Meddig volt jellemző hogy ürgéből és varjúból pörköltet készítettek? Milyenek lehettek ezek ízre?

Ürgéből valóban még most is csinálnak kaját, bár már tiltott hivatalosan de sokan lesz@rják.

varjúból inkább levest készítettek régen, mert az csak arra volt jó. De ha jól tudom rendszerváltás óta az sem divat, és a varjú hús felhasználása inkább a sorkatonaságnál volt jellemző az ország nyugati részein.

Varjúból (SÖT verébböl is) sokfelé föztek levest, föleg vadászok, mert egyébként nem lehetett hozzájutni.

Ma már ez is meg az ürge is védett, ezért egyre kevésbé van ilyen.

Az ürge már védett, csak folyógátakon és repülőtereken foghatja valaki, engedéllyel. Nem ismerek senkit aki evett volna.

A varjúból csak a fészekből kiszedett már tokos tollú fióka a jó, apám a 60-as években még evett, szerinte jó volt. Már az is védett.

Apám szokta mesélni, hogy csépléskor sok ürgét elkaptak, és megsütötték a szalma lángján. Izetlen volt, de sok hagymával ehető.

Varjút is evett, és azt mondta, hogy olyan, mint az öreg kakasból készült leves. És hogy a százéves varjú levesnél csak egy jobb van, a háromszáz éves teknős levese.

Nagyapám mesélte, hogy varjú levest és verébpörköltet ettek. Ez nógrád megyében a 2. VH utáni időkben volt jellemző, mert nem volt mit enni.

Manapság egy roma ismerősöm mesélte, hogy náluk (Borsod/Szabolcs megyében) a sün pörkölt és a gombafasírt a vidéki szegények eledele.