Mi/ki motivált arra, hogy vegán legyél?

Nekem elég összetett volt. Tesóm 7 éve vegán, de sosem mondta, hogy legyek én is, én kérdezgettem, vagy valami, ha érdekelt.

A hús elhagyását a párom vetette fel. Addig is elég kevés húst ettem, nem szerettem húst főzni, aztán ő mondta, hogy mi lenne, ha kipróbálnánk a vegetáriánusságot. Mondom jó, próbáljuk, mert amúgyis gondolkoztam már ezen környezeti és etikai szempontból. Csakhogy én gyomorpanaszok miatt már évek óta nem ittam tejet vagy fogyasztottam tejterméket a sajton kívül, így úgy voltam vele, hogy akkor már miért ne lennék teljesen vegán, a tojásnak meg egyszerűen semmi értelmét nem láttam enni, nagyon ritkán ettem amúgy is.

Perse közben sokat olvastam a témában, szóval nekem inkább ilyen saját meggyőződés + másoktól pozitív visszacsatolás az, ami miatt végülis növényi étrenden vagyok már egy éve.

Amúgy bírom, mikor a mindenevők verik magukat hogy A VEGÁN PROOAGANDA MEG A SZEKTA mitkellbesózólni, ha húst zabálok, meg amúgyis mindenevők vagyunk és én nagyon értek hozzá. Aztán még nem láttam olyan vegánoknak szóló kérdést, ahol nem lett volna ott legalább 1 ostoba egyszerű-mint-a-kavics János, hogy "nemvagyokénmarha" lmao. Szekunder szégyen fog el bazzeg helyettetek is.

Mindenki zabáljon azt ami jól esik neki.

Csak aztán a zsíros hús evők ne sírjanak ha infarktust kapnak, a vegánok meg ne sírjanak ha vérszegénységgel fognak küzdeni.

Mindent lehet enni csak mértékkel. Ne azért éljünk hogy együnk, hanem azért együnk hogy éljünk.

Akinek meg tényleg undora van a hústól, tejtő, tojástól, az egyen amit akar.

Egy valamit kérek, hogy divatból semmi ilyesmit ne csináljunk.

12-es: aki DIVATBÓL kezd bármilyen étkezési módot, az nagyon hamar abba is hagyja - szóval ez az, ami teljesen mellékes.

Abban viszont igazad van, hogy mindenki egyen, amit akar és ami neki jól esik.

Igazából csak ki akartam próbálni, kíváncsiságból.

Nekem nem jött be, az én szervezetemmel nem volt kompatibilis