Van olyan tradicionális magyar étel, amit kifejezetten nehéz, kihívás (jól) elkészíteni?

Jo fustoltsonkat kesziteni Husvetra - na ez pl. egyaltalan nem egyszeru ... atlagosat mindenki tud, na de igazan jot?

Hurka-kolbasz-disznosajt ugyan ez a kategoria ... rengetegen keszitenek - de igazan jo csak keveseknek sikerul.

Szerintem ez a halászlé. Egyrészt, mert sokféle fajtája van és ráadásul tájanként változik is az elkészítési módja, mégis hiába tűnik "egyszerűnek", valójában az egyik legösszetettebb magyar étel - itt elsősorban az ízek harmóniájára gondolok. Sokminden befolyásolja az ízvilágot. Elsősorban, hogy milyen fajta halból készül (keszeg, kárász, dévér, garda, busa, ponty, amúr, harcsa stb.) honnan származik a hal, amiből készül (tenyésztőtől, esetleg halászott), te magad bontod föl a halat, esetleg már bontottan veszed? Élőhalból csinálod, amit te csapsz agyon, vagy már halott halból? Fagyasztott vagy friss haláruból, esetleg kerül-e bele belsőség? Korhelyesen (tejföllel-citrommal), esetleg gyufatésztával? Másodsorban az elkészítési mód. Bográcsban vagy fazékban, szűrve, vagy passzírozvam pirospaprikán és vöröshagymán kívül legyen benne halászlékocka, paradicsom, bors, zöldpaprika, fokhagyma? Csípősen, nem- vagy enyhén csípősen?

(Én a szegedi változatot kedvelem, amiben a halon és belsőségen kívül nincs más csak hagyma és piros- és erőspaprika, esetleg halászlékocka.)

Szóval szerintem az igazi kihívás egy igazán jó és finom halászlé elkészítése, ami tájegységtől függetlenül egyformán lehet finom mindenki számára.

Az elkészíteni, és jól elkészíteni között a lényegi különbség a "jól".

Az egyszerű ételekre is vonatkozik, a többek által emlegetett egyszerű halászlé is lehet recept szerint készítve "paprikás lében úszkáló haldarabok", ami valamiért nem olyan, mint a másik, amiben ugyanazok az alapanyagok, csak apróságokban tér el (arányok, főzési idő)

Marhapörkölt, birka pörkölt, pacal pörkölt - három étel, amit nagyon finomra lehet elkészíteni, és nagyon el is lehet rontani.

A pacalnál már ott kezdődhet a probléma, ha friss, nem előkészített bendő az alapanyag, a húsoknál pedig a faggyú mennyisége.

Nem arról van szó, hogy a magyar ételek túl vannak bonyolítva, sőt az a nehéz, hogy egyszerű alapanyagokból igazán finomnak kell lenni, ami nem mindenkinek sikerül.

Kell hozzá érzék, de tanulható is.

Öhön, slambuc... alföldi pásztor étel, bográcsban főzik nyílt tűz fölött.

Számtalan verziója létezik, szinte településenként változik az elkészítési módja, ahol hagyománya van az elkészítésének, mert sok vidéken nem főzik.

Szalonna, vörös hagyma, krumpli, száraz tészta, só - annyi az alapanyag, de egyes helyeken már hagyományosan porpaprikával, is fűszerezik, de akkor sem egy összetett étel.

Olyan vidékről származó vendégek, akik nem ismerik, szinte ugyanazt a kérdést teszik fel: mi lesz ez, krumplis tészta?

Aki már evett jó slambucot, az tudja, hogy teljesen más jellegű étel, de lehet a főzés eredménye krumplis tészta is... akkor az jól lett elkészítve?

Itt sem az étel bonyolult, a jól elkészítésének nehézsége az egyszerűségéből adódhat, ne legyen a végén krumplis tészta.

Nekem a slambuc a legproblémásabb.

Hogy az állaga megfelelő legyen, a külső kérge legyen szépen megpirult, ...

Sokban függ a felhasznált tésztától, krumplitól.

Egyértelműen az öhön szerintem az, amit igazán kihívás jól elkészíteni. Sokszor jártam már Tiszavasváriban az Öhönforgató versenyen, na, ott ettem igazán remekbe szabott öhönt!

És ahogy már írta valaki, a recept, az recept, le van írva.

Az alapanyag!!! Na az a kihívás igazán, hogy honnan szerzed be, ismered-e, milyen a jó minőség.

Igazi, magyaros ételek többségének alapja a zsír-hagyma-fűszerpaprika szentháromság. Na most ha a sertés/mangalicazsírt lecseréled hidrogénezett növényi olajra, a végeredmény nem lesz az igazi. A vöröshagymák között is találkoztam már seízesebűze fajtával. A fűszerpaprika! Na, bizony, itt lehet még igazán belefutni silány minőségű, ízetlen, színtelen tákolmányokkal. De az is okozhatja a gondot, hogy rosszul tárolták.

Természetesen az étel többi hozzávalója is lényeges, többek között nem használunk Delikátot (hihetetlen, hogy vannak, akik mindenbe raknak), a pörköltkészítés során a húst pörköljük, nem pedig főzzük, és tradicionális recept esetén ügyelünk a hagyományok megtartására, ha gulyás, akkor marhahús! Lehet sertésből is, de akkor ne hívjuk gulyásnak.

#17#

Ezek erdélyi ételek, a hurutosleves pedig az örmények étele, amely ott honosodott meg, ahová az örmények betelepültek, de valamiért nem terjedtek el. Hasonló, mint a sváb konyha, az is jelen van nálunk, de megsem elterjedt.

Húsvéti kalácsot több vidéken is sütnek, de az is változó, sokszor elszigetelt településeken hagyományos étel, a körülöttük lévő településen szinte alig ismerik, egy távolabbi faluban pedig szintén sütik a húsvéti kalácsot.

Ez persze sok más ételre elmondható, pl a slambuc (öhön) alig ismert azokon a településeken, ahol régen nem volt pusztai pásztorkodás.

#18, azért az általad felsorolt ételek aligha nevezhetők tipikusan magyar ételnek szerintem.

Mert ennyi erővel a zúzos lé is az, pedig lefogadom, nem hallottál még róla soha! Pedig magyarok készítik, magyar alapanyagokból, igaz, csak egyetlen városban. De ott minden nagy ünnepen készül.