Mi a különbség a rántás és a habarás között?

A habarásba nem kell tojás,csak liszt és folyadék.Lehet tejjel,tejföllel keverni a lisztet,de pl.meggyszósznál van aki a meggylevével készíti.( Tojás csak a főzeléket gazdagítja,de nem fontos a habarásba).

A rántás és a habarás között a különbség:a rántással készült étel zsírosabb,mint a habarással készült.A rántásba kell zsiradék,a habarásba pedig nem.

Még annyit,hogy természetesen más ízú ha rántással készül,mint a habarással.A rántáésóban a liszt,és ha van a paprika megvan pirítva, a habarásban levő liszt csak megfő az ételben.

22.00 vagyok

VIDEORECEPT

[link]

Nagyon sok ételt szoktunk sűríteni, főleg leveseket, főzelékeket és mártásokat. Több fajta sűrítési eljárás is létezik, az adott étel jellegétől és az elkészítés módjától is függ, hogy mikor melyik módszert érdemes választani.

HABARÁS

A habarást olyan ételek készítésénél alkalmazzuk, amelyekben nem teszünk zsiradékot (pl. gyümölcsleves) vagy ha nem akarunk zsiradékot felhasználni az ételkészítés során. A habarás lényegesen könnyebben emészthető, egészségesebb mint a rántás, ha választhatunk, akkor ezt használjuk sűrítésre.

Az egy evőkanálnyi lisztet keverjük el 2 dl tejjel (vagy tejszínnel, ami krémesebb ízt ad pl. a gyümölcslevesnek, mártásoknak; esetleg tejföllel, ha markánsabb ízű ételt készítünk, pl. magyaros ételeknél) csomómentesre, így folyékony állagú, palacsintatészta sűrűségű masszát kapunk. Érdemes nagyobb tálat használni, abban egyszerűbb csomómentesre keverni.

Először alkalmazzunk hőkiegyenlítést: az ételből egy kicsit merjünk a habarásba és keverjük el benne, így a habarás átveszi az étel hőmérsékletét és könnyebben elkerülhetjük a csomósodást.

Ezután folytonos kevergetés mellett öntsük a habarást a forró főzelékhez/leveshez. Csak akkor kell behabarni az ételt, ha már minden majdnem teljesen megpuhult benne, mert habarás után már igen könnyen leég, gyakran kell kavargatni. A habarással készült ételt, sűrítés után mindig jól forraljuk ki, de forrás után már csak 1-2 percig főzzük.

RÁNTÁS

A rántás a magyar konyha egyik alapja, tipikus lépése a magyaros ételek készítésének.

Felmelegített zsiradékban (lehet étolaj, zsír, margarin, vaj az ételhez igazodva) beleszórjuk a lisztet, és az étel jellegének megfelelő mértékig pirítjuk, majd vízzel felöntjük. A rántás készítéséhez körülbelül ugyanannyi tömegű zsiradékot használunk fel, mint lisztet. A rántás nemcsak sűríti, hanem pirítottsági fokának megfelelően ízesíti is ételeinket.

Fontos:

- A forró rántást hideg vízzel felöntve keverjük ki.

- A rántást mindig keverjük csomómentesre.

- A rántással készült ételt, a sűrítés és felforralás után, még legalább 5 percig forraljuk.

- Miután az ételt berántottuk, sűrítettük az könnyen leéghet, ezért gyakran kavargassuk.

LISZTSZÓRÁS

Lisztszórást akkor alkalmazunk, amikor az ételt pirítással- párolással készítjük. Zsiradékon felrakjuk az alapanyagot, addig pirítjuk amíg, az alapanyag általa engedett folyadék elpárolog. Akkor a visszamaradó zsiradékra szórjuk a lisztet, kissé átpirítjuk, majd felöntjük vízzel, de használhatunk alaplevet, tejet is. Például a gombaleves készítésénél is így járunk el, a szeletelt gombát, olajon átpirítjuk, amikor elfövi az általa engedett folyadékot, a visszamaradt zsiradékot, lisztel megszórjuk, átpirítjuk és alaplével felöntjük.

tök más íze van, más a funkciója

képzelj el például egy gyümölcslevest jó kis pirított, zsíros rántással elkészítve :D fincsi lenne, mi? :D