Miért mondják azt sokan, hogy húst muszáj enni? Van bizonyíték rá, hogy akkor rosszul fejlődik a gyerek, vagy beteg lesz, ha már kicsi korban kimarad?
És azt kimutatták már a kutatók, hogy a pusztán növényi étrend jó? Honnan tudjuk, hogy a történelem nagyjai is vegetáriánusok voltak? Láttam egy idézetes oldalt, ahol a húsmentes étkezést hirdette sok ókori és újkori gondolkodó is. Az ókoriakat honnan tudjuk, mit mondtak? Csak vegetáriánus honlapokon szerepel ilyen idézet, vagy olyan történelmi forrásban is, amit egy szkeptikus elfogadna? Jó lenne mutatni ilyet, hogy meggyőzhetővé váljon mindenki, aki csak bántja azokat, akik védik az állatokat, és érvelhetnénk amellett, hogy még a zsenik is vegetáriánusok voltak.
Azt is olvastam, hogy több bizonyíték van arra, hogy az emberek növényevők. A mindenevőség mellett a bizonyítékok harmada áll ehhez képest. Erről ti mit gondoltok?
válasza: válasza: válasza:
válasza:Szerintem az ember mindenevőnek született. Mindenki ,eltudja dönteni,hogy a saját szervezetének mi a jó,csak hús vagy csak zöldség.
Személy szerint nem értek egyet azokkal a szülökkel akik,csak vagy hús vagy azöldség evést eröltetik a gyerekekre. A 2éves gyerek elé igen is mindent oda kell tenni a tányéra,és valamelyiket nem eszi akkor is minden nap rárakom a tányérjára. Had döntse el,hogy neki mi a jó ! attól,met nem eszi meg valamelyik dolgot még nem vega,vagy hús evő. Szerintem az étkezés a gyerek hangulatátol is függ. Azt gondolom ha már 10 év körül van akkor igen kialakulhat,hogy neki mi a jó. Aztán az évek alatt ahogy öregszünk kialakul a saját izlés világunk.
válasza:*Az ember emésztőrendszere nem növényevésre van berendezve,hanem mindenevésre. Ez elég bizonyíték.
Meg a fogazata is ezt igazolja. Még egy bizonyíték. Emellett az ókori gondolkodók eltörpülnek, életükben nem láttak embert belülről. Elismerem a munkásságukat és az emberi nagyságukat, de figyelmen kívül hagyni az azóta eltelt évszázadok tudományos eredményeit - egetverő ostobaság.
És tudod, egyébként sem a mennyiség számít, hanem a minőség...
Még valami: én nem bántom a vegákat. De elvárom, hogy ők se bántsanak engem. A zseniket meg lesz*rom, én vagyok annyira egyéni és szerethető, hogy ne kelljen magamat másokhoz hasonlítanom, meg pedáloznom más emberek szeretetéért. Nincs bennem megfelelési kényszer.
Ilyen dumával max. azt győzöd meg, akinek durva kisebbrendűségi komplexusa van, és ott nyal be, ahol tud, egyetlen elismerő pillantásért.
válasza:*akik védik az állatokat,
Ja, és még egy. Nekem még soha nem jutott eszembe egyetlen vadon élő állatot sem megölni, még a pókokat is megkérjük szépen, hogy hagyják el a lakásunkat.
De ne felejtsük el, hogy az étkezési céllal termelt csirke, marha stb. meg sem született volna, ha nem tenyésztjük.
Ugyanígy nem lenne ennyi búza, rozs meg gyümölcs és zöldség sem, ha nem termelnénk.
A növények életével mi van? Nem láttad azokat a kísérleteket, amik bizonyították, hogy a növények is éreznek fájdalmat? Vagy ez nem érdekli a vegákat, csak az állatok? Miért? Mennyivel jobbak az állatok a növényeknél?
