőle olyan nagyon messze, szinte minden napom olyan. De nagyon, nagyon szeretem a zöldségeket s amennyire utánaolvastam (elég sokat) s amennyire fontosak a testi-lelki jó közérzetemnek, csak rontana a helyzeten, ha kevesebbet ennék, s most sem eszem azért olyan sokat, gyakran egy kiló sincs meg.

Ha változatosan táplálkozunk, akkor nem kell semmit pótolnunk, mert vegetáriánusként is hozzájutunk a táplálékból mindenhez. A húsban alig vannak vitaminok, a B12 pedig megtalálható tejben és tojásban is. Egyébként a B12 sem a húsban termelődik, hanem a bélrendszerben élő baktériumok termelik, így kerül a húsra levágáskor.

Ha az ember egyébként kiegyensúlyozottan táplálkozik, akkor vegánként is csak a B12-t ajánlott pótolni. De a haszonállatok takarmányába is úgy keverik mesterségesen, tehát ha mi külön szedjük, ahelyett hogy a hússal ennénk meg, az sem katasztrófa.

Vitaminokat étrendtől függetlenül mindenkinek kell(ene) szedni.

De amíg ennyire erős a gyógyszerlobbi, addig a népbutítás zavartalanul élheti a virágkorát e területen is.