Van-e még itt olyan "konyhabéna", mint én?

Nem, nem vagy béna, csak gyakorlatlan.

Nem tudod, mit miért teszel, vagy nem teszel.

Semmiképpen ne add fel, vegyél egy jóképű kezdőknek szóló szakácskönyvet, és ülj neki. Meglátod, hogy milyen egyszerű, ha valaki tisztában van az alapokkal. Ezután már kialakul a saját ízvilágod.

Nem tudom hány éves vagy, (közömbös)de fogadj el tőlem egy tanácsot:

Soha semmilyen ételt ne "tegezz le", a leg egyszerűbbet is olyan odafigyeléssel készítsd, mint a leg bonyolultabbat. Főzni csak lélekkel, és kellő alázattal lehet!!!

Itt vagyok. :D

Nyilván ha a mindenkinek bevált receptet patikai mérleggel mérném is rossz lenne. :( Tudom az alapokat, elméletben nagyon ól főzök... csak gyakorlatban nem iskerül. :D Bár azért vannak sikereim is, de a többség nem jó.

Viszont több év után már a rántottámat ehetővé fejlesztettem. xD

Az edények tényleg fontosak amúgy, múltkor szenvedtem az albiban a bundáskenyérrel, mert olyan jóféle edényt találtam csak, amiben nyilván a víz is lekap. -.-"

A gyakorlat teszi a mestert biztos. :D Szóval azért ne adjuk fel, biztos van remény.

Horváth Ilona, vagy Pelle Józsefné vastag (eredetileg elsőnek kiadott) szakácskönyvét keresd a boltokban.

Minden ételfajta előtt (levesek, húsok, sült- és főtt tészták, befőtt-eltevések, lekvárfőzés, akármi) szentel pár oldalt, jótanácsot a téma ismeretéhez. Ez azért jó könyvalakban, mert akkor főzés közben is kézügyben van, és bármikor bele tudsz olvasni. (Nem kell a géphez rohanni, hogy a net-en keresd, ha problémád van)

Általában egy kaja elkészítésének sikere, vagy kudarca minimális, lényegtelennek tűnő apróságon múlik, és sajnos sokszor a recepteknél ezek a furfangok nincsenek is odaírva, mert feltételezik, hogy aki olvassa, már tudja.

Egyébként valóban a gyakorlás is sokat jelent, ha valami egyszer már sikerült, alaposan gondold át, mit hogyan csináltál, jegyezd meg, ekkor legközelebb már "tudatosan" csinálod azt, amit kell, és nem bízod a véletlenre!