Kérdezek még, jó? A növénytermelésre alkalmas földeket már mind megműveltük. Ha az emberek többé nem esznek húst, hogyan akarod kigazdálkodni a megduplázódott növényfogyasztást? Még több erdőt kiírtasz? Vagy génmódosítasz a nagyobb termés érdekében, és 100 év múlva 10 emberből 10 cicilizációs betegségben hal meg 40 éves korában? (Igazad van, ekkor majd kevesebb kajára lesz szükség...) Vagy akinek nem jut elég növény, az haljon éhen? Jön a jég meg az aszály, a kieső termékmennyiséget mivel pótolod, ha nincs hús?
Ez nem olyan egyszerű kérdés, hogy dobálózunk ókori zsenikkel, és megmented az állatokat. Mert mi lesz az emberekkel?
válasza:Hát, nem tudom, hogy te hol olvastad, hogy növényevők vagyunk, de szerintem félreinformáltak. Ahogy már előttem is írták, mindenevő fogazatunk van, ebből logikusan következtethetünk a tényre: mindenevők vagyunk. Az emésztőrendszerünk is erre van berendezkeve, nem pedig kizárólagos növényevésre (ha így lenne, akkor tudnánk pl cellulózt emészteni mint a növényevők - viszont nem tudnunk.)
A húsban vannak esszenciális fehérjék, amik növényekben nem fordulnak elő, viszont a szervezetnek szüksége van rá. Emellett ha nem eszel húst csökken az egyes ásványi anyagok bevitt mennyisége is, ami szintén nem jó.
"Az állati termékektől mentes táplálkozás kockázati tényezőket rejt magában. Főleg a nem megfelelő testi fejlődés, a vérszegénység, a csontritkulás, a felszívódási zavarok kialakulását eredményezheti, mert néhány tápanyagból a vegán és a makrobiotikus módon táplálkozó étrendje hiányos (fehérje, kalcium , vas, cink, B6-, B12-, D-vitamin). Ha ezt az irányzatot követi valaki, különösen ha várandós vagy szoptató anyáról, illetve fejlődésben lévő szervezetről van szó, akkor vitamin- és ásványianyag-kiegészítésre van szüksége. A megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje bevitelével is gond lehet."
Ha anyuka vagy, ne erőltesd a gyerekedre a vegetáriánus étrendet. Szép dolog az állatokat védeni, én is nagyon szeretem őket, de ettől függetlenül nem tagadom meg azt, aminek születtem: mindenevőnek. Ha a gyerek nagyobb lesz, dönthet saját belátása szerint, de az, hogy megvonod tőle az állati eredető ételeket nemcsak önkényes, hanem felelőtlen döntés is lenne.
válasza:Ha valaki úgy dönt, hogy nem eszik húst, akkor nagyon oda kell figyelnie arra, hogy a szervezete mindent, amire szüksége van, megkapjon. Kicsit macerás, de nem lehetetlen.
Bizonyíték? Élnek a földön húsevők és vegetáriánusok is, mindkettő jól érzi magát a bőrében, sőt még arra is jut energiájuk, hogy egymást szapulják ;-)
Ezek szólnak a vegetáriánus életmód mellett. Annak írom, aki azt mondta, hogy a fogazat, ami egyetlen bizonyíték felülmúlja ezeket.
Biológia szempontok
Általános nézet hazánkban - az iskolában is azt tanítják -, hogy az ember mindenevő. Sokkal több bizonyíték létezik arra, hogy az ember növényevő, mivel testfelépítése, és működése a növényevők testfelépítéséhez és működéséhez hasonlít! Ha valakit a téma behatóbban érdekel, számos hagyományos biológiai vagy orvosi könyvben utána nézhet, az alábbi tényeknek. Itt csupán összegyűjtöttünk egy csokorra valót. Mindenkire rábízzuk, hogy levonja a következtetéseket.
Külső jegyek
A húsevőknek karmai vannak, mely a zsákmány megragadására és szétmarcangolására szolgál. Egy almát vagy egy reteklevelet nem kell ízekre szedni fogyasztás előtt, ezért a növényevőknek és természetesen az embernek sincsenek karmai (Darwin).
A húsevők lefetyelik a vizet, a növényevők többsége és az ember is issza.
