Milyen gyakran fordul elő, hogy ehetetlen ételt készítetek? Pl. Elsózzátok, odakozmál, vagy egyszerűen förtelmes lesz az íze.

24/F

Elég gyakran főzök, eddig ehetetlent még nem sikerült készítenem, de megesik, hogy valami nem tökéletes. Én mindig úgy főzök, hogy ott van előttem a recept, márcsak azért, hogy az arányokat ne rontsam el, persze néhol eltérek a receptektől, de nem radikálisan. És az én "titkom", hogy menet közben megkóstolom az ételt. Valakinek nem kell és anélkül is megy, valakinak viszont enélkül nem megy, mégsem teszi. (Na ezeket sosem fogom megérteni.)

Ha néha elrontassz vmit, az szerintem egyáltalán nem szégyen, bárkivel megesik, (amúgy nagyon sokmindenen lehet segíteni) de ehetetlen ételt ne tálalj fel!

én gyakran főzök, de a fentiekkel ellentétben el szoktam néha cseszni a kaját. furcsamód: ha kapkodok, ideges vagyok, mindig tuti lesz az étel. ha ráérősen csinálom amolyan "semmi más dolgom nincs, csak erre figyelni-módon" akkor meg nem lesz igazán jó. rejtély :)

ettől függetlenül nagyon szeretek főzni, finomakat csinálok és változatosan főzök. sok új receptet kipróbálok. lehet, hogy néha a recepttel is gond van, ha nem sikerül elsőre. 36 vagyok, és 2 éve főzök nap mint nap (előtte csak hetente 1-2x).

Eddig egyszer lett borzalmas egy ételem (szerintem). Egy sütőtökkrémleves, először sózni kellett és a végén fahéj, receptből csináltam. Hát ettől a kombinációtól azóta is a falra mászok. De a család megette, állítólag nekik ízlett, de azért nem kérték a receptet. :) És egy másik meg majdnem rossz lett, brokkolis-sajtos-sonkás felfújtat akartam csinálni, még szerencse, hogy megkóstoltam a brokkolit sütés előtt, azóta is ki nem állhatom azt a zöldséget. De finom lett a felfújt nélküle.

20/L vagyok, naponta főzök, mert enyhén szólva anyukám nem valami ügyes, a nagymamámtól "tanultam" főzni, de ez nem tanulás volt, hanem kicsi koromban a konyhájában sokat játszottam és tőle figyeltem el sok-sok dolgot. Ma már leves-húsétel-tészta ilyesmihez nem használok mérleget, csak a sütik egy részéhez. Aktívan "sajnos" 5 éve főzök. :D

Sziasztok!

Nekem óriási szenvedélyem a főzés. Élvezem, ha recept szerint csinálok valamit, de szeretek csak úgy a saját fejem után is menni, nem szokott rosszul elsülni :)

Szerencsémre bármilyen különleges, hajmeresztő ételt el tudok készíteni, sokszor a neten ha találok egy különös nevű ételt, elkészítem, aztán átírom a receptet a saját szánk íze szerint. Viszont a legegyszerűbb dolog 10-ből 7-szer ehetetlen lesz :D Képtelen vagyok úgy sütni a tojásrántottát, hogy az ne legyen könnyfakasztóan sós... Nem tudom, miért, valahogy mindig sikerül ipari mennyiségű sót beletennem... Ezért ezt nem is gyakran gyártok, maradok a "művészkajáknál". :))

Üdv!

20/L

Elég sokat főzök, és néha előfordul, hogy elsózok valamit. Tavaly amikor különköltöztünk a szülőktől bevásároltunk ugye mindent a konyhába. Vettem sót is, aprószeműt. Na itt volt a hiba. Ugyanis anyukám mindig a durvaszemű asztali sóval főz, és engem is azzal tanított meg főzni. A kisszeműből jóval több kell. Hát az elején azt játszottuk, hogy minden kajám sótlan lett, utána meg jóval többet raktam , nehogy sótlan legyen, akkor meg elsóztam. Fogtam, és kivágtam a kukába, és vettem asztali sót. Na azóta nincs bajom a sózással.

26/L

Előző vagyok. Nem főzök szabályok szerint, érzésre csinálom. Ha esetleg egy új receptet próbálok ki, és érzem, hogy kevés az az fűszer bele, amit írnak, akkor többet teszek. Eddig még mind jól sikerült. Nem szeretek méricskélni. Kóstolgatni kell, és úgy fűszerezni.

Ha sütit sütök, akkor persze méricskélek, de főzésnél szinte soha.