A vegetarianizmus evolúcióellenes?

Azoknak, akik azon idejétmúlt tévtannak rabjai, miszërint az embër "mindënëvő", azt tanácsolom, kísérjék figyelëmmel a legfrissebb kutatási eredményëket, amëlyek ëgyértelműen bizonyítják az állati eredetű táplálék kártékony hatását az embëri szervezetre. Ha valóban alkalmas lënne húsëvésre az embëri szervezet, akkor a dögzabálás nëm ártana mëg neki.

Íme ëgy friss tanulmány: [link]

De születnek tucátjával ilyen tanulmányok.

Teddinek: " Ha valóban alkalmas lënne húsëvésre az embëri szervezet, akkor a dögzabálás nëm ártana mëg neki. "

Feltéve ha a húsevés egyet jelentene a dögevéssel.

Másfelől mivel magyarázod a szemfogakat?

Szvsz nem a húsevéssel van a gond, hanem annak mennyiségével. Eleinknek húst szerezni nem volt egyszerű feladat, ráadásul még veszélyes is.

Táplálékuk minimális részét tette ki a hús (lásd csipmánzok).

Tény, hogy az evolúció során a "húsevő ember" maradt fenn, legalább is ezen a féltekén. A vegetarianizmus, pedig csupán kivétel maradt, amely erősíti a szabályt.

Hogy ez jó-e? Egymillió év múlva megmondom.

Na, a testépítőket ne hozzuk már föl az egészség példaképeként, mert marhára nem azok. A testépítés légyege a vizuális tuning, hogy jól nézzenek ki. Szerintetek mitől impotensek, és mitől esnek össze drasztikusan, ha hirtelen abbahagyják a gyúrást? Attól, hogy mesterségesen félre vannak táplálva, a normális fehérjemennyiség minimum 4-5szörösét eszik meg, ráadásul gyakran szintetikus protein porokból.

Teddinek igaza van abban, hogy az ember mind a vadászatra, mind a húsevésre alkalmatlan.

A vadászathoz jó futónak kell lenni, nyújtott pofaszerkezet kell a harapáshoz, és jólfejlett szemfogak a marcangoláshoz, erős karmok az állat leteperéséhez. A húsevéshez pedig ellenálló gyomor kell, hiszen a ragadozó a leggyengébbet öli meg, amelyik gyakran beteg is, vagy ha dögevő, akkor romlott a hús. Ehhez gyors emésztés kell, az emberé viszont lassú.

Az ősember is nagyrészt gyökereket, gyümölcsöket, magvakat, leveleket evett, néha tojást vagy kisebb állatokat. A húsevő életmód sokkal bizonytalanabb, hiszen a szerencsén is sok múlik, a gyűjtögetés ezzel szemben kiszámíthatóbb.

Nem értem, minek cseszegetni egymást már ezzel kapcsolatosan is...

Aki szereti a húst, és úgy érzi hogy neki jót tesz, az egye, aki nem szereti és úgy gondolja hogy árt, az meg ne egye.

De mi értelme az eltérő étkezési szokások miatt beszólogatni meg vitatkozni?

Mëgvan az Orvosi biokémia c. könyv nekëm is, és számos hibája ellenére kénytelen voltam átrágnom magam rajta néhány évvel ezelőtt. Attól, hogy vmi mëgtalálható könyvben, még ëgyáltalán nëm biztos, hogy igaz is. Rëngeteg példát lëhetne adni az embëriség tudománytörténetéből, amikor korábban igaznak mondott tanokat mëgcáfoltak.

Én már régóta foglalkozom e témával.

Én sëm voltam mindig vëgëtáriánus, mert rossz szokás szërint nálunk is zabálták a családban az állattetemëket (főzve) és itták más állat (nëm embëri) tejét.

Akkor döntöttem úgy, hogy változtatok addigi életformámon, amikor több ismerősömmel is mëgtörtént, hogy rákból vagy különféle szív és érrëndszëri betegségëkből úgy gyógyultak ki, hogy áttértek a vëgán életformára.

Mint említëttem már ëgy korábbi hozzászólásom alkalmával, ezën tévelméletëk mëgdőlőben vannak. Az embër növényëvő, nëm pedig húsëvő vagy mindënëvő!

Ezt legjobban az bizonyítja, hogy az állati táplálék tönkretëszi, mëgbetegíti az embëri szervezetët. Elméletëket lëhet gyártani ezrével, s gyártanak is ilyenëket. Viszont csak a tényëk azok, mëlyek valóban bizonyító erejűek.

Nálunk Magyarországon, sajnos, az egészségi helyzet az átlagosnál is rosszabb, mivel itt az embërëk rëngeteg állati eredetű táplálékot vësznek magukhoz. Így áll a helyzet: [link]

-----------------------------------------

Az embërszabású majmok gyakorlatilag vëgëtériánusok. Ami kevés húst ësznek az kitëszi a 3%-ot, ami magyarul azt jelënti, hogy elvétve ësznek húst.

Ami a "Másfelől mivel magyarázod a szëmfogakat?" kérdést illeti a válaszom:

Ha mëgnézzük az embërszabású majmok fogazatát, akkor mi embërëk igëncsak mëgszégyënülhetünk a nyamvadt kis szëmfogaink miatt: [link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Hogy mire valók a csökevényës szëmfogaink? Tépni, metszeni (leveleket, zöldségëket, gyökereket stb.); rágásra alig.

Ëgy (iskolásabb) magyarázó kisfilm: https://www.youtube.com/watch?v=05zhL1YUd8Q

"Nëm értëm, minek cseszëgetni ëgymást már ezzel kapcsolatosan is...

Aki szereti a húst, és úgy érzi hogy neki jót tësz, az ëgye, aki nëm szereti és úgy gondolja hogy árt, az mëg në ëgye.

De mi értelme az eltérő étkëzési szokások miatt beszólogatni mëg vitatkozni?"

Ezzel teljesen ëgyetértëk. Mindënkinek szíve joga azt ënni, amit akar. Saját egészségünkért csak magunk vagyunk felelősek, ugyanúgy, ahogy betegségeinket is mi magunk szenvedjük el, sënki más nëm fogja átvënni tőlünk.

Ami az ősembërës cikkët illeti, csak ennyit fűznék hozzá:

-Ëgyikünk sëm élt több száz évvel ezelőtt, tëhát puszta spëkuláció, hogy hogyan élt az akkori embër.

-Azt mëg végképp nëm lëhet tudni, hogy mitől nőtt mëg az agytérfogat, ha ëgyáltalán mëgnőtt (ugyanis sënki sëm látta a növés folyamatát, kizárólag azt tëhetjük, hogy régi koponyákat mérëgetünk ëgymáshoz).

Számomra teljesen hiteltelen, amikor arról spëkulál vki, hogy több száz évvel ezelőtt mit csinált ëgy embër. Még az 20 évvel ezelőtti eseményëk kapcsán is ellentmondó állítások, hamisítások születnek, nemhogy több száz évvel ezelőtti állapotokról.