Kezdő háziasszonyként mi okozta a legtöbb nehézséget? Emlékszel még?

Az idő beosztása.

Az egyik gyerek 2.5 a másik 8 hónapos volt, amikor külön költöztünk anyuéktól.De hamar bele jöttem.

Nekem a legtöbb bajom a munkaszervezéssel volt. Fözni már tudtam, de amikor külön kerültünk volt két gyerek, a kisebb két hónapos. Àllandó idöhiányban voltam, mert mindig elmaradt valami: vagy a moas volt meg, de nem jutott idöm takaritani, vagy kitakaritottam, de nem volt ebéd stb.

Idövel rájöttem, hogy egyrészt célszerü napi tervet összeállitani (legalább is fejben), nem túl sokat tervezni egy napra, meg hogy nem csak egy dolgot lehet egyszerre csinálni: amig fö az ebéd, addig lehet teregetni vagy porszívózni, stb.

A időbeosztás utáni nagy konyhai feladat nekem pl a rántás elkészítése volt. Vagy odaégett, vagy nyers lett.

Ezenkívül már akkor is jól sütöttem, de pl a rántottát ma sem tudok csinálni. Vagy sótlan, vagy sós, akkor lehet csak megenni, ha kerül bele sonka, párizsi, hagyma vagy ilyesmik.Amik ízesítik.

Én mondjuk alig több, mint fél éve főzök teljesen egyedül, előtte anyuval együtt csináltuk, vagy ha nem,akkor mindig ott volt, h megkérdezzem, h szerinte jó lesz-e, mióta anyu nincs, azóta nehezebb.

Egyébként időnként odaégetek dolgokat, pl ma a fasírtot:S

Ami még nehéz nekem, az az, h mit főzzek, h olcsó is legyen, sok is, és változatos is...

Töltött káposzta készítése.

De belejöttem.