Miért lesz valaki vegetáriánus? Ezzel jót tesz az állatoknak? Vagy csak divatból?

Előző vagyok.Úgy tűnik,valakinek erősen sértette az érdekeit az általam linkelt oldal!

Ilyesmiket lehetett ott olvasni:

Hogyan nyerjünk vitát egy húsevővel szemben

Satguru Sivaya Subramuniyaswami

3. Hogyan nyerjünk vitát egy húsevővel szemben

Bár a számuk gyorsan növekszik, a vegetáriánusok még mindig kisebbséget alkotnak, és nem ritka ha összeütközésbe kerülnek egy húsevővel, aki nem csak a saját húsevéshez való jogát védi, de aggreszívan vitatkozva mondja, hogy a vegetáriánusnak kellene csatlakoznia a hozzá a húsevésben. A húsevők úgy tekintenek a nem húsevőkre, mint egy különös csoportra, aki "nyúlkaját" ropogtat, akiknek a tápláléka nem tartalmaz elegendő tápanyagot, hogy erős és termelékeny egyedek legyenek. A következő anyag arra szolgál, hogy szerepet cserélve megmutassuk a húsevés az emberekre és a földre vonatkozó pusztító hatásait. Az anyag a kaliforniai Felton-beli Earthsave szervezett által kiadott nagyon informatív "Hogyan nyerjünk vitát egy húsevővel szemben" című poszterén alapul, de forrásként szolgál a Pulitzer díjra jelölt John Robbins könyve, a "Diet for a new America" (Új diéta Amerikának). A következőkben 8 érvet találhatnak a húsevőkkel szembeni vitákhoz.

1. Az éhség érve a húsevéssel szemben

A világ éhezési problémáit meg lehetne oldani, a húsevés csökkentésével vagy elhagyásával. Az okok: 1, a legelők nagyon sok olyan területet vesznek el, ahol élelmet lehetne termeszteni; 2, hatalmas mennyiségű élelmiszert etetünk meg állatokal, amiket embereknek adhatnánk, csak hogy húst termeljünk

Csak ebben az évben, 20 millió ember fog meghalni alultápláltság miatt. Minden 2,3 másodpercben meghal egy gyerek alultápláltság miatt. 100 millió embert lehetne megfelelően táplálni, ha csupán az amerikaiak csökkentenék 10%-kal a húsfogyasztásukat.

Az Egyesült Államokban megtermelt kukoricának csak 20%-át eszik meg az emberek. A kukorica 80 és a zab 95 százalékát állatokkal etetik meg az USA-ban. A szekértők szerint ilyen módon a fehérje 90 százaléka kerül elpocsékolásra.

Egy acre (0,42 ha) föld 40000 font (18 tonna) burgonyát lehet termelni vagy 250 font (112,5 kg) marhát eltartani. Az USA farmjainak 56 százalékát marhatenyésztésre használják. 1 font (0,45 kg) marhahús előállításához 16 font (7,2 kg) ehető mag vagy szója kell, melyet az éhezők táplálására is fordíthatnánk.

2. A környezet érve a húsevéssel szemben

A világ környezeti problémáinak jó része megoldható lenne a húsevés csökkentésével vagy abbahagyásával, ideértve a globális felmelegedést, a termőréteg elvesztését, az esőerdők pusztítását és a fajok kihalását.

A Föld hőmérséklete emelkedik. Ez a globális felmelegedés, az "üvegház-effektus", melynek elsődleges oka az elégetett szerves tüzelőből (olaj, gáz) származó szén-dioxid. Háromszor annyi szerves fűtőanayagot kell elégetni a húsközpontú táplálkozáshoz, mint a húsmentes táplálkozáshoz. Ha az emberek felhagynának a húsevéssel, a magasabb hőmérséklet veszélye jóval csökkenne.

Fák, és különösen a régi erdőségek, nélkülönözhetetlenek a bolygó túlélése szempontjából. Elpusztításuk az egy fő oka a globális felmelegedésnek és termőtalaj pusztulásnak. Mindkettő csökkenő táplálékelőállításhoz vezetett. A húsevés az első számú oka ezen erdők pusztulásának. Az USA erdeiből 260 millió acre-t (109,2 millió ha) vágtak ki, hogy a hústermesztésnek legyen hely. Minden negyed font (~10 dkg) őserdőben termelt marhahúsért 25 négyzetláb (2,89 négyzetméter) őserdőt vágnak ki. Az USA termőtalajának 75 %-a veszett el. 85 % ebből közvetlenül az állattenyésztéshez köthető.

Az erdőírtás másik pusztító hatása a növényi és állatfajok pusztulása. Minden évben 1000 faj pusztul ki az esőerdők hústermelés és egyéb célból való pusztítása miatt. Az arány évről-évre nő.

Hogy kielégítse az USA húsfogyasztási igényeket, 300 millió font hús kerül importálásra évente Közép- és Dél-Amerikából. Ez a gazdasági ösztönzés kényszeríti ezeket a nemzeteket az erdeik kivágásához, hogy több legelő legyen. A rövidtávú érdek figyelmen kívül hagyja a Föld ökoszisztámájának hosszútávú, helyrehozhatatlan kárait. Valójában ezen országok kimerítik erőforrásaikat, hogy az amerikaiak asztalán legyen hús, míg az 5 év alatti közép-amerikai gyerekek 75 %-a alultáplált.

3. A rák érve a húsevéssel szemben

A húsevőknél sokkal valószínűbb a rák, mint a vegetáriánusoknál.

A 3,8-szeres a mellrák esélye azoknál a nőknél, akik naponta esznek húst, mint azoknál, akik kevesebb mint egyszer egy héten; 2,8-szeres a mellrák esélye azoknál a nőknél, akik naponta esznek tojást, mint azoknál, akik egyszer egy héten; és 3,25-ször nagyobb azoknál akik hetente 2-4-szer esznek vajat és sajtot, azokhoz képest akik csak egyszer esznek egy héten.

A halálos petefészekrák 3-szor gyakrabb a naponta tojást fogyasztó nőknél, mint a heti egy alkalomnál kevesebbszer fogyasztóknál.

A halálos prosztatarák 3,6-szor gyakrabb a naponta húst, sajtot, tojást és tejet fogyasztó férfiaknál, mint az alig vagy egyáltalán nem fogyasztóknál.

4. A koleszterin érve a húsevéssel szemben

Tények mutatják, hogy 1, az Egyesült Államokbeli orvosok nincsenek kellőképpen kiképezve az egészség és táplálkozás összefüggései kapcsán 2, a húsevők igen nagy mennyiségű koleszterint juttatnak szervezetükbe, mely nagyon hajlamossá teszi őket a szívinfarktusra.

Különös, de igaz, hogy az USA orvosait bevett szokás szerint rosszul képzik ki az egészség egyedüli legfontosabb tényezőjének a táplálkozásnak és tápanyagoknak a szempontjából. Az USA 125 orvosi iskolájából csak 30 követeli meg a hallgatóitól, hogy hallgasson táplálkozástant. Az átlagos hallgatott óraszám, melyet az USA orvosai 4 év alatt a táplálkozással kapcsolatos dolgokra fordítanak, 2,5 óra. Azaz az USA orvosai nincsenek megfelelőn felkészítve, hogy olyan ételek fogyasztásának csökkentéséről adjanak tanácsot, mint a hús, mely nagy mennyiségű koleszterint tartalmaz és a szívinfarktus egyik ismert okozója.

A szívinfarktus az egyik leggyakoribb halálnem az USA-ban, minden 45 másodpercben meghal egy ember szívinfarktusban. A hímnemű húsevők esélye, hogy szívinfarktust kapva halnak meg, 50%, A húst nem evő férfiaknál ez 15%. A hús, tejtermék és tojásfogyasztás 10%-os csökkentésével, 10%-kal csökken a szívinfarktus esélye. Teljesen kihagyva ezeket a táplálkozásból, 90%-kal csökken ez az esély.

Az átlagos koleszterinfogyasztás húsközpontú táplálkozás esetén 210 miligramm per nap. Annak az esélye, hogy szívinfarktusban hal meg, ha férfi és a vér koleszterin 210 miligramm naponta, több mint 50%.

5. A természetes erőforrások érve a húsevéssel szemben

A világ természeti erőforrásai gyorsan fogynak a húsevés következtében.

Jószág tenyésztése a húsuk miatt, nagyon rossz hatékonyságú módszere az élelem előállításnak. Kilóra nézve, sokkal több erőforrásra van szükség a hús előállításához, mint a gabona, gyümölcs vagy zöldség termesztéséhez. Például, az USA vízhasználatának több mint a felét az állattenyésztésben használják fel. Egy marha tenyésztéséhez szükséges átlagos napi vízmennyiségen elúszhatna egy romboló. Míg egy font búza előállításához 25 gallon (1 gallon=23,7 l) víz kell, egy font kaliforniani marhahús előállításához 5000 gallon szükségeltetik. Ugyanebből az 5000 gallon vízből 200 font búzát lehetne termelni. Ha a vízhasználatot nem támogatná a kormányzat, a legolcsóbb hamburgerhúsnak 35 USD lenne fontja.

A húsevés vészjoósló ütemben meríti az olajtartalékokat is. Majdnem 79 kalória ásványi tüzelőanyag (olaj, gáz, stb.) kell egy kalória húsfehérje és csak 2 kalória tüzelőanyag kell egy kalória szója előállításhoz. Ha minden ember húsközpontúan táplálkozna, a világ olajkincse csak 13 évre volna elég. 260 évig tartana, ha az egész emberiség abbahagyná a húsfogyasztást. Azaz hússzor több idő lenne alternatív energiaforrás kifejlesztésésre.

Az USA-ban felhasznált összes nyersanyag (farmok, erdészet, bányászat által termelt) 33 százaléka kerül felhasználásra az állattenyésztésben, míg a teljesen vegetáriánus táplálkozáshoz csupán 2%-a szükséges.

6. Az antibiotikumok érve a húsevéssel szemben

Tények mutatják a húsevés veszélyeit, mert a jószággal nagy mennyiségben etetnek antibiotikumot, hogy korlátozzák a staphylococci baktériumokat (köznevük: staph fertőzések), melyek egyre inkább immunissá válnak a szerek ellen.

Az USA-ban felnevelt húsállatok betegek. Az élőállat ipar a betegségeket antibiotikumos táplálékkal próbálja kezelni. Nagy mennyiségű gyógyszer szükségeltetik e célból. Az USA-ban használt antibiotikum 55%-át a jószágokkal etetik meg.

De ez csak részben hatékony, mert a baktérium, amelyik ezt a betegséget okozza, immunissá válik az antibiotikumokra. Például a penicilinnel szemben ellenálló staphyloccus baktériumok aránya az 1960-as 13%-ról 91%-ra nőtt 1988-ra. Ezek az antibiotikumok és-vagy az elpusztításra szánt baktériumok bekerülnek a piacokra jutó húsba.

Ember számára nem egészséges ezt a húst fogyasztani. Az Európai Unió az USA-beli rutinszerű antibiotikumos élőállattáplálásra válaszként betiltotta az Egyesült Államokbeli eredetű hús importját. Az európaiak nem akarják a fogyasztókat ilyen súlyos egészségi kockázatnak kitenni. Összehasonlításképpen, az USA hús- és gyógyszeripara teljes mértékben támogatja az állati táplálék antibiotikumokkal való kezelését, behunyva a szemüket a fogyasztókat fenyegető betegségek felett.

7. A növényvédőszerek érve a húsevéssel szemben

A legtöbb húsevő számára nem ismert, hogy az USA-ban előállított hús veszélyesen nagy mennyiségben tartalmaz halálos növényvédőszereket.

Az általános hiedelem szerint az USA Mezőgazdasági Minisztériuma védi a fogyasztók egészségét rendszeres és alapos húsvizsgálatokkal. A valóságban kevesebb mint egy állatot ellenőriznek 250000 állatból, toxikus kémiai maradványokért.

Hogy ezek a vegyianyagok ténylegesen bekerülnek a húsevő szervezetébe, bizonyítják az alábbi tények:

* Az USA-beli nők anyatajének 99%-a jelentős mennyiségű DDT-t tartalmaz. Ezzel éles ellentétben az USA-beli vegetáriánus anyák csak 8%-nak a teje tartalmaz jelentős mennyiségű DDT-t. Ez mutatja, hogy a DDT elsődleges forrása az anyák által elfogyasztott hús.

* Az anyatej elszennyeződése a húsban található klórozott szénhidrogé növényvédőszerek miatt 35-ször magasabb a húsevő anyáknál, mint a húst nem evőknél.

* Egy átlagos, szoptatott amerikai csecsemőknél a szervezetbe bejuttatottDieldrin növényvédőszer mennyisége 9-szerese a megengedett értéknek.

8. Az etika érve a húsevéssel szemben

Sokan azok közül, akik vegetáriánusok lettek, etikai okból döntöttek így, olvasmányaik vagy személyes tapasztalataik alapján, látva az USA és más országok mészárszékeinek ezreiben naponta történő dolgokat: az állatok szenvedését az erőszakos befogáskor, kezelésüket és erőszakos halálukat. A fájdalmuk és rettegésük túlságosan sok.

A mészárszék a végállomás azon állatok számára, melyeket húsukért neveltek fel. Bár a legtöbb húsevő nem sokat tud róluk, ezek a szörnyű helyek hatalmas mennyiségű állatot dolgoznak fel évente. Az USA-ban egyedül 660000 állatot ölnek meg óránként. Meglepő mennyiségű húst fogyasztanak a húsevők. Az átlagos fejenkénti mennyiség az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában 200 font (90 kg) évente! Az átlagos amerikai 72 éves élettartama alatt körülbelül 11 marhát, 3 bárányt és birkát, 23 disznót, 45 pulykát, 1100 csirkét és 862 font halat fogyaszt el! Jó étvágyat!

Azok akik kapcsolatba kerülnek a mészárszékekkel, nem tudnak segíteni, de megérinti őket amit látnak és hallanak. Akik a közelben laknak, naponta hallhatják a mészárlandó állatok rettegés- és rémületsikolyait. Akik bent dolgoznak, azok is látják és részt vesznek a csonkításban és gyilkolásban. A legtöbben kik ezt a munkát választják, nem sokáig maradnak meg ott. Az USA-ban az összes foglalkozás közül a vágóhídi munkások között van a legnagyobb cserélődés. És itt van a legnagyobb munkahelyi baleseti arány is.

18:19

http://www.youtube.com/watch?v=09xG5-ZeASo&feature=related

őket sem eszik meg mégis 100x többet szenvednek!