A húsevők hőleadása részben a nyelven keresztül történik. A nagytestű növényevők nem tudják így leadni a hőt - bőrpórusaik vannak, és nagyrészt izzadás segítségével szabadulnak meg a felesleges hőtől. Az ember is bőrpórusokon át, izzadás útján adja le a felesleges hő nagy részét. A húsevő állatoknak nincsenek bőrpórusaik (Dr. W. Ganong).
Állkapocs, fogak és nyelv
A húsevők állkapcsa csupán fel-le képes mozogni mivel a táplálékot csak megragadják, de nem rágják meg igazán, hanem darabokban vagy egészben lenyelik. A növényevők és az ember állkapcsa oldalirányú mozgásra is képes, így tudják a növényi rostokat is megrágni (Dr. Szentágothai).
A húsevők éles, hegyes elülső fogakkal rendelkeznek, melyek a táplálék (hús) megragadására alkalmasak. A növényevőknek és az embereknek nincsenek éles, hegyes frontfogai, mivel táplálékukat nem megragadni, hanem szétrágni kell (lásd csipkebogyó).
A rágáshoz a növényevők és az ember hátsó, lapos őrlőfogakat használnak, a húsevőknek erre nincsen szüksége, mert nem őrlik meg táplálékukat, így nincs is ilyen típusú foguk.
A szemfogak keresztmetszete is az ember növényevő mivoltára utal. A húsevők szemfoga kör keresztmetszetű (ez könnyebb behatolást tesz lehetővé a húsba), míg a növényevők és az ember szemfogának keresztmetszete háromszög alakú, nem húsevésre specializálódott (Dr. Szentágothai).
A húsevők érdes nyelve nagyon praktikus segítség húsdarabok kiszakítására, csontok megtisztítására. A növényevők és az ember nyelvének felülete sima, mely ezeket nem teszi lehetővé (Darwin).
Emésztés
A húsevők nyála erősen savas kémhatású, mivel a hús - vagyis a magas fehérjetartalmú táplálék - lebontására specializálódott. A növényevők és az ember nyála lúgos kémhatású. Ez a szénhidrátban gazdag táplálék előemésztéséhez megfelelő közeg (Dr. Fonyó Attila).
A növényevők nyálában található ptyalin enzim is ezt segíti elő, mely a húsevők nyálából hiányzik. A lúgos nyál egyáltalán nem alkalmas fehérjék lebontására (Dr. Fonyó Attila).
A növényevők, és normális körülmények között az ember is sokáig rágják az ételt, például egy kisgyermek fél órán keresztül is csócsál egy almát. Nagyok a nyálmirigyeik, hogy elegendő nyál termelődjön, ugyanis a növények előemésztéséhez sok nyál kell. A húsevőknek csupán kis nyálmirigyei vannak, hiszen alig rágnak, és emiatt kevesebb nyálra van szükségük.
A táplálék további útját tekintve vizsgáljuk meg a gyomor működését. A húsevők gyomrában erősen savas, vagyis magas sósavtartalmú gyomornedv termelődik. A hús, vagyis a magas fehérjetartalmú táplálékok emésztéséhez - a nyálról leírtaknak megfelelően - erősen savas környezet szükséges. A növényevők és az ember gyomorsava ötször kevesebb, mint a húsevőké, tehát egyértelműen nem fehérjedús táplálkozásra lett kitalálva (Dr. W. Ganong).
A bélrendszer hosszúsága a húsevő állatoknál a testhosszhoz képest rövid, mert a hús hasznosítható tápanyagai hamarabb lebonthatóak, kivonhatóak a táplálékból. Az ember és a növényevők bélcsatornája relatíve hosszabb, ami a növényi rostok jobb megemésztését teszi lehetővé. Ha viszont hús kerül bele, az emésztetlen húsfehérjék megrothadnak, és lassúbb távozás miatt több káros bomlástermék keletkezik és szívódik fel (Dr. Kelogg).
A húsevők bélfala simább, míg a növényevőké lényegesen bolyhosabb, nagyobb felszívódási felületet képezve. Az ember ebben is a növényevőkhöz hasonlít, mert bélfala lényegesen bolyhosabb, mint a húsevőké (Dr. W. Ganong).
A különböző megfigyelések szerint sem a húsevők, sem a növényevők vizelete nem tartalmaz nagy mennyiségű húgysavat. A vegetáriánus emberek vizelete is mentes a húgysavtól, míg a húst fogyasztók vizeletében sok húgysav mérhető. Valószínű, hogy az ember húgysavbontó képessége gyengébb, mint a húsevőké, mert a húsfogyasztás révén keletkező nagy mennyiségű húgysavtól a vesén keresztül próbál megszabadulni, míg a húsevő állatok könnyedén megbirkóznak a táplálékukból keletkező húgysavval. Az ember veséje a húgysavat csak részben képes kiválasztani, mivel nem húsevésre rendezkedett be - a maradék lerakódik a szervezetben (vesekő), vagy az ízületek között apró kristályok formájában (köszvény). Növényevő állatokon végzett kísérletek is ezt támasztják alá, melyek során húst kevertek az ételükbe. Mindegyik állat vizeletének húgysavszintje nagyságrendekkel megnőtt. A folyamatos húsadagolás hatására pedig különféle húgysavkristály lerakódások indultak be.
A növényevők epéje lúgos kémhatású, a húsevőké savas. Ez a savasság a különböző savas anyagcseretermékekkel függ össze, melyek a hús lebontásakor keletkeznek, és a máj kiválasztó munkája folytán jutnak az epébe. A savas kémhatás előnyös a húsevő bélrendszerében a sok fehérje lebontása miatt. A tisztán növényevő ember epéje lúgos kémhatású, míg a húsevőé savas. Ez a savasság viszont kárt tesz az ember bélfalában, fekélyeket okozhat, mivel a mi bélrendszerünk nem ehhez a kémhatáshoz alkalmazkodott (Dr. Bárdos György).
Anyatej
A húsevők teje magas, míg a növényevőké alacsony fehérjetartalmú. Az emberi anyatej is alacsony fehérjetartalmú.
Orvosi antropológiai megközelítés
Az orvosi antropológia többek közt azt vizsgálja, hogy egy adott nép milyen gyógyítási módszereket alkalmaz, milyen betegségek jellemzőek rá, és ezek milyen életmódbeli sajátosságokkal függnek össze. A megfigyelések szerint a növényi étrenden élő népek egészségesebbek, és magasabb az átlag életkoruk. A világon a legtöbb húst és fehérjét fogyasztó nép az eszkimó. Naponta 150 -200 gramm állati eredetű fehérjét esznek meg. Az átlag életkoruk 30 -35 év! Bár ehhez a korai halálhoz más tényezők is hozzájárulnak, mégis a húsfogyasztást kell a legfontosabbnak tartanunk, különösen azért, mert a Föld három helyén, ahol a legmagasabb az átlag életkor, egyáltalán nincs húsfogyasztás. A Pakisztánban élő hunza-törzs tagjainak átlag életkora 90 év, de sok egészséges 100 év feletti emberrel találkozhatunk. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek. Nem figyelhetők meg náluk szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések (Dr. McGarrison).
"Itt az emberek egyáltalán nem esznek húst, cukrot és sót. Kenyerük félnyers, teljes szemből nyert süteményféle, fő táplálékuk pedig a gyümölcs, zöldség és méz." (Dr. Rosszkowszka).
A másik két nép közül az egyik Vilcabambában (Equador) él, a harmadik pedig a Kis-Kaukázusban. A National Geographic riportja szerint a hunzák napi energiabevitele 1900 kalória, napi fehérjebevitelük 40 gramm, napi zsírbevitelük 30 gramm. Ugyanezek az adatok Vilcabambában: 1200, 35 g, 15 g. A fehérje mindkét nép esetében kizárólag növényi eredetű. Az összehasonlítás kedvéért lássuk egy átlag amerikai napi fogyasztási adatait: 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír. A világstatisztikák egyöntetűen azt mutatják, hogy a legtöbb húst fogyasztó nemzeteknél a leggyakoribb a rák, és egyéb degenerációs betegségek.
Kemikáliák
A húsban lényegesen több mérgező vegyszer található, mint a növényekben. Azok a kemikáliák, melyekkel a földet és a növényeket kezelik, fölhalmozódnak az állatok szervezetében. A húsevő ember az tápláléklánc végén található, ezért a hús elfogyasztásával együtt magához veszi az állatban (főként a zsírjában)elraktározódott rovarölő szereket, növényvédő szereket, műtrágyákat. A mérések szerint a hús tizenháromszor több növényvédő szert tartalmaz, mint maguk a növények. Iowa állami egyetemének kísérletei arra az eredményre jutottak, hogy az emberi szervezetben található DDT legnagyobb része húsból származik.
Az állatok számos kemikáliát kapnak életük során: étvágyfokozókat, antibiotikumokat (például penicillin), nyugtatókat (Xanax), hormoninjekciókat, mesterséges tápszereket, stb. Néhány kifejezetten veszélyes vegyület is lehet köztük, például: tetraciklin, cézium 137-tel fertőzött szennyvíziszap galacsin, radioaktív sugárzó hulladék, stb. Amerikában az évente gyártott antibiotikumok felét az állattenyésztésben használják fel. Az állatok felhizlalására gyakran találnak ki megdöbbentő ötleteket. Az USA középnyugati részén például néhány gazda mázsaszám etette cementporral marháit, hogy növeljék vágósúlyukat. Amikor a fogyasztói érdekvédelmi csoport panaszt tett, a megfelelő hatóság kivizsgálta az ügyet. Ennek álláspontja szerint semmi jele sincs annak, hogy némi elfogyasztott cementpornak bármi káros hatása is lenne, ezért addig nyugodtan lehet folytatni ezt a gyakorlatot, míg be nem bizonyosodik, hogy egészségre ártalmas. (A hatóságok más hasonló ügyeket is általában ilyen eredménnyel zárnak). Az állatokat sokszor saját ürülékükkel etetik pénzspórolás céljából. Ezek a módszerek hivatottak biztosítani az állat eladásakor az "elsőrendű minőséget". A húsevő ember ezeket az anyagokat elfogyasztja, és szervezetében még fel is halmozza. Az állatokba kerülő hormonok, melyek általában ösztrogének és pajzsmirigy hormonok, az emberekben golyvát, strumát, petefészek rákot okozhatnak. Érdemes megemlíteni néhány olyan vegyszert is, melyet húskészítmények előállítása során szokványosan használnak, például nátriumszulfátos, glaubersós oldatba merítik a húst, hogy az elvegye a romlott szagot, és a halott, szürke hús színét szép pirosra változtassa. A nátrium-szulfát lerakódik az ember izületeiben, és hasonlóan a húgysavhoz, ott kristályokat képez.
A húsevő anyák szervezetébe kerülő vegyszerek nem csak őket, hanem a tejükön keresztül a csecsemőjüket is károsítják. Dr. John Robbins felmérései szerint a húsevő anyák teje olyan magas koncentrációban tartalmaz növényvédő szereket, méreganyagokat, hogy hasonlóan szennyezett élelmiszert a szövetségi mezőgazdasági hatóság azonnal kivonna a forgalomból. Az orvosi reakció erre az eredményre az volt, hogy akkor az anyák ne szoptassák a gyermekeiket. Ahelyett, hogy a húsevéstől tiltanák el őket! A vegetáriánus anyák tejének legrosszabb értékei is sokkal jobbak voltak, mint a húsevő anyák legjobb értéke. Dr. Barbara Wallace kimutatta, hogy a vegetáriánus anyák teje annál tisztább, minél régebben élnek növényi étrenden.
válasza:Nem muszáj. Változatosan célszerű étkezni, a húst-hússal mentalitás sem vezet jóra.
Egyvalami miatt érzek kényszert hogy írjak választ erre a kérdésre:
"érvelhetnénk amellett, hogy még a zsenik is vegetáriánusok voltak"
Persze, ott van Churchill, húsevő, dohányzó, alkoholista disznó. Bezzeg Hitler, ő vegetáriánus volt, csak jó lehet..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!