Hogyan tudnék jó sok szószt készíteni a hortobágyi húsos palacsintához?

csinálsz egy jó adag tejfölös csirkepaprikást

az a lényeg, hogy rengeteg hagyma kell bele (1 kg csirkéhez kb 30-40 dkg hagyma kell) és többször hagyni kell, hogy a folyadék elforrjon róla, majd vízzel őótolni, így sűrű pörköltszaftood lesz...ezt egy jó adag tejfölös habarással besűríted (tejfölös habarás az ugye liszt + tejföl + némi víz)

a csirkét leszeded a csontról (célszerű, még a habarás előtt) és a hússal + a szósszal töltöd a palacsintát + a szószból hagysz valamennyit, hogy tálaláskor meglocsold a palacsintákat

nem is vízből, hanem sok sok finom hagymából.nagyon testes

pörköltalapot kell készíteni, zsíron/olajon?,. nem tudom mennyi húsból csináltad,de én egy kiló húshoz 3-4 közepes hagymát vágok finomra.kezdem dinsztelni, egy pici só rá,nem kell megssülnie, hanem pépesre kell párolni.utána megy a husi, ami nyilván kiadja a saját levét..... szóval

kész a finom pörköltünk. ebből a húst ledarálod, a szafttal, tejföllel, beállítod a töltelék sűrűségét, aztán mehet a palacsintába.

annyi szaftnak kell maradni, hogy abból finom sűrű szósz legyen.

A pörköltbe nem szabad sok hagymat tenni, mert az egyrészt rossz izü, másrészt attól a legtöbb emberne ég a gyomra, harmadszor meg a pörköltszaft a húsból kioldódó kocsonyásitóanyagokból, a zsiradékból és pirospaprikábó keletkezik.

Az éttermekben meg azért tudnak sokat felhasználni, mert sok és sokféle pörköltet készitenek, és a fözelékekhez jóformán szaft nélkül adják, illetve több ételbe csak a húsa kell.

Otthon meg tudod csinálni, hogy több pörköltet fözöl, egy részét máskor tálalod, és a hortobágyi palacsintába arányban több szaftot használsz fel. (Ebbe egyébkßent lehet kicsit - de nem nagyon - vizesebb is, mert a tejföl meg liszt még sürit rajta.)

Főzd "hosszabb" lére a pörköltet, karakánabban fűszerezve, majd liszt szórással (staubolás!) állítsd be a kívánt sűrűséget. Ezután tejföl.

Az ész nélküli hagymafelhasználás nem ad több szaftot, egyetértek az előttem szólókkal.

Pedig biz'isten nem hajtok sem arra, hogy egyetértsek mindenkivel, sem a "csakazértis" ellentmondásra.

A saját véleményemet írom, mindig,(na jó majdnem mindig) hozzátéve, hogy "szerintem".

Az ízlés nem lehet vitatéma, esetleg lehet terelgetni a helyes irányba, jószándékkal.

Ezek szerint hasonló az ízlésünk, örülök neki.