Pulykanyakbol husleves?

NE tegyél bele semmiféle műanyag ízt! A pulykanyak és a sok zöldség pont elég ízt fog kiadni! Szárzeller (vagy gumós), répa, petrezselyemgyökér, egy kis cikk karalábé, kelkáposzta is mehet néhány levél.

És persze a fűszereket se feledd: hagyma, fokhagyma, bors (esetleg szegfűbors is), köménymag, babérlevél, só (opcionálisan kevés szerecsendióvirág, rozmaring)

Ilyenkor mindig beidézem a gasztronómiai Stockholm-szindrómáról szóló írást Molnár B. Tamás tollából.

Annyira meg van vezetve az ízlésed a sok ízfokozótól, hogy azt hiszed normálisnak. Le lehet szokni róla...

[link] 07/05/12/aromaprofetak

"Az emlősnek létfenntartó ösztöne az ízlelés: így tudja megkülönböztetni a táplálékot a nem-tápláléktól. Az alig- vagy nem-táplálékkal folyamatosan „dezinformált” emberi szervezet viszont elveszti az iránytűt: nem tudja többé, mi az igazi és mi a hamis. Megszokja az értéktelent, sőt, megszereti, ragaszkodni kezd hozzá, hagyományként kezdi ápolni, s ezzel, mint a nehézdrog-fogyasztó, lassú de biztos önpusztításba kezd. Ez a gasztronómiai Stockholm-szindróma."

MEgtaláltam az előtte lévő bekezdéseket is, sajnos az egész cikk már nem elérhető.

Érdemes elolvasni!

Molnár B. Tamás - Bittera Dóra: Aromapróféták

[link]

...

....

Civilizált világunk hemzseg a drogfüggő állatoktól, amelyeket senki sem gyógyít. A dílereket sem körözik. A kutyák és a macskák, haszonállatok tömegei élnek műaromamámorban a legismertebb tápszereknek köszönhetően. A nagyipari tápkeverékek kellemetlen alapízét ugyanis száz meg száz aromatrükkel fedik el a gyártók, másképp az állat hovatovább nem venné észre, hogy táplálékkal áll szemben.

Az aromaipar „friss, fűszernövényes szénára” emlékeztető ízt ajánl például a marháknak (HerbaromL), „harmonikus, vaníliás-tejes ízvilágot” a sertéseknek (NectaromP). A csont- és halliszt mellékízének kasírozására állítólag a MastaromP egészen kiváló. Jószághizlaláshoz gyakran használnak mesterséges édesítőszert, mert ez – más szubsztanciapótlókhoz hasonlóan – azt üzeni az emésztőrendszernek, hogy készüljön fel dús szénhidrátok, zsírok, egyebek emésztésére. Amikor a szervezet az ígértnél szegényesebb tápot kap, vagyis becsapták, a fölöslegesen termelt nedvek kielégületlenséget, savasodást, pszeudoéhséget okoznak. Az emlős még több tápot kér, hisztérikus éhsége támad, elégedetlenség vesz rajta erőt. Így lesz szenvedélybeteg a hízósertés: egyre több műtápot kér, függővé válik, természetellenesen felpumpálódik.

Hasonló folyamatok mennek végbe akkor, amikor egy főemlős „lájtos” termékeket, aluljáró-pogácsát, gyümölcsjoghurtot, zacskós levest fogyaszt, esetleg az ismert gyorséttermekbe jár. Epres joghurtjába fűrészporból készül a növényi eredetű aroma (alkohol, víz és más adalékok hozzáadásával). A világ egyik legdrágább fűszerével, a vaníliarúddal díszített fagylaltosdobozból vanilines fagylaltot kap, mely aromát a papírgyártás melléktermékéből állítják elő. A négyadagos zacskós leves két gramm dehidratált húsgranulátumot („száraztyúkot” tartalmaz, ami hét gramm tyúkhúsnak („nedves tyúknak” felel meg. Mivel ennyi húsból senki sem főzhet négy emberre tyúklevest, számos adalékra van szükség. A vegyészek nem is levesnek, hanem „hasonló oldatnak” nevezik.

........

........

Világszerte nő, nálunk meg kétségbeejtő arányokat ölt az ipari készítmények fogyasztása a háztartásokban és az éttermekben.

„Korszerű rágóanyagnak” nevezte el ezt a fajta ételt Jürgen Dollase, a Frankfurter Allgemeine szakírója: ha ehhez valaki túlzottan hozzászokik, az igazi ételt idegennek fogja érezni, ízlése infantilizálódik, ami persze fontos előfeltétele az engedelmes fogyasztói tömeg előállításának.

..........

.........

Az emlősnek létfenntartó ösztöne az ízlelés: így tudja megkülönböztetni a táplálékot a nem tápláléktól. Az alig vagy nem táplálékkal „dezinformált” ember viszont elveszti az iránytűt: nem tudja többé, mi az igazi és mi a hamis. Megszokja az értéktelent, sőt megszereti, ragaszkodni kezd hozzá, hagyományként kezdi ápolni, s ezzel lassú, de biztos önpusztításba kezd. Ez a gasztronómiai Stockholm-szindróma.

Azert nem lesz jo neked leveskocka nelkul, mert szereted a leveskocka izet es ha nincs a levesben, akkor hianyolod.

De amúgy mi a baj a leveskockával? Rakjál bele nyugodtan ha neked ugy tetszik.

Nyugodtan rakjal bele 1-2 leveskockat! Vannak bio leveskockak is. De a sajatmarkasokkal sincs gond. Alapvetoen keverik a vegetat a leveskockaval, holott nem ugyanaz!

Vegetat en se raknek huslevesbe, de a kockaval semmi gond.

Ettol sokkal tobb karos anyagot beszivsz a szmogos, budos levegovel.😉

Amugy a pulykanyakon nincs sok zsir, bor ezert nem lesz tartalmas csontleves ize es megfelelo kollagenes allaga/tartasa sem. Jobban jarsz farhatbol vagy szarnybol fozni (aprolekokbol vegyesen) es nem csak egyfele husbol. Vagy akar egesz tyukbol megjobb.

A tanyasi kapirgalos megfizethetetlen lassan, igy a sarga szint héjas hagymaval tudod potolni. Fozd bele a levesbe egeszben.

Szerintem is a sok-féle zöldség, a só és az egyéb fűszerek. És természetes, hogy nem egyben rakod a vízbe a nyakat, darabold fel kb. 8-10 cm-es nagyságra. Egy nyakat kb. 3 db-ba vágd szét, akkor a nyakcsigolyából is szépen belefő az íze!!! Ha felforrt, (én le szoktam habozni) utána már csak szép lassú tűzön.

Szerintem ahol hús van, és kellő mennyiségű zöldség, ott felesleges a húsleves kocka, de ez ízlés dolga. Ha neked úgy jó, akkor tegyél bele.