Spagettiból "pizza"?

Na, hogy kicsit lenyugodjanak a kedélyek: elkészítettem, amit akartam, jó lett, annyira, hogy a pizzaevö részleg lekunyerálta a felét.

A különböz korábbi kérdésekre:

aki nem érti, miért nem akarok pizzát, az gondolja végig, milyen az a pizza, amihez nem lehet állati összetevöt használni - sem szalámi,sem sonka, sem sajt - és akkor meg fogja érteni, ez miért nem opció.

A miért nem akarom a tésztát hagyományosan enni, egyrészt az utóbbi idöbel elég sokszor volt, másrészt eléggé kimerítettem a hús, tojás, tejtermék mentes variációkat, mert ezekböl sincs túl sok.

A spagettit meg azért akartam belehozni, mert itt volt megfözve, kidobni nem akartam.

A kérdésben direkt idézöjelbe tettem a pizzát, az ilyen viták elkerülése érdekében, sajnos hiába, rengeteg emberne gond van a szövegértelmezési képességével.

Ami a besamelt illeti: ha nem így nevezzük, hanem például "fehér lisztmártásnak", akkor feltehetöen lenyugszanak egyesek, él esetleg képesek elképzelni, hoyg ez nem csiriz, hanem egy mártás lesz!

Azt meg végképp nem értem, miért nem tudja a többség elfogadni, hogy ki lehet találni új dolgokat, ha ez nem így lenne, az emberiség még ma is nyers vagy esetleg fött zöldségeket, magokat enne, meg fött vagy nyáson sült húsokkal, mert ezek voltak az elsö ételek és a többség logikája szerint ezen nem szabad változtatni, mert az más lesz, mint elötte és ebböl követketöen csak rossz lehet.

Ezen nem ártana elgondolodni azoknak, akik felhaborodottan tiltakoztak egy új ötlet ellen.

Szerencsére volt egy-két olyan ember is, aki segítö választ, ötleteket adott, így sikerült egy kifejezetten jó ételt kreálni, ami távoli rokona a pizzának, lsagnenak, rakott tésztának, és talán leginkább "brokkolis rakott spagetti" lehetne a neve.

Elöször elkészítettem a mártást: a besamel elkészítési módja szerint készült 2 evökanál lisztböl, 1-1 evökanál naprafprgó- és olivaolajjal, amit zöldség alaplével öntöttem fel, sóval, borssal, basalikummal, oreganoval és chilipehellyel füszerezve. Ezt olyan sürüre föztem, hogy ne folyjon, de nem is legyen egész kemény.

A felét összekevertema tésztával és egy tüzálló forma aljára raktam (elötte a formát sütöpapírral kibéleltem, hogy ne ragadjon bele).

Pár nagyon brokkolirózsát elöször a szárán keresztül elfeleztem, utána pedig keresztben 4-5 mm-es szeletekre vágtam, ezeket a tésztára fektettem úgy, hogy a lehetö legjobban legfedje azt, kicsit emgsóztam, rákanalaztam a mártás másik felét, elsímítottam és sütöben addig sütöttem, amíg a teteje megpirult, ez alatt a tészta-mártás kombináció is homogén lett, eszébe sem jutott szétésni.

Az eredmény még jobb lett, mint amit elképzeltem, aki nem teljesen begyepesedett, az esetleg ki is próbálhatja.