Lányok és nők! Hány évesen tanultatok meg főzni? Kitől és hogyan?

Nem emlékszem, de 13 évesen néha már egyszerű ebéddel vártam haza anyámat. Tőle tanultam, felírtam a recepteket egy saját készítésű, lila "szakácskönyvbe" s megcsináltam őket. Meglepően egyszerűen ment, nem kellett tanulnom, csináltam a leírás alapján és kész. Sütni valamiért nem tudtam, valahogy misztikus volt, hogy mivé keverednek az anyagok... Valahogy nem éreztem a dolgot, így hosszú időre klihagytam. Amikor újra elkezdtem, már nem értettem, mi nem ment korábban, de ma is egyszerű sütiket készítek.

Mindig szerettem a hasamat, nekem logikus volt, hogy amint lehet, magam is főzök.

Amikor egyedül laktam, akkor már a kenyeret is én sütöttem. Most újra nem egyedül lakom, de ma már szinte csak alapanyagokat veszek, a kókusztejet is én csinálom, a mustárt és a szószokat is...

Egyébként a rántotta is teljesen jó étel, nekem ebédre is megfelel, s fel lehet dobni sokféleképp.

Ügyesek vagytok, én ugyan könnyen főztem, de a palacsinta... Az kiszakadhat, meg kell fordítani... Még tiniként is jelentett kihívást... Igaz, ma is azt teszi, de liszt nélkül azért macerásabb :D

Én is tanulok új trükköket és egészen új megközelítést 38 évesen, az elmúlt pár évben 2 drasztikus életmódváltásom volt, kiesett a gabona, a cukor, a tejtermékek zöme... S hihetetlen új utak nyíltak meg előttem, amikről korábban sejtelmem sem volt. Sokat kísérletezek, nagyon érdekes :)

14 éves koromban kezdtem könyvekből, aztán jött nálam a nagymama. Anyukám ritkán szokott főzni.

Azóta izgalmas kihívás mindig új ötleteket próbálgatni, és nekem egyben kikapcsolódás is recepteket nézni. Mondjuk tanulás helyett. :D 22/N

Attól függ, mi a főzés.

Én mindig azt mondom, hogy nem tudok főzni, mert csak "túléléshez" főzök. Rántottát tudok, de nem tartom főzésnek, hogy összekutyulom a tojást egy meleg felületen.

Húst is ki tudok sütni - ami szintén nem főzés, szimpla fizika - de a fűszereket nem ismerem, így élvezetes nem lesz a végeredmény, csak éhségcsillapító.