Gáz, ha valaki nem tud rántott húst (sajt, karfiol, parizer stb.) készíteni?

Én is az idősebb generációhoz tartozom. Azt gondolom, hogy az elmúlt évtizedben / évtizedekben megváltoztak a táplálkozási szokások. Másfajta ételeket, máshogyan készítenek, fejlődött az ételkészítés technológiája is. A különböző eszközökről nem is beszélve.

Mi is voltunk fiatalok, és -bár engem anyám korán befogott a konyhai munkákra-, mi sem úgy születtünk, hogy mindent meg tudtunk főzni vagy sütni.

Ha egy fiatal nem tud rántott húst készíteni, szerintem nem elítélendő, ha majd igénye lesz egy rántott dolog (gomba, cukkini, csirkemell, stb) elkészítésére bármilyen recept alapján el fogja tudni készíteni. Megtalálható a neten, vagy szakácskönyvekben, és tényleg nagyon egyszerű.

Nekem pl. a süteményekkel gyűlik meg a bajom, mert anyámnak nem nagyon volt ideje sütni, a receptek meg...némelyik olyan, amilyen. Vagy rájövök, hogy valami ebben a receptben túl sok / túl kevés, vagy nem.

Azért pár dolog megy.:)

Nekem sem megy rendesen, próbáltam. Nem mindenki születik szakácsnak.

De ha ilyen ügyes benne, megcsinálhatja nekik is.

Mondjuk a két lány biztosan nagyon szívesen jár a párjuk bunkó anyjához.

Exem anyja is ilyen volt, utáltam is mint a sz.t.

És mást tud főzni?

Ha épp ezt nem, de azért feltalálja magát, azt nem gondolom nagy was ist das-nak. Én is pont csináltam hagymás rostélyost valamelyik nap, elsőre jól sikerült, aztán ugyanazon estén meg egy tejbegrízzel kínlódtam, mert nem akart besűrűsödni, pedig nyilván nem egy bonyolult étel extra alapanyagokkal és nem is először csináltam. Nem tudhat mindenki mindent.

Az ellenben szerintem gáz, ha valaki huszonévesen egy rántottát nem tud elkészíteni, legyen akár férfi, akár nő. Ennyire ne legyünk igénytelenek és lusták és ez nem azt jelenti, hogy mindennap főzni kéne.