Élesztő , mikor így, mikor úgy ?
Általában a receptek azt írják, hogy cukros tejben felfuttatni az élesztőt, máskor meg azt írja a recept, hogy morzsold bele a lisztbe. Na de miért a két külön technika ?
Csak azért furcsállom, mert ugye a felfutáshoz kell a cukor, de a lisztben nincs, vagy ha jól megcukrozod a lisztet, akkor abból sós dolog nem lesz.
válasza: válasza:Akkor ezek szerint nem szükséges az élesztő működéséhez a cukor, csak gyorsítja, bár a szakirodalom azt írja, hogy az élesztőbaktériumok cukrot fogyasztanak és melléktermékként széndioxidot állítanak elő.
Ki fogom próbálni, hogy élesztőport keverek lisztbe, vajon mennyivel lesz másabb a kelt tészta.
válasza: válasza:Az élesztő nem baktérium, hanem gomba.
Cukros tejben gyorsabban elkezd szaporodni, mint a lisztben szétmorzsolva - kb annyi a különbség az élesztő szempontjából.
Az élesztő gombák a vizes lisztben is el tudnak szaporodni, plusz oltóanyag (élesztő) hozzáadása nélkül, de az egy hosszabb folyamat, úgy készül a kovász.
Az élő kovászt adták, adják a liszthez, a hagyományos házi kenyértészta készítésénél.
válasza:Szénhidrát rengeteg féle létezik, minél rövidebb a molekula lánc, annál közelebb áll az adott szénhidrát a cukorhoz.
Tehát a lisztben lévő szénhidrát csak azért nem cukor (még) mert túl hosszú a molekula lánca.
De az élesztőbaktériumok -ha lassan is- képesek elkezdeni felbontani ezt a láncot, és így cukorhoz jutni.
(Mint ahogy a te emésztőrendszered is ugyanígy dolgozik. Hasító enzimek szétbontják egyre kisebb elemekre a hosszú molekula láncot, amíg el nem érik a legkisebb egységet, amit fel tud venni a szervezet.
Ezért emelkedik meg a végcukorszint , magas (viszonylag egyszerű) szénhidrát (pl finomliszt) fogyasztása esetén.
Ami az élesztőt illeti, lisztbe morzsolni is lehet, ez a leglassabb módszer, mármint neked gyors, de a kelést ez segíti legkevésbé. Semmi "lökést" előnyt nem adsz az élesztőnek, ezért lassan fog megindulni a kelés.
Jobb, ha kezdeti segítségnek először jól elszaporodnak.
Ezt a "kovászt" több módon lehet csinálni, hatékonyság sorrendjében:
Langyos vízbe keversz lisztet, és abba az élesztőt, jól elkevered, és a tetejére is szórsz egy kis lisztet.
A következő, hogy tejben csinálod meg ugyanezt, mivel a tejben is van cukor, így ez máris előnyt jelent.
A másik verzió, hogy direkt kristálycukrot raksz a kovászba.
Ez is jelentős lökés.
És az a cukormennyiség, amit 1 deci vízbe vagy tejbe teszel pl. 5 deka élesztőhöz, az ízben semmit nem befolyásol egy kb 1,4 kg-os végeredményen.
Tehát ha a kovászba beleteszel egy csipet cukrot, majd ezt hozzáöntöd 1 kg liszthez, abban a tömegben az észrevehetetlen lesz.
De egyébként ki lehet hagyni a cukrot, és csak liszttel is lehet kovászt csinálni, csak kicsit lassabb.
válasza: válasza:A felfuttatás egyedüli értelme, hogy tesztelni lehet az élesztöt. HA túl régi, vagy egyéb baja van, akkor nem fut fel.
Az élesztönek nem cukor kell, hanem szénhidrát, ami a lisztben is van, ezért nem kell a lisztet megcukrozni. (Söt az éleszönek tej sem kell, vízben ugyanúgy felfut/megkel)
Az, hogy a recept mikor ír felfuttatást és mikor meg, teljesen mellékes, a legtöbbször csak az az oka, hogy ki melyik módszert szokta meg
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!