Miért nem tudok főzni? Miért van az, hogy mindent elrontok?

Te is leírtad, hogy melyik ételt hol rontottad el. Legközelebb ezt már nem fogod elkövetni. :)

Ha a párod jól főz, legközelebb kérd meg, hogy tanítson egy kicsit. Jó móka is lehet.

A recepteket tényleg nem árt pontosan követni, nem véletlenül adják meg a mennyiségeket. Most a hormonok miatt vagy szerintem ilyen szétszórt. Lehet, hogy nem ez a legjobb időszak, hogy elkezdj kísérletezni.

Gondolj bele, még van időd bőven, amíg a baba is azt eszi, amit ti, annyi idő alatt profi szakács leszel. Először a legbonyolultabb étel, amit kaphat, az a tejpép, meg a reszelt alma. Egy évesen sem ehet még mindent.

Kezdd kicsiben: mondjuk először egy túrós tészta pirított szalonnával a tetején. Remek hétköznapi ebéd. :) És apránként haladj a nehezebb kaják felé.

Azt már te is tapasztaltad, hogy bele tenni még lehet fűszert, kivenni már nem. Előbb mindig csak picit tegyél mindenből, és ha kevesled, akkor még egy picit. Egy idő után el fogod találni azokat az ízeket, amiket a nagymamádtól megszoktál.

Nekem régen nagyon sokat segítettek a videós receptek, de tíz éve még nem volt ennyi a neten, mint most. :)

Elöször is keress rendes receptet ahhoz, amit fözni akarsz, nyomtasd ki (vagy írd le) és tartsd magadnál a konyhában fözés közben.

Elsö lépésként készíts ki mindent elöre, ami kell az ételhez, és figyelj, hoyg ne hagyj ki belöle semmit.

De ahogy a kérdésedet olvasom, a legtöbb probléma az, hogy nem odafigyelve dolgozol, kapkodsz, összecsapod a fözést.

mindenekelőtt, én nagyon értékelem, hogy megszeretnél tanulni! :)

én is így voltam, aztán csináltam egy nagyon egyszerű dolgot a receptekkel.. minden utasítást külön sorba raktam word-ben, így haladva végig. nem felejtettem ki a dolgokat, de tudtam mit kell, odafigyeltem mindig, nehéz volt. kitartást, menni fog, és sok boldogságot a kicsihez! :)

A főzés olyan mint a biciklizés. Először az istenért nem tudsz megállni két keréken. Mindig feldőlsz, de minden menet után, egyre jobban ráérzel... és a végén már gurulsz is!

Amúgy én is 20 évesen kezdtem főzni a kolesz konyhájában. Először pontról pontra mentem, egy baromi egyszerű receptet követve. Nem lett jó. Aztán megint kinéztem egy másik receptet, és az már ehető volt, de nem az amit vártam. Így szoktam rá arra, hogy a receptet csak mint írányelv veszem figyelembe, de sokszor kísérletezek. És a rutin meghozta a várt sikert.

De a mai napig is van olyan étel amibe beletörik a bicskám. Pl piskótát az istenér nem tudok csinálni!

Gyakorlat teszi a mestert. Senki nem születik mesterszakácsnak. A főzéshez sok szeretet kell és még több türelem. Ne kapkodj, mindent készíts elő, és mindent ellenőrizz mielőtt neki fogsz a főzni.

A nagymamád biztosan segít, ha valamiben elbizonytalanodsz, ne szégyelj kérdezni, kérj telefonos segítséget.

A Horváth Ilona szakácskönyv nagyon jó, kezdő háziasszonyok is könnyen tudják használni, én mind a 3 lányunknak adtam, amikor külön költöztek.

Ne sürgesd az időt, megtanulhatsz főzni a gyerek mellett is, a nagymamád is minimum 40 éve gyakorol,azért sikerül neki minden.

Kifogás, kifogás. Ha sietni kell, akkor keress rövidebb receptet. Bugyután, kapkodva NEM lesz jó soha. Egyszerűen ne ilyen szeles, ide kapok és oda kapok módon csináld, hanem józan ésszel, figyelmesen.

Ezt most meg kell tanulnod, mindenre, mert ha megszületik a gyerek, akkor nem lesz meg az a luxusod, hogy ilyen ügyetlenkedő csitri módra nem ott jár az eszed és rosszul pelenkázod be, vagy ábrándozás, meg kapkodás közben nem jól fürdeted meg.

Lelkileg és szellemileg fel kéne nőni kicsit. Nem rosszból mondom, de tényleg. Én most szakmai gyakorlaton vagyok egy hozzád hasonló lánnyal. Nem lehet a végtelenséggel ezzel a szerencsétlen kislány műsorral lavírozni.

A főzésnél tényleg csak az van, hogy ha te főzöl, akkor ne mással foglalkozz, meg álmodoz, meg kapkodj, meg hadonássz, hanem céltudoatosan, intelligensen, odafigyelve csináld. Értő olvasás, magad ellenőrzése, pontos mérés, előkészülés.

Hogy lehet a sót, meg a cukrot összekeverni századik hibaként? Ha tudod, hogy szeles vagy, akkor miért nem nézed meg a dolgokat? Miért nem ellenőrzöd magad?

Nem lehet, hogy te kicsit... belekényelmeseftél ebbe a szerepbe? Nem vagy természetesen túl ügyes, de pár kis baki után lehet, hogy kicsit... rá is játszol a dolgokra, hogy ne érezd annyira cikinek, mert "hihi, én ilyen vagyok"? Az ismerősöm ilyen. A kudarcok ellen ezzel védekezik, hogy meg sem próbálja igazán